Tapalóc
| Tapalóc (Zrinski Topolovac) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Tapalóc |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Darko Brkić (HSS) |
| Irányítószám | 43202 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 747 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′ 12″, k. h. 16° 45′ 36″46.020000°N 16.760000°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 12″, k. h. 16° 45′ 36″46.020000°N 16.760000°E | |
| Tapalóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tapalóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tapalóc (horvátul: Zrinski Topolovac) falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. A megye legkisebb községe, mely mindössze három települést foglal magában.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 15, közúton 18 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység déli oldalának enyhe dombvonulatán fekszik.
A község települései
[szerkesztés]Tapalóc mellett Jakopovac és Križ Gornji tartozik a községhez.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a bronzkorban lakott volt. A településtől északnyugatra emelkedő Strmograd nevű magaslaton végzett feltárások során egy, a kora bronzkori vinkovci kultúrához tartozó település maradványait tárták fel. A települést az itt talált számos bronzkori cseréptöredék alapján datálták.[2]
A települést 1397-ben "Thapolouch", 1398-ban "Tapalouch", 1406-ban "Thapalouch", 1412-ben "Topolouch", 1439-ben "Thapolowcz", 1449-ben "Thopolowacz", 1498-ban "Thapalowcz" alakban említik.[3] Neve a nyárfa horvát nevéből (topola) eredhet, bár e fafajta ma már nem jellemző ezen a tájon. Egykori várát 1366-tól említik a rojcsai szlavón kerület királyi váraként. 1396-ban prodavízi Ördög Istváné, majd 1398-ban az uradalom szerdahelyi Ders Mártoné és utódaié a Dersfieké, de a várat ekkor már nem említik. Valószínűleg 1397-ben pusztult el. A középkorban egy másik vár is állt a településen, melyet Žeđin-gradnak neveznek. Ez a Szent Mihály plébániatemplom alatti völgyben állt. A négyszögletes alaprajzú várat kettős árok övezte. A maradványokat a szakemberek a 15-16. századra keltezték. A tapalóci plébániát 1591-ben említik először a komarniki főesperesség alsó részén.
A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A tapalóci plébániát az elsők között alapították újra. Ez mindenképpen az 1667-ben íródott egyházi sematizmus előtt történt. Területe a mainál sokkal nagyobb volt, magában foglava a Bilo-hegység nagy részét és a mai rovišćei, illetve a donji mosti plébániához tartozó falvakat. Mai határai csak 1965-ben alakultak ki. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Topolovacz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.
A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Topolovecz” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Topolovecz” néven 169 házzal, 926 katolikus és 6 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 967, 1910-ben 1.253 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 97%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 608 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 967 | 1.056 | 969 | 1.102 | 1.215 | 1.253 | 1.209 | 1.134 | 1.122 | 1.134 | 1.079 | 959 | 824 | 700 | 676 | 608 |
(Az 1869-es adat Domankuš lakosságát is tartalmazza.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[8] 1723-ban épült a középkori gótikus templom barokk stílusú átépítésével. Végleges formáját az 1764-es megújítás után nyerte el. Egyhajós épület keleti irányú sokszögű szentéllyel, a déli oldalon a Szent József oldalkápolnával, az északi oldalon sekrestyével. A harangtorony a nyugati homlokzat felett áll. Berendezése részben barokk, részben a 20. század elején készült. A berendezésből kiemelkedik a főoltár és a Szent József oltár. A főoltár barokk alkotás, központjában Szent Mihály fülkében álló aranyozott szobrával, két oldalán aranyozott angyalszobrok és akantuszlevelek díszítik. A Szent József oltár 1768-ban készült. A Horvátországban ritka monstranciás oltárok közé tartozik, világos, színes oltárképével rokokó hangulatot áraszt. Szent Péter, Szent Pál, Szent Lúcia és Szent Apollónia szobrai egykor egy barokk oltárhoz tartoztak. A Madonnát gyermekével ábrázoló szobor a 18. század első felében készült. Megemlítendő még a sekrestye barokk ajtaja, minőségi kovács és asztalosmunka.
- A plébánia[9] emeletes, L alaprajzú épülete a 17. és a 18. század fordulóján épült a katonai hatóságok számára. Később az egyház vette át. Az épület csehsüveg boltozatos, a folyosó és a pince dongaboltozatos. A hozzá tartozó barokk Szenvedő Krisztus kápolna egyhajós, négyszög alaprajzú épület félköríves szentéllyel, a főhomlokzat felett harangtoronnyal. A kápolna szintén csehsüveg boltozatú, félkupolás szentéllyel. A torony piramis alakú toronysisakkal, az épület nyeregtetővel fedett. Berendezéséből fennmaradt az eredeti főoltár.
- A plébániatemplom alatti völgyben található a „Žeđin-grad” régészeti lelőhely Žedin várának romjaival. Négyszög alaprajzú, északkelet-délnyugati tájolású építmény volt, melyet kettős árok övezett. Ma csak a vár déli fala látható. A régészeti feltárások igazolták, hogy égetett téglából épült és megtalálták a leégett faépületek maradványait is. A vár korát a szakemberek a 15. – 16. századra keltezték.
- Tapalóc középkori vára a településtől keletre emelkedő magaslaton állt. Ez a hely az első katonai felmérés térképén „Sztari Grad” néven szerepel. A várnak mára nyoma sem maradt.
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül kiemelkedő a tejtermelés és a juhtenyésztés. A Hrast d.o.o. cég tíz főt foglalkoztat.
Oktatás
[szerkesztés]A településen négy osztályos elemi iskola működik.
Kultúra
[szerkesztés]A Zrínyi-napok rendezvénysorozata, melyet minden év szeptemberében tartanak meg. A napok keretében tudományos előadások, kiállítások, művészeti és zenei előadások, koncertek, sportesemények kerülnek megrendezésre.
Sport
[szerkesztés]- Az NK Zrinski Topolovac labdarúgóklub a megyei második osztályban szerepel.
- A ŠK Ivan Dvoržak sakk-klub számos megyei és országos versenyen szerepelt már eredményesen.
Egyesületek
[szerkesztés]A község legaktívabb egyesülete a Katarina Zrinski nőegylet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ T. Tkalčec:Rekognosciranje srednjovjekovnih gradišta na području bilogorskog kraja i Zapadne Slavonije 2011. g. (horvátul)
- ↑ Mijo Lončarić:Kajkavština u ranim podravskim topomina Zagreb, 2003
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 687. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1909.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2368.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A tapalóci Zrínyi-napok honlapja Archiválva 2018. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Dénes József naplója – Tapalóc vára
- A község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
