Ugrás a tartalomhoz

Uljanik (Gerzence)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uljanik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségGerzence
Jogállásfalu
Irányítószám43507
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség230 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′ 60″, k. h. 17° 01′ 20″45.533300°N 17.022200°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 60″, k. h. 17° 01′ 20″45.533300°N 17.022200°E
SablonWikidataSegítség

Uljanik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 43, közúton 54 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re délkeletre, a 26-os számú főút mentén, Hrastovac és Blagorodovac között, a Čavlovica-patak jobb partján fekszik. Határának legnagyobb része rét, erdő és mezőgazdasági terület.

Története

[szerkesztés]

A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1700 körül III. Arsenije Čarnojević pravoszláv szerb pátriárka vezetésével nagyszámú szerb lakosság telepedett le Pakrác és Daruvár környékére. Miután újraalakították Pozsega vármegyét Uljanik a szomszédos településekkel együtt a pakráci uradalom része volt. Több tulajdonos után 1765-re a vármegye főispánjának gróf daruvári Jankovich Antalnak a birtoka lett. Jankovich aki kiemelkedő szerepet játszott a vármegye fejlesztésében ide is telepített újabb jelentős számú, főként pravoszláv szerb lakosságot.

A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Uljenik” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ullinyak” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ulenyák” néven 99 házzal, 26 katolikus és 814 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. A településnek 1857-ben 408, 1910-ben 859 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében a kedvező megélhetési feltételek hatására jelentős számú német és cseh lakosság telepedett le a faluban. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 30%-a cseh, 26%-a szerb, 14%-a német, 12%-a horvát, 7%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 34%-a horvát, 30%-a szerb, 14%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 287 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
408 982 1.175 779 948 859 857 847 684 682 676 531 551 399 332 287

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv parochiális templomát 1760-ban építették. Egyhajós épület keletre néző félköríves apszissal. Harangtornya a nyugati homlokzat felett áll. Ikonosztáza 1903-ban készült. A templomot 1956-ban teljesen megújították. A parókiát 1991-ben a délszláv háború idején feltörték és kifosztották.
  • A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1900-ban épült a falu akkori birtokosa Biedermann Ottó és felesége Margit támogatásával. Egyhajós épület nagyméretű félköríves ablakokkal, északra néző félköríves apszissal. A hajóhoz délről csatlakozik a sekrestye. A délkeleti főhomlokzatot a bejárat két oldalán Szent Antal és Szent Flórián szobrai díszítik.

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság. A lakosság földműveléssel, gabona-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, valamint állattartással foglalkozik. A településen két kereskedelmi egység működik, vendéglátóipari egysége a Zrinski. A havonta megtartott állatvásáron az állatok mellett mezőgazdasági termékeket is árulnak.

Egyesületek

[szerkesztés]
  • A település önkéntes tűzoltóegyletét 1924-ben alapították. Ugyanebben az évben épült fel a tűzoltószerház a település központjában. Az egyesület keretében fúvószenekar működik, melynek az alakulásnál 12 tagja volt.
  • Šljuka vadásztársaság.
  • Az NK Polet Uljanik labdarúgóklubot, 1966-ban alapították.
  • ŠRU Štuka Uljanik sporthorgászklub.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]