Ugrás a tartalomhoz

Dapci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dapci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállásfalu
Irányítószám43240
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség184 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság142 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 48″, k. h. 16° 31′ 59″45.730000°N 16.533056°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 48″, k. h. 16° 31′ 59″45.730000°N 16.533056°E
SablonWikidataSegítség

Dapci falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 27, közúton 30 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Csázmát Ivanić-Graddal összekötő 43-as számú főút mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dabczi” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Nagy Lajos 1829-ben kiadott geográfiai művében ugyancsak „Dabczi” néven 26 házzal, 151 katolikus vallású lakossal találjuk.[2] 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. Plébániatemploma 1838-ban épült.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 222, 1910-ben 307 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Plébániáját 1920-ban alapították, anyakönyveit is azóta vezetik. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 189 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
222 260 238 264 286 307 342 388 401 397 335 313 264 225 231 189

Nevezetességei

[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1838-ban épült. Egyszerű, egyhajós épület, félköríves apszissal, az északi oldalon sekrestyével. Homlokzata felett magasodik a piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony. A templom előtt Szűz Mária és Páduai Szent Antal szobrait találjuk. Mögötte található a falu temetője.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]