Győr

Ez a szócikk a megyeszékhelyről szól. Hasonló címmel lásd még: Győr (egyértelműsítő lap).

Győr
A győri bazilika; barokk erkélyek; Loyolai Szent Ignác bencés templom; belvárosi utca; Városháza
Győr címere Győr zászlaja
Becenév: a folyók városa, a találkozások városa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Győri
Jogállás	megyeszékhely, megyei jogú város
Polgármester	Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum)[1]
Irányítószám	9000–9030
Körzethívószám	96
Testvértelepülései	Lista Kuopio[2][3] Erfurt[4][2] Sindelfingen[2][5] Ingolstadt[6][7] Colmar[2] Brjanszk Brassó[8][2] Nazareth Illit[2] Vuhan[2] Poznań[6][9] Montevideo Illava Nyizsnyij Novgorod[10][11]
Népesség
Teljes népesség	130 191 fő (2024. jan. 1.)[12]
Népsűrűség	760 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	108 m
Terület	174,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 17° 38′ 04″47.684166666667, 17.63444444444447.684167°N 17.634444°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 17° 38′ 04″47.684166666667, 17.63444444444447.684167°N 17.634444°E
Győr Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Győr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, szlovákul Ráb, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron vármegye és a Győri járás székhelye, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése, gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. Győr „a folyók városa” is, mivel a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Ez a folyómenti fekvés nagyban elősegítette a település létrejöttét és fejlődését.

Az ókorban a mai Győr helyén Arrabona római település feküdt. Innen ered a város német Raab elnevezése. A honfoglalás után I. István 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, melynek 1009-ben a város lett a központja; ekkor épült a székesegyház. Győr a török háborúk idején Bécs egyik utolsó védőbástyája volt, így óriási katonai jelentőséggel bírt. Ennek fényében a várost olasz építők: Pietro Ferrabosco és Bernardo Gaballio tervei alapján erőddé építették át és egyúttal kibővítették. Az erőddé alakítást 1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelete alatt. A hosszan elhúzódó török háború idején Győr az oszmán hódítás áldozatává vált 1594-ben, majd négy évvel később Adolf von Schwarzenberg visszafoglalta.

Miután az oszmán seregeket Bécs 1683-i második ostroma után visszaverték, Győr virágzásnak indult. 1712-ben III. Károly kiadta a város piaci jogait, 1743-ban pedig Mária Terézia megerősítette szabad királyi város rangját. 1749-ben Johann Heinrich Mulartz tervei alapján kórház épült a külvárosban, 1718-ban pedig jezsuita akadémiát alapítottak, amely filozófiai és jogi képzést kínált, és amely 1745-től világi hallgatókat is fogadott. A Győri Királyi Akadémiát 1776-ban alapították; itt tanult többek között Deák Antal és Deák Ferenc. 1809-ben itt került sor a napóleoni háborúk egyetlen olyan ütközetére, az ún. győri csatára, amely magyarországi területen zajlott le. A vesztes csata után a franciák megostromolták Győrt.^[13] 1855-ben létrejött a város vasúti kapcsolata Béccsel, majd 1876-ban Sopronnal is, mely vonalat 1879-ben a második szakaszon kiterjesztettek Ebenfurth felé. A 19. században a városban és környékén mindenekelőtt a textil- és gépipar lendült fel, mely utóbbi iparág napjainkban is jelentős.

A II. világháború utáni újjáépítés a vasfüggöny közelsége miatt nehézkesen haladt. Ma Győrnek 130 ezer lakosa és három egyeteme van. A határok megnyitása óta a város politikailag és gazdaságilag is felértékelődött, a Bécs–Budapest–Pozsony háromszög fókuszában való kedvező elhelyezkedésének köszönhetően. 2003 óta Győr a „Centrope” eurorégió része.

Régi közismert neve: Arrabona, amely egyben első elnevezése is a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét arról az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt és melynek Rába a mai neve. A Győr településnevet egyes történészek ebből vezetik le, mások a Geur személynévhez kötik (ilyen nevű lovag volt az itteni első várispán).

A város ókori kelta és latin neve Arrabona, középkori latinul Jaurinum, törökül Yanıkkale, németül Raab, szlovákul Ráb, szerbül Ђер / Đer, horvátul Jura / Đura / Vjura (az első kettő használata elterjedtebb; a kópházi horvátok Đurának, a kimleiek Jurának, a bezenyeiek Vjurának hívják a várost).^[14] 1824-ben Tubolyszegi Tuboly László (1756–1828) így ír Győr nevének értelmezéséről: „a Rába folyónak Dunába szakadtánál, hol akkor (t. i. a Rómaiak idejében) Arrabona, most Győr a régi német Ringtől magyarázott Gyűrű, vagy Gyűr, városa állott."^[15]

Lásd még: Győr folyói és szigetei

A város a Kisalföld keleti felén, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindobonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pándorfalvi-fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak.

