Ugrás a tartalomhoz

Putnok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Putnok
A város látképe
A város látképe
Putnok címere
Putnok címere		 Putnok zászlaja
Putnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállásváros
PolgármesterTamás Barnabás (Fidesz-KDNP-PVE)[1]
Irányítószám3630
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség6335 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség190,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 37″, k. h. 20° 26′ 12″48.293611°N 20.436667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 37″, k. h. 20° 26′ 12″48.293611°N 20.436667°E
Putnok (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Putnok
Putnok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Putnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Putnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A római katolikus templom

Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járás központja.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó völgyében, a folyó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed.

A megyeszékhelytől, Miskolctól 40 kilométerre északnyugatra terül el, Ózdtól 20 kilométerre északkeletre fekszik. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Alsószuha, kelet felől Dubicsány, dél felől Sajóvelezd, délnyugat felől Sajónémeti, nyugat felől Hét, északnyugat felől pedig Serényfalva. Észak felől a legközelebbi település Kelemér, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

A település közigazgatási területén áthalad a 26-os főút, sőt a város belterületi részét is érinti, a központ északi részén halad el kelet-nyugati irányban. A 26-os után a város legfontosabb útvonala az abból dél felé kiágazó 2523-as út, azon található Putnok egyetlen Sajó-hídja is. Kelemérrel a 2602-es út köti össze.

Putnok vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon, illetve érinti a várost az Eger–Putnok-vasútvonal is, ám azon Putnok és Szilvásvárad között nincs forgalom. Putnok vasútállomás a városközpont déli részén található, nem messze a 2523-as úttól, közúti megközelítését az abból kiágazó, rövidke 25 311-es számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas.[3]

Története

[szerkesztés]
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig nagyközség
1950–1966 önálló tanácsú község
1966–1970 községi közös tanács székhelye
1970–1989 nagyközségi közös tanács székhelye
1989–1990 város, városi-községi közös tanács székhelye
1990 óta város
Társközségei
1966–1990 Dubicsány
1973–1990 Hét, Serényfalva
1981–1988 Királd
1981–1990 Gömörszőlős, Kelemér
Területi beosztása
1910-ig Gömör és Kis-Hont vármegye, Tornaljai járás
1910–1923 Gömör és Kis-Hont vármegye, Putnoki járás
1923–1938 Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Putnoki járás
1938–1945 Gömör és Kishont vármegye, Putnoki járás
1945–1950 Borsod-Gömör vármegye, Putnoki járás
1950–1961 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás
1962–1983 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás
1984–1989 Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi városkörnyék
1989 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi kistérség
Megyeszékhely
1920–1923 Gömör és Kis-Hont vármegye
Egyéb központi szerepköre
1910–1961 Putnoki járás székhelye
2013 óta Putnoki járás székhelye

A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.

A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.

A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.

A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.

1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auschwitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasutállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.

Zsidó lakosok deportálásának emléktáblája a putnoki vasútállomáson (2014)

A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok azóta egyike azon kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet és maga a város is egyre szépült. 2013-ban visszanyerte körzetközponti szerepét is, mint a Putnoki járás székhelytelepülése.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Párt Terminus Megjegyzések
Antal László MDF-FKgP-KDNP 1990–1994 Putnok első szabadon választott polgármestere.
Tamás Barnabás PVE-Fidesz-KDNP 1994– (jelenleg is hivatalban) 2010–2014 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7.sz. kazincbarcikai vk. egyéni országgyűlési képviselője is volt, továbbá 4 cikluson keresztül (jelenleg is) megyei önkormányzati képviselő, bizottsági elnök.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
6810
6764
6398
6324
6363
6335
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

A település lakosságszáma 1900. évben még csak 3471 fő volt, amely folyamatosan növekedett. A második világháborút követően jelentősen növekedett Putnok népességének száma (1949-ben 5175 fő, 1960-ban 6562 fő, 1970-ben 7206 fő, 1980-ben 7404 fő).  2001. évben a város lakossága 7515 fő volt, ezt követően csökkenés következett be. [12]

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 16,9%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 14,9% (26,7% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,2% volt római katolikus, 13,1% református, 1,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 15,8% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[15]

Kulturális élet

[szerkesztés]
  • 1997 óta minden év májusában megrendezésre kerül a Gömör Expo – szlovák-magyar kiállítás, vásár és fesztivál.
  • 1997 óta minden év februárjában a Putnok Városért Egyesület szervezésében kerül megrendezésre a hagyományos Városi Bál.
  • 1994 óta megrendezésre kerülő rendezvénysorozat a Gömöri Nyár, ahol minden hónapban más-más kulturális program kerül megrendezésre, többek között komolyzenei hangversenyek a katolikus illetve a református templomban.
  • 2013 óta minden év szeptemberében megrendezésre kerül a Krumpli Fesztivál, ahol kulturális programok mellett gömöri krumplis ételeket kóstolhatnak meg a látogatók. Az iskolákkal együttműködve a Szüreti Felvonulás is erre a napra tehető.
  • 1994 óta minden év decemberében megrendezésre kerül a Mindenki Karácsonya, amely egy vacsorával egybekötött zenés-táncos mulatság.
  • Több éves múltra tekint vissza a Farsangi Felvonulás, amely a város iskoláival együttműködve kerül megrendezésre.
  • Több éves múltra tekint vissza az Irodalmi és Daloskör "Csináljunk Színházat" címet viselő produkciója, melynek keretében amatőr színészek mutatnak be színdarabokat.
  • Putnok város minden évben részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozatban, illetve a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozatban.
  • A városban működő nyugdíjas egyesület, melynek keretében négy klub működik, havi rendszerességgel tart különböző kulturális, szabadidős programokat.
  • A városban működő általános- és középiskolák tovább színesítik a kulturális rendezvények palettáját, olyan programokkal, mint például a Tompa Mihály Szavalóverseny, a Serényi napok, Péczeli napok stb.

