Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
| Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye | |||
 | |||
| A Zempléni-hegység vonulatai | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegyeszékhely | Miskolc | ||
| Járások száma | 16 | ||
| Települések száma | 358 | ||
| megyei jogú városok | 1 | ||
| egyéb városok | 27 | ||
| ISO 3166-2 | HU-BZ | ||
| Főispán | dr. Alakszai Zoltán | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 623 024 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 97,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7247,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, Észak-Magyarországon, Magyarország második legnagyobb vármegyéje. Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar vármegye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határolja. Székhelye Miskolc, a régió központja és legnagyobb települése, az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után, Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. Az egyetlen magyar megye, amely két UNESCO Világörökségi helyszínnel is rendelkezik (az Aggteleki cseppkőbarlang, valamint a Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj).
Földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a vármegye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak. Az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint az országos átlagé, az átlagos éves csapadék mennyiség viszont magasabb (700–800 mm/év). A vármegye tartja az ország legalacsonyabb hőmérsékleti rekordját: −35 °C-ot mértek 1940. február 16-án Miskolctapolcán. A volt szocialista rendszer idején az iparosításra helyezett hangsúly és a megye barnaszén-gazdagsága miatt Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik vezető ipari régiójává vált, ezért gyakran „Magyarország Ruhr-vidékeként” emlegették. A nehézipar legfontosabb központjai Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika voltak. A szocialista rendszer bukásával az ipar válságba került, jelenleg ezért Borsod-Abaúj-Zemplén azon megyék közé tartozik, ahol a legmagasabb a munkanélküliségi ráta és egyben a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP is. Gazdag folyóhálózattal rendelkezik, itt folyik a Tisza, amely természetes határt képez Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék között, a Sajó, a Bodrog és a Hernád. Legmagasabb pontja a Bükkben magasló 945 m-es Felső-Borovnyák. A megye összterülete 7247,14 km2, Magyarország területének 7,79%-a.
Turisztikai szempontból szintén nagyon gazdag a terület, sok középkori várral, Árpád-kori templommal és fényűző palotával rendelkezik. Miskolc nevezetes a miskolctapolcai Barlangfürdőről, a diósgyőri várról (amelyet jelenleg a Nagy Lajos-korabeli formájára rekonstruálnak), a lillafüredi Palotaszállóról és állatkertjéről, mely az egyik legnagyobb hazánkban. Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa, adott otthont 1806-tól Kazinczy Ferencnek, aki egészen haláláig maradt a településen. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett Sárospatak fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint pedig itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik. Szikszó városa ad helyet a Xixo gyárának, hazánk egyik legnagyobb tea- és kávégyártó üzemének. Tokaji borvidék területe történelmi borvidék, amely Magyarország hét nagyobb borvidékének egyike. A várost és környékét 2002-ben a Világörökség részévé nyilvánították Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj néven. Hírneve azonban régen megelőzte, ugyanis innen származik a tokaji aszú, a világ legrégebbi botritizált bora. Ez volt az a bor, amelyet XIV. Lajos francia király „a borok királya, a királyok bora” becenevén emlegetett.
Földrajz
[szerkesztés]Domborzat
Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb vármegyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A vármegye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A vármegye legmagasabb pontja a Bükk-vidéken található Felső-Borovnyák (945 m). (A Bükk-vidék legmagasabb pontja Heves vármegyében található.) Második legnagyobb csúcsa a Szalánci-hegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m).[2]
Éghajlat
Az éves középhőmérséklet a hegyek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7–800 mm).
Vízrajz
Élővilág, természetvédelem
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jellemző földrajzi pontjai
[szerkesztés]- Szélső települések égtájak szerint:
- a vármegye legészakibb települése Hidvégardó (Edelényi járás) (egyben Magyarország legészakibb települése is),
- a vármegye legdélibb települése Tiszadorogma (Mezőcsáti járás),
- a vármegye legkeletibb települése Zemplénagárd (Cigándi járás),
- a vármegye legnyugatibb települése Domaháza (Ózdi járás).