A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig, amikor is hazánk legfontosabb végvára lett. A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.

Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen. A Xántus János Állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.

Püspökerdő: a város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el. A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.

Rába-Quelle Fürdő: a Kisalföld felszíne a harmadkorvégi pliocén korszak közepéig a Kárpát-medence Pannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak, nevezik Győri-medencének is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévő magma felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében – gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg a gyógyfürdő elődje.

A Duna jelentős hatást gyakorol a városra. A folyót 1886 és 1894 között szabályozták. Győr legjelentősebb folyója a Mosoni-Duna, amelyet a Dunával együtt szabályoztak. 1907-ben megépítették a rajkai zsilipet, amellyel az árvíz teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. 1924-ben fejezték be az Iparcsatorna építését. Az 1980-as években a Mosoni-Dunának új medret építettek, amelyet „Püspökerdei-átmetszésnek” neveznek. A város másik nagy folyója a Rába: ennek szabályozását 1893-ban fejezték be. A harmadik folyó a Rábca. A Répce és a Rábca ugyanazon folyó nevei: a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívják Rábcának. Győrben termálvizeket is találtak. A Marcalt szabályzásakor 1893-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.

• 
  A győri Audi gyár légifelvétele
• 
  Győr városháza légi fotón
• 
  Győr belvárosa, a Rába és a Duna találkozása

A város éghajlata kontinentális, de nyara valamivel hűvösebb, tele enyhébb, mint az Alföldé, s több csapadékot is kap. Az évi középhőmérséklete 10,3 °C. A csapadék éves mennyisége 530 mm.

Győr éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,9	4,6	10,2	16,0	21,1	24,0	26,2	25,6	21,6	15,9	8,3	3,3	14,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−4,0	−2,0	1,4	5,5	9,9	13,1	14,4	14,1	10,8	5,9	1,9	−1,9	5,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	32	33	28	38	55	64	53	65	38	35	53	38	532
Forrás: HKOSablon:2022 májusából

Bővebben: Győr története

A térségnek a történelem során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a Pannonia provinciát védő castrum mellé polgárváros is települt (Arrabona). 430 körül hun fennhatóság alá került, majd az avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén. A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárást követően. A török időben a Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a belvárosban. 1594-ben a hatalmas török ostromló hadsereg láttán az olasz és német várőrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta (a haditörvényszék Ferdinand Hardegg várkapitányt halálra ítélte és lefejeztette). Három és fél év után 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg. A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg. A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte. 1809. június 14-én, a győri csata következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Eugène Beauharnais tábornok, itáliai alkirály foglalta el, és Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Napóleon a csapatai által megszállt Nyugat-Magyarország székhelyének szánta Győrt, és gróf Narbonne tábornokot jelölte ki, Győr székhellyel a megszállt nyugati magyar megyék kormányzására. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost.

Az 1848-49-es szabadságharcban betöltött szerepe miatt a bécsi kormányzat uralma különös súllyal nehezedett a városra. Gazdasági fordulat állt be Győr életében. Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. Fényes Elek leírása szerint évente 400 hajó fordult meg Győrött. Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, Bécsből pedig épületfát, vasat, fényűzési cikkeket, gyarmatárut hoztak. Sina báró alig kezdte meg az előkészületeket a Bécs–győri vasút megépítésére, 1840-ben a munkálatok abbamaradtak. Az országgyűlés által is támogatott Duna bal parti vasút került előtérbe. Az adott viszonyok alakulása egyelőre Győrt nem érintette hátrányosan, de a fejlődés egyre erőteljesebb lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követő abszolutista rendszer állította meg. A kereskedelem talpráállását akadályozta a katonai beszállásolás, a katonaság ellátása, a polgári lakosság zaklatása, valamint a politikai bizonytalanság. A városvezetés nagy anyagi gondokkal kezdte meg működését a szabadságharc leverése után. Haynau a város pénzügyi készletét lefoglalta, és a két év óta esedékes közadó hiányában fizetésképtelenség állt elő. A városvezetés és a megyefőnökség igyekezett a gazdasági fellendülést előmozdítani, ami a politikai nyugtalanságra is fékező hatással volt. Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. Sokan eredeti foglalkozásukat felhagyva kapcsolódtak bele a közvetítő kereskedelembe, amely munkalehetőséget biztosított és tisztes hasznot hozott. A kereskedők sorra alakították át lakóházaik egy részét gabonaraktárrá a Duna és a Rába partján, sőt még a belváros forgalmas utcáiban is.