Egyházak

[szerkesztés]
  • Szentháromság Római Katolikus Plébánia (3630) Putnok, Serényi tér 3.
  • Putnoki Református Egyházközség (3630) Putnok, Tompa Mihály utca 3.
  • Ózd-Putnoki Evangélikus Társegyházközség gyülekezete (3630) Putnok, Rákóczi Ferenc utca 1.

Nevezetességek, látnivalók

[szerkesztés]
A római katolikus templom
  • Serényi-kastély – Az egykori végvár helyén épült a 18. században. Mai klasszicista alakját 1834-ben nyerte el.
  • Serényi-kripta. Neoklasszicista stílusban készült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. A köztemetőben áll, 1992-ben felújították. Műemléki védelem alatt áll.
  • Református templom. 1798 és 1804 között épült fel késő barokk stílusban. Orgonáját 1867-ben Bárány János építette. Felújítva 2019-ben.
  • Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Soós Miklós építész tervei alapján készült, barokk stílusban. Szentháromság tiszteletére szentelték fel 1836. október 8-án. Tornya 1854-ben épült. Felújítva 2019-ben.
  • Nepomuki Szent János szobra. 18. századi, késő barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll.
  • Temetőkert – Itt található a Bányászemlékmű, Karniczky Endre, '48-as honvéd sírja.
  • Serényi László tér szoborparkja.
  • Gömöri Múzeum. 1987-ben nyílt meg.
  • Holló László Galéria. 1994-ben nyílt. Holló László (1887–1976) festőművész alkotásait, képző- és iparművészeti emlékeit mutatja be.
  • Turul-szobor[16]
  • Szakállas Farkas Ivókút a sétálóutcában.
  • Bányász Művelődési Ház
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Mátyás király Kilátó
  • Gömör Ring Gokartpálya
  • Putnoki Horgásztó
  • Magas-bérc Tanösvény

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban

[szerkesztés]
  • Putnok Városi Nyugdíjas Egyesület
  • Putnok Városért Egyesület
  • Putnok Ifjúságáért Alapítvány
  • Gömöri Népfőiskolai Egyesület
  • Putnok Városi Sport Egyesület
  • Sajóvölgye Focisuli
  • Elek Ákos Utánpótlás Központ
  • Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés
  • Sajó-Rima Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás
  • Putnok és Térsége Önkormányzati Társulás
  • Péczeli József Gyermekalapítvány
  • Putnoki Polgárőr Egyesület
  • Putnoki Magyar-Francia Baráti Kör Egyesület
  • Putnoki Serényi Béla Középiskola Tanulóiért Alapítvány
  • Óvodai Gyermekalapítvány
  • Gömöri Iskolások Gyermekalapítvány-Putnok
  • PRO ECCLESIA Putnok Alapítvány

Közintézmények, közterületek, középületek

[szerkesztés]
  • Serényi László Általános Iskola (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 28.
  • Péczeli József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (3630) Putnok, Gárdonyi Géza út 1.
  • Gomba Levente Gimnázium (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 21.
  • Serényi Béla Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 31.
  • Putnoki Soldos Emília Óvoda-Bölcsőde (3630) Putnok, Tompa Mihály út 32. / Móricz Zsigmond út 1.
  • Putnoki Humán Szolgáltató Központ Egészségház (3630) Putnok, Kossuth út 25.
  • Putnoki Humán Szolgáltató Központ Vigyázó Kezek Idősek Otthona (3630) Putnok, Szkala Bertalan út 25.
  • Putnoki Humán Szolgáltató Központ Mackó Kuckó (közösségi tér) (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 23.
  • Putnoki Tanuszoda (3630) Putnok, Gárdonyi Géza út 1.
  • Tompa Mihály Közösségi Ház (3630) Putnok, Tompa Mihály út 3.
  • Tóth Ede Művelődési Ház (3630) Putnok, Rákóczi út 2.
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Putnoki Járási Hivatal (3630) Putnok, Serényi László tér 2.
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Putnoki Kormányablak (3630) Putnok, Serényi László tér 2.
  • Putnok Városi Sportcsarnok (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 21.
  • Bányász Művelődési Ház (3630) Putnok, Bem József tér 7.
  • Putnok Városi Könyvtár (3630) Putnok, Bem József tér 7.
  • Ízek háza (3630) Putnok, Bem József tér 7.
  • Gömöri Mintakonyha (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 28/A
  • Putnoki Városgondnokság (3630) Putnok, Rákóczi út 11.
  • Várady Béla Sportközpont (3630) Putnok, Puskás Ferenc út 6.
  • Sajóvölgye Focisuli (3630) Putnok, Bajcsy-Zsilinszky út 56.
  • Putnoki Önkormányzat Vendégháza (3630) Putnok, Serényi László tér 12.
  • Városi Piac (3630) Putnok, Petőfi út
  • Vásárcsarnok (3630) Putnok, Serényi László tér

Híres emberek

[szerkesztés]

Díszpolgárok

[szerkesztés]
  • Placskó Lajos
  • Sarkadi Péter
  • Szombati László
  • dr. Tanner János

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Putnok az irodalomban

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Putnoki Honismereti Szakkör: Bemutatjuk Putnokot. 1971. Putnok.
  4. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  6. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  9. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  11. ↑ Putnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  12. ↑ [Putnok népessége, lakossága, területe (nepesseg.com) KSH adatok alapján]. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Putnok Helységnévtár
  15. ↑ Putnok Helységnévtár
  16. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Putnok&oldid=27539048”