A név eredete
[szerkesztés]A megye Magyarország három történelmi vármegyéjének a nevét viseli.
- Borsod nevét a várról kapta, amelyhez tartozott. A vár valószínűleg első gondnokáról, Borsról kapta a nevét (a régi magyar nyelvben a -d képző a helynevek származékos képzője volt, így a Borsod név jelentése Borshoz tartozó hely). Török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval. Maga a vár viszont földvár volt, a mai Edelény közelében állt.
- Abaúj vára, Abaújvár nevének rövidített formája. Az Aba rész a térséget a középkorban uralkodó Aba nemzetségre utal. A vár Abaújvár község közelében állt.
- Zemplén is váráról kapta a nevét. A név a szlovák zem vagy a szláv zemlja szóból származik, jelentése föld, talaj, vagy terület. A vár, amint a neve is mutatja, földvár volt; maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén község közelében.
Történelem
[szerkesztés]
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegye területén található.
Középkor
[szerkesztés]A honfoglaló magyarok két hullámban foglalták el a korábban szláv törzsek által lakott területeket. A történelmi vármegyék az államalapítás után alakultak ki. Zemplén és Gömör vármegye történelmi területe már a 11. században kialakult. Borsod vármegyéhez viszont kezdetben a későbbi Torna vármegye területe is hozzátartozott, Abaúj (Újvár) vármegye) pedig többek között a későbbi Heves és Sáros vármegyét is magába foglalta. A 12. századra Heves, Sáros és Torna kivált ezekből a megyékből és önálló vármegyévé alakult. A vármegyehatárok az elkövetkezendő évszázadokban nem változtak.
E vármegyék területének kb. kétharmada királyi kézben volt, csak a többi tartozott földbirtokos családokhoz, például a Miskóc nemzetséghez. Lakosságuk túlnyomórészt királyi várjobbágyokból, illetve az uralkodó által betelepítettekből állt: besenyők (emléküket több mai településnév is őrzi, például Szirmabesenyő), vallonok (Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke), valamint csehek és németek. A 12. századra ez is megváltozott, egyre több terület került nemesi családok birtokába. Ekkor jelenik meg Borsodban a Bors nemzetség, Abaújban az Aba nemzetség. Az egyház is ettől az időtől kezdve válik fontos földbirtokossá a területen. 1241-ben itt zajlott a muhi csata.
A 14. századra a terület nagyrészt a nagybirtokos oligarchák kezébe került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfele, Aba Amadé is a környék legfontosabb családja, az Aba család tagja. Őt Károly Róbert az 1312-es rozgonyi csatában győzte le. Innentől a terület újra a korona birtoka.
Az Anjou-kor idején vált igazán jelentőssé a falu és a város közti különbség. Megyéink területén olyan jelentős városok kaptak szerepet, mint Kassa szabad királyi város és Miskolc; mellettük még több mint negyven mezőváros is megjelent. Errefelé vezettek a Lengyel- és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak is, amik hozzájárultak a városok fejlődéséhez. Diósgyőr Nagy Lajos király idején élte fénykorát, magának a királynak és családjának kedvelt szálláshelye volt a diósgyőri vár.
Korai újkor
[szerkesztés]
A 16. századtól teret hódított a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa. Erdéllyel szoros kapcsolatban áll a terület. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint a megyéknek már csaknem félmillió lakosa volt.
A 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai „őskohó”-ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé, lassan kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben.
Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főleg Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki.
Modern kor
[szerkesztés]
(1 Nógrád-Hont megye, 2 Szabolcs megyétől Borsod-Abaúj-Zemplénhez, 3 Borsod-Gömör megyétől Heveshez, 4 Szatmár-Bereg megye, 5 Debrecen tjv., 6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-től, 7 mai megyehatár, 8 megszűnt 1949-es megyehatár)
A 19. században a három vármegye közül főként Borsod fejlődött, egyrészt Miskolc közelsége, másrészt a haladó szellemű nemesek nagy száma miatt. A felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül is sokan erről a környékről indultak el, köztük Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.
