Ugrás a tartalomhoz

Ivanbrijeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivanbrijeg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVerőce-Drávamente
KözségSzalatnok
Jogállásfalu
Irányítószám33520
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség29 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság212 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 40′ 08″, k. h. 17° 39′ 49″45.668889°N 17.663611°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 08″, k. h. 17° 39′ 49″45.668889°N 17.663611°E
SablonWikidataSegítség

Ivanbrijeg (németül: Johannesberg) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Verőcétől légvonalban 28, közúton 35 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység területén, a Javorica-patak mentén, erdőktől övezve fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település Lipovac néven a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. A pravoszláv lakosság egy része a térség 1684-es török uralom alóli felszabadítása után is itt maradt. Szlavónia településeinek 1698-as összeírásában „Lippovacz” néven szerepel, lakói Ivan Radosovich, Milos és Janko Millesevich voltak.[2] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornji Lipovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovacz Gornyi” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lipovacz (Dolni, Gorni)” néven 62 házzal, 369 ortodox vallású lakossal szerepel.[4] (Dolnji Lipovac település, amely innen délkeletre a hegyekben feküdt időközben megszűnt.)

1824-ben nagyszámú német lakosságot telepítettek be, akik falujukat Johannesbergnek nevezték el. Ettől kezdve a falut horvátul Ivanbrijegnek hívták. Házait az új lakosság városias módon, téglából építette fel. A település első, német nyelvű iskolája 1893-ban nyílt meg. 1857-ben 130, 1910-ben 179 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a német, 10%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a hegyekből támadó partizánok a német lakosságot elűzték, helyükre a háború után horvát családok települtek. 1991-ben a falu teljes lakossága horvát volt. 2011-ben a településnek 30 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
130 147 159 238 165 179 186 202 319 207 161 109 57 49 52 30

Nevezetességei

[szerkesztés]

A település vonzerejét ma a festői környezet adja. A környező erdők, a gyönyörű táj kedvelt kirándulóhellyé tették. Turisztikai jelentőségét fokozza a határában épített Javorica víztározó és a Javorica rekreációs központ. A központhoz horgászrészleg, fürdőhely, napozóhely, több sportpályával rendelkező sportkomplexum, játszótér, kiépített futópálya, sétautak, vendéglátó egységek, faházak és parkoló tartoznak.

Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt harangtornyát még a németek építették. A torony aljában fából készített oltár áll.

Oktatás

[szerkesztés]

A falu első iskolája 1893-ban nyílt meg, az oktatás nyelve német volt. 1903-ban felépítették az iskola új épületét és a tanítói lakást. Mára az iskola a tanulók kis száma miatt megszűnt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]