Tiszatardos

Tiszatardos
Tiszatardos címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	község
Polgármester	Kiss István (független)[1]
Irányítószám	3928
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	205 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 02′ 26″, k. h. 21° 22′ 46″48.040430555556, 21.37931944444448.040431°N 21.379319°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 26″, k. h. 21° 22′ 46″48.040430555556, 21.37931944444448.040431°N 21.379319°E
Tiszatardos Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszatardos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatardos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

Tokajtól mintegy 10 kilométerre délre fekszik, a Taktaközben; teljes belterülete és külterületének nagy része is a Tisza jobb parti oldalára esik, de egy kisebb területrésze a folyószabályozások következtében a mai bal parti oldalra került.

Mindössze három településsel határos: északkeleti szomszédja Tiszaladány, nyugat felől Csobajjal szomszédos (mindkettőtől nagyjából 3-3 kilométer távolságra helyezkedik el), déli határszéle pedig a folyó túlsó partján található Tiszalök területével érintkezik.

Közúton Tokaj-Tiszaladány és Csobaj felől is a 3621-es úton közelíthető meg; Tiszalökkel kompjárat köti össze.

Tardos (Tiszatardos) neve már 1395-ben szerepelt az oklevelekben.

1424-ben Zemplén vármegyéhez tartozó településnek írták.

1471-ben birtokosa volt a Jonhos, majd később a báji Jenkey család.

1476-ban a Szapolyai család-ot írták földesurának, aki a birtokot a Tokaji pálosok-nak adományozták.

A 16. század végén lakatlan helyként tartják számon.

1723-ban a községnek anyakönyve is volt, és ekkor már Tardos néven szerepelt. Az első anyakönyvbe bejegyzett nevek a következők: Tóth, Bodnár, Kertész, Horváth, Molnár, Novák, Martony, Kövesdi, H. Majoros, R. Antalóczi.

Az első lakosok foglalkozása valószínűleg halászat és révészkedés lehetett. Erre enged következtetni a későbbi nemzedékek nevei előtt gyakran használt H. (halász) és R. (révész) betűk.

A 18. század második és a 19. század első felében a Rhédey és a Matkovich családok voltak itt birtokosok.

1749-ben alapították római katolikus plébániáját az egri főegyházmegye szerencsi esperessége keretében, mai Szentháromság-templomát pedig 1813-ban építették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Az 1900-as évek elején összeírt figyelmet érdemlő helynevei voltak: Kisasszonyföld, Kolokányos, Barátsziget, Bikkes, Csókató, Karakó, Kanaán, Vízalj, Kriptály, Sinórút, Rimasó, Surján és Danczka elnevezések.

A 20. század elején Reviczky József birtoka volt.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

• 1990–1994: Daubek György (független)^[3]
• 1994–1998: Daubek György (független)^[4]
• 1998–2002: Daubek György (független)^[5]
• 2002–2006: Daubek György (független)^[6]
• 2006–2010: Varga Sándor (független)^[7]
• 2010–2014: Varga Sándor (független)^[8]
• 2014–2019: Varga Sándor (Fidesz)^[9]
• 2019–2024: Kiss István (független)^[10]
• 2024– : Kiss István (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 4,6% németnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,2%, református 19,2%, görögkatolikus 9,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,4% (11,7% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 17,1% református, 2,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 8,5% felekezeten kívüli (21,3% nem válaszolt).^[13]

• Római katolikus temploma Szentháromság tiszteletére 1813-ban épült. Harangjai közül az egyik ismeretlen mester által 1773-ban öntött 54 cm átmérőjű, míg a másikat, mely 58 cm átmérőjű 1926-ban Walser Ferenc öntötte Budapesten.

A település tömegközlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3853-as busszal közelíthető meg.

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye települései.
• Magyar katolikus lexikon