A kiegyezés után a környék fejlődésnek indult, ipari jellege egyre hangsúlyosabb lett. Ekkor épült ki a vasúthálózat.
A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt a régi. Abaúj-Torna megyeszékhelye Szikszó lett, Zempléné maradt Sátoraljaújhely.
A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezés során jött létre Miskolc központtal.
A szocializmus évtizedeiben a megyében a nehézipar fejlődött, új iparvárosok alakultak ki (Tiszaújváros) vagy a meglévők ipari jellege erősödött (Miskolc, Ózd, Kazincbarcika). A rendszerváltást követően a nehézipar válságba került, a megye igyekszik a turisztikai jelleget erősítve kilábalni a válságból.
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
[szerkesztés]Járások 1950–1983 között
[szerkesztés]Az 1950-es megyerendezés előtt Abaúj megyéhez öt járás tartozott (Abaújszántói, Bódvaszilasi, Encsi, Gönci és Szikszói), Borsod-Gömör megyéhez nyolc (Edelényi, Mezőcsáti, Mezőkeresztesi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki és Sajószentpéteri), Zemplén megyéhez pedig négy (Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi és Tokaji). A megyerendezéskor ezek mindegyike Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez került, így az új megyében 1950. március 16-ától tizenhét járás volt.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a tizenhétből négy járás megszűnt. A Bódvaszilasi beolvadt az Edelényibe, a Mezőkeresztesi pedig a Mezőkövesdibe, a Göncit az Abaújszántói és a Sátoraljaújhelyi között osztották fel, míg a Sajószentpéterit a Miskolci és a Putnoki között. Ugyanekkor a Sátoraljaújhelyi járásnak a Bodrogközbe eső részéből megalakult az új Ricsei járás. Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizennégy járásra oszlott (Abaújszántói, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Putnoki, Ricsi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Szerencsi, Szikszói és Tokaji).
Ezt követően 1983-ig a tizennégyből hat járás szűnt meg: a Tokaji (1952), a Ricsei és a Sárospataki (1956), a Putnoki (1961), az Abaújszántói és a Szikszói (1962). Végül 1981 végén a Mezőcsáti járás székhelyét Leninvárosba helyezték és neve ennek megfelelően Leninvárosi járásra változott. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez nyolc járás tartozott (Edelényi, Encsi, Leninvárosi, Mezőkövesdi, Miskolci, Ózdi, Sátoraljaújhelyi és Szerencsi).
Városok 1950–1983 között
[szerkesztés]Az 1950-es megyerendezéskor Zemplén megyéhez egy megyei város tartozott, Sátoraljaújhely, Borsod-Gömör megyéhez egy másik, Ózd. Ezen kívül Borsod-Gömör megye székhelye, Miskolc törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Miskolc attól kezdve Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozott.
1983-ig még négy település szerzett városi rangot a megyében: Kazincbarcika (1954-ben), Tiszaszederkény (1966-ban, neve 1970-től Leninváros volt), Sárospatak (1968-ban) és Mezőkövesd (1973-ban), így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Miskolc közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Ózd és Sátoraljaújhely közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként az Ózdi illetve a Sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott.
Miskolc 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1971–1983 között
[szerkesztés]Borsod-Abaúj-Zemplén megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Kazincbarcikai 1980-ban, a Miskolci, az Ózdi és a Sátoraljaújhelyi pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába. Miskolc, Ózd és Sátoraljaújhely járási székhelyek maradtak 1983 végéig, Kazincbarcika viszont korábban sem volt az.
Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között
[szerkesztés]1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakult Encset és Szerencset is. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Edelény, mely aztán 1986-ban várossá alakult. Szintén 1986-ban kapott városi rangot Tokaj, majd 1989-ben Putnok, Sajószentpéter és Szikszó is, ez utóbbi négy település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizennégyre nőtt.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]Vármegyei közgyűlés
[szerkesztés]A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 29 képviselőből állt, az alábbi pártösszetétellel:
| Párt | Mandátum | Vármegyei Közgyűlés (2019-2024) | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 18 | |||||||||||||||||||
| Jobbik-MSZP-Momentum-MMN | 8 | |||||||||||||||||||
| Demokratikus Koalíció | 3 | |||||||||||||||||||
A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés 28 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:
| Párt | Mandátum | Vármegyei közgyűlés (2024-2029) | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 17 | ||||||||||||||||||
| Mi Hazánk Mozgalom | 5 | ||||||||||||||||||
| Demokratikus Koalíció | 3 | ||||||||||||||||||
| Momentum Mozgalom | 2 | ||||||||||||||||||
| Magyar Szocialista Párt | 1 | ||||||||||||||||||
Járások
[szerkesztés]Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Cigándi járás | Cigánd | 15 |
1 |
16 294 |
389,99 |
42
|
| 2 | Edelényi járás | Edelény | 45 |
2 |
34 012 |
717,86 |
47
|
| 3 | Encsi járás | Encs | 29 |
1 |
21 783 |
378,39 |
58
|
| 4 | Gönci járás | Gönc | 32 |
2 |
19 459 |
549,67 |
35
|
| 5 | Kazincbarcikai járás | Kazincbarcika | 22 |
3 |
65 823 |
341,7 |
193
|
| 6 | Mezőcsáti járás | Mezőcsát | 8 |
1 |
14 635 |
351,27 |
42
|
| 7 | Mezőkövesdi járás | Mezőkövesd | 23 |
2 |
42 442 |
723,87 |
59
|
| 8 | Miskolci járás | Miskolc | 39 |
7 |
245 384 |
972,8 |
252
|
| 9 | Ózdi járás | Ózd | 17 |
2 |
54 527 |
385,57 |
141
|
| 10 | Putnoki járás | Putnok | 26 |
1 |
19 252 |
391,25 |
49
|
| 11 | Sárospataki járás | Sárospatak | 16 |
1 |
25 057 |
477,67 |
52
|
| 12 | Sátoraljaújhelyi járás | Sátoraljaújhely | 21 |
2 |
22 673 |
321,38 |
71
|
| 13 | Szerencsi járás | Szerencs | 14 |
1 |
38 259 |
432,07 |
89
|
| 14 | Szikszói járás | Szikszó | 24 |
1 |
17 566 |
309,25 |
57
|
| 15 | Tiszaújvárosi járás | Tiszaújváros | 16 |
1 |
31 801 |
248,87 |
128
|
| 16 | Tokaji járás | Tokaj | 11 |
1 |
13 383 |
255,81 |
52
|
Kistérségek
[szerkesztés]Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3512 | Abaúj-Hegyközi kistérség | Gönc | 24 |
2 |
14 446 |
440,52 |
33
|
| 3513 | Bodrogközi kistérség | Cigánd | 17 |
1 |
17 302 |
400,38 |
43
|
| 3502 | Edelényi kistérség | Edelény | 47 |
2 |
34 844 |
783,23 |
44
|
| 3503 | Encsi kistérség | Encs | 36 |
1 |
23 492 |
449,45 |
52
|
| 3504 | Kazincbarcikai kistérség | Kazincbarcika | 32 |
2 |
57 972 |
460 |
126
|
| 3514 | Mezőcsáti kistérség | Mezőcsát | 9 |
1 |
14 132 |
378,49 |
37
|
| 3505 | Mezőkövesdi kistérség | Mezőkövesd | 21 |
2 |
41 749 |
679,63 |
61
|
| 3501 | Miskolci kistérség | Miskolc | 40 |
8 |
257 559 |
1 006,37 |
256
|
| 3506 | Ózdi kistérség | Ózd | 29 |
3 |
67 963 |
549,74 |
124
|
| 3507 | Sárospataki kistérség | Sárospatak | 16 |
1 |
25 057 |
477,67 |
52
|
