Potočani (Đulovac)
| Potočani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Đulovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43532 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 30 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′, k. h. 17° 24′45.650000°N 17.400000°EKoordináták: é. sz. 45° 39′, k. h. 17° 24′45.650000°N 17.400000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Potočani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 51, közúton 61 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 14, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi részén, Korenica és Katinac között fekszik. A falu határán több patak (a Zvijezda, a Markovica, a Popinac és a Dreza) is átfolyik, valószínűleg innen kapta a nevét. Több forrás is található a területén.
Története
[szerkesztés]Területe már a középkorban is lakott volt, ezt igazolják a Svetinja nevű határrészén előkerült leletek. A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. Az Ilova felső folyása mentén már a török uralom idején éltek pravoszláv vlach pásztornépek, akiket határvédelem céljából telepítettek ide. Ezért ezt a vidéket Mala Vlaškának, azaz Kis Vlachiának is nevezték. Ezek egy része a török uralom után is itt maradt, míg más családokat az osztrák hatóságok Belovártól északnyugatra, Rojcsa vidékére telepítettek át. A kiürült területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új lakosságot. A pravoszláv egyházi dokumentumok szerint Potočani a katinaci parókiához tartozott. 1702-ben 9, 1779-ben 15 ház állt a településen. Az első katonai felmérés térképén „Potochani” néven Korenica településrészeként találjuk.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Potochani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Potochani” néven 24 házzal 179 ortodox[3] vallású lakossal találjuk.[4]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 296, 1910-ben 421 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1974-ben aszfaltozták a Daruvárra vezető utat, ezzel a falu megközelítése is könnyebbé vált. Nem sokkal később létesült a Barcs-Daruvári vasútvonal Potočani-Katinac vasútállomása. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb kézen volt. 1991 novemberében az Orkan-91 hadművelet első szakaszában foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült, helyükre koszovói horvátok érkeztek. A falunak 2011-ben 70 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 296 | 498 | 345 | 451 | 399 | 421 | 425 | 408 | 325 | 301 | 285 | 214 | 162 | 130 | 47 | 70 |
(Az 1869-es adat Katinac lakosságával együtt értendő.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 526. o.
- ↑ Katolikusként való feltüntetésük valószínűleg téves.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
- Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