| 3508 | Sátoraljaújhelyi kistérség | Sátoraljaújhely | 19 |
2 |
21 665 |
310,99 |
70
|
| 3509 | Szerencsi kistérség | Szerencs | 18 |
1 |
41 937 |
498,92 |
84
|
| 3510 | Szikszói kistérség | Szikszó | 23 |
1 |
18 335 |
299,95 |
61
|
| 3511 | Tiszaújvárosi kistérség | Tiszaújváros | 16 |
1 |
32 514 |
256,27 |
127
|
| 3515 | Tokaji kistérség | Tokaj | 11 |
1 |
13 383 |
255,81 |
52
|
Gazdaság
[szerkesztés]A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)
- 1. Tiszai Vegyi Kombinát Zrt. (23)
- 2. BorsodChem Nyrt. (27)
- 3. Jabil Circuit Magyarország Kft. (32)
Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legfontosabb iparvidéke („a magyar Ruhr-vidék”). A nehézipar Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika városokban volt jelentős, napjainkban azonban válságban van. Az utóbbi időben csökkent a környezetszennyezés.
A megye gazdaságában jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak, ezen belül kiemelten a Tokaji borvidéknek. A megye területének 40%-a szántóföld. [forrás?]
Kultúra
[szerkesztés]Turizmus
[szerkesztés]Borsod-Abaúj-Zemplén megye a magyarországi turisztikai régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó régióba tartozik, fő vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen az Aggteleki Nemzeti Park a híres cseppkőbarlanggal és Lillafüred), valamint a romantikus műemlékjellegű középkori várak és várromok jelentik (mint például a boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, regéci vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye nevezetességei közé tartozik a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.
A megyében több klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő is található. A Zsóry-fürdő, 1939-ben olajkutató talajfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 °C-os, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. A Tapolca Forrás-barlangot 1934-ben nyilvánították üdülőhellyé. Pávai-Vajna Ferenc négy barlang megvizsgálása után 1-1,5 méter magasságban részenként 28 °C-os vizet talált a karszt üregeiben - ilyen magas hőfokú víz karsztrendszerben Európában sehol nem bukkant fel még másutt. A feltárás során melegvízű forrásra (31,5 °C) is akadtak. 1941. május 28-án megnyitották a Termálfürdőt. 2002. július 19-én az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának határozata gyógyfürdővé emelte, és gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolta. A tiszaújvárosi Termálfürdő Komplexum gyógyfürdője 1200 méter mélységből feltörő 57 °C-os termálvízzel működik, melynek sókoncentrációja, nátrium-klorid- és hidrogén-karbonát-tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére hasznosítják. A medencékben a víz 32, 36, 38, illetve 40 fokos.
-
-
-
Tradicionális magyar lakóház Szentistván községben -
-
Panorámakép a Zempléni-hegység vonulatairól Boldogkőváraljánál -
Fúvógépház Ózdon -
-
A 13. századi boldogkői vár romjai a Zempléni Tájvédelmi Körzetben -
-
A füzérradványi Károlyi-kastély az arborétumból szemlélve
.jpg)
.jpg)
_2.jpg)
_4.jpg)
_TVM.jpg)
Települései
[szerkesztés]A városok többsége az észak–déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc.
A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. A lakosság több mint fele városokban él, a megye lakosságának egynegyede Miskolcon.
Városok
[szerkesztés]
Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[3]
| Sorszám | Település | Lakónépesség | Járás |
|---|---|---|---|
| 1. |  Miskolc |
143 502 fő (2024. jan. 1.)[4] +/-  |
Miskolci járás |
| 2. |  Ózd |
30 550 fő (2024. jan. 1.)[5] +/- |
Ózdi járás |
| 3. |  Kazincbarcika |
23 990 fő (2024. jan. 1.)[6] +/- |
Kazincbarcikai járás |
| 4. |  Mezőkövesd |
15 541 fő (2024. jan. 1.)[7] +/- |
Mezőkövesdi járás |
| 5. |  Tiszaújváros |
14 700 fő (2024. jan. 1.)[8] +/- |
Tiszaújvárosi járás |
| 6. |  Sátoraljaújhely |
12 973 fő (2024. jan. 1.)[9] +/- |
Sátoraljaújhelyi járás |
| 7. |  Sárospatak |
10 583 fő (2024. jan. 1.)[10] +/- |
Sárospataki járás |
| 8. |  Sajószentpéter |
11 251 fő (2024. jan. 1.)[11] +/- |
Kazincbarcikai járás |
| 9. |  Edelény |
9198 fő (2024. jan. 1.)[12] +/- |
Edelényi járás |
| 10. |  Szerencs |
8360 fő (2024. jan. 1.)[13] +/- |
Szerencsi járás |
| 11. |  Putnok |
6335 fő (2024. jan. 1.)[14] +/- |
Putnoki járás |
| 12. |  Felsőzsolca |
6401 fő (2024. jan. 1.)[15] +/- |
Miskolci járás |
| 13. |  Encs |
6147 fő (2024. jan. 1.)[16] +/- |
Encsi járás |
| 14. |  Mezőcsát |
5611 fő (2024. jan. 1.)[17] +/- |
Mezőcsáti járás |
| 15. |  Alsózsolca |
5502 fő (2024. jan. 1.)[18] +/- |
Miskolci járás |
| 16. |  Szikszó |
5455 fő (2024. jan. 1.)[19] +/- |
Szikszói járás |
| 17. |  Nyékládháza |
4978 fő (2024. jan. 1.)[20] +/- |
Miskolci járás |
| 18. |  Emőd |
4739 fő (2024. jan. 1.)[21] +/- |
Miskolci járás |
| 19. |  Onga |
Sablon:Népesség/Onga Sablon:— | Miskolci járás |
| 20. |  Szendrő |
3961 fő (2024. jan. 1.)[22] +/- |
Edelényi járás |
| 21. |  Tokaj |
3743 fő (2024. jan. 1.)[23] +/- |
Tokaji járás |
| 22. |  Mezőkeresztes |
3515 fő (2024. jan. 1.)[24] +/- |
Mezőkövesdi járás |
| 23. |  Borsodnádasd |
2808 fő (2024. jan. 1.)[25] +/- |
Ózdi járás |
| 24. |  Abaújszántó |
2697 fő (2024. jan. 1.)[26] +/- |
Gönci járás |
| 25. |  Cigánd |
2840 fő (2024. jan. 1.)[27] +/- |
Cigándi járás |
| 26. |  Sajóbábony |
2533 fő (2024. jan. 1.)[28] +/- |
Miskolci járás |
| 27. |  Rudabánya |
2273 fő (2024. jan. 1.)[29] +/- |
Kazincbarcikai járás |
| 28. |  Gönc |
1930 fő (2024. jan. 1.)[30] +/- |
Gönci járás |
| 29. |  Pálháza |
935 fő (2024. jan. 1.)[31] +/- |
Sátoraljaújhelyi járás |
Nagyközségek
- Arló
- Hernádnémeti
- Izsófalva
- Múcsony
- Ricse
- Szentistván
- Szirmabesenyő
- Taktaharkány
- Tiszalúc
Községek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ A politikai határok miatt Magyarországon többnyire a Zempléni-hegység részeként szerepel.
- ↑ 2011. évi népszámlálás, Területi adatok (145. old.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
További információk
[szerkesztés]
- Hivatalos weboldal
- Borsod Online Portál
- Miskolc-Diósgyőr honlapja
- Borsod Online Információs Rendszer
- Zempléni Fesztivál
- Program Borsod Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben - Programajánló
Források
[szerkesztés]- Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008. 01. 12.
- http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html[halott link] (2007-es népszámlálási adatok)