A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. A város fejlődése új irányban haladt tovább. Nagyarányú építkezések kezdődtek, amelyek megváltoztatták a város arculatát. A gabonakereskedelem elsorvadásából létrejött olcsó munkaerőt a külföldi tőkével létrehozott gyárak alkalmazták. Az első világháború ezt a régiót is érintette. Az egykori Győr vármegyét egyesítették a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyék maradékával. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. (Lásd Darányi Kálmán Győri programját). A 20. században iparvárossá fejlődött, és az akkor kivívott jelentős szerepét máig őrzi. A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjáépítették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel. Gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át. Ma a Dunántúl legjelentősebb ipari városa. Győrnek 1971-ig kilenc körzete volt.^[16] A város az 1950-es megyerendezés során a Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésével létrejött Győr-Sopron megye székhelye lett. Az 1956-os forradalom idején itt volt a „forradalom második fővárosa”. Ezért a megtorlás is kiemelten érintette a várost több halálos ítélettel, és súlyos börtönbüntetésekkel. Az 1950-es és 1960-as években, majd a nagy lakótelepek építésének korában a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. A Belváros déli részén folytatták a századfordulón elkezdett nagyvárosi városközpont kiépítését, azonban a felépült új épületek jelentős része jellegtelensége miatt nem használt a városképnek. 1978-ra felépült a város új színháza. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképpen 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.

Bővebben: Híres győriek listája

• Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt".
• Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a 19. század utolsó harmadában az égető közlekedési gondok megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását.
• Győrben született Kovács Margit szobrász és Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász.
• A győri bencés gimnáziumba járt Xántus János utazó, néprajzkutató.
• Boldog Apor Vilmos püspök itt végezte szolgálatát, és itt ölték meg őt szovjet katonák második világháború végén, amikor a rábízott nők védelmére kelt.
• Markó Iván táncművész – a Győri Balett alapítója és egy évtizedig vezetője.
• Itt született Bermann Miksa mérnök, feltaláló.

Lásd még:

• Győr díszpolgárainak listája
• Kategória:Győriek

• Győr megyeszékhelyként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint megyei jogú város. Így területén – a megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörében látja el a megyei közigazgatási feladatokat. A megyei jogú státus a megyétől való formális függetlenséget jelenti. A kooperációt, illetve annak lehetőségét az egyeztetőbizottságban és a városnak a megyei fejlesztési tanácsban való tagsága nyújtja.
• A hét magyarországi statisztikai régió egyike a Nyugat-Dunántúli, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három vármegye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, amelynek egyik központja Győr.
• A Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal központjának a városban van a székhelye.

Működésének célja, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban működő közigazgatási hivatal és kirendeltségei megalakításával a kormány területi államigazgatási szerveként működő, jogi személyiséggel bíró, a kormány által az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányított államigazgatási feladatokat ellátó szerv legyen.

• Zámbó József (1975–1989; tanácselnök)
• Balogh József (1989–1990; tanácselnök)

Időszak	Név	Párt
1990–1994	Kolozsváry Ernő	független[17]
1994–1998	Balogh József	MSZP[18]
1998–2002		MSZP[19]
2002–2006		MSZP[20]
2006–2010	Borkai Zsolt	Fidesz-KDNP[21]
2010–2014		Fidesz-KDNP[22]
2014–2019		Fidesz-KDNP[23]
2019–2020		Fidesz-KDNP[24]	hivataláról lemondott [25]
2020–2024	Dr. Dézsi Csaba András	Fidesz-KDNP[26]	Időközi választás 2020. január 26.
2024–	Pintér Bence	Tiszta Szívvel a Városért Egyesület-LMP – Zöldek-Momentum[1]

Jelölt neve	Jelölő szerv.	Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Pintér Bence	TSZV - LMP - Momentum	18 298	31,15%
Dr. Dézsi Csaba András	Fidesz - KDNP	17 853	30,39%
Borkai Zsolt	Borkaival Közösen a Jövőnkért	15 871	27,02%
Glázer Tímea	DK - Jobbik	2 026	3,45%
Koródi István	Mi Hazánk	1 767	3,01%
Kovács László	Civilek Győrért	1 668	2,84%
Balla Jenő	Összefogás Győrért Egyesület	1 258	2,14%
Összesen		58741	100%

• A polgármester-választás eredménye^[28]

Jelölt neve	Jelölő szerv.		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Pintér Bence		TSZV – LMP – Zöldek – Momentum	18 298	31,15%
Dr. Dézsi Csaba András		Fidesz – KDNP	17 853	30,39%
Borkai Zsolt		Borkaival Közösen a Jövőnkért	15 871	27,02%
Glázer Tímea		DK – Jobbik	2026	3,45%
Koródi István		Mi Hazánk	1767	3,01%
Kovács László		Civilek Győrért	1668	2,84%
Balla Jenő		Összefogás Győrért Egyesület	1258	2,14%
Összesen			58 741	100%

• A képviselőtestület-választás eredménye^[29]

Párt		Mandátumok	Képviselő-testület
	Fidesz – KDNP	14
	TSZV – LMP – Zöldek – Momentum	4	P
	Borkaival Közösen a Jövőnkért	2
	Civilek Győrért	1
	Szentiváni Civilek	1

A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város három választókerülethez tartozott.^[30]

Név		Párt	Terminus	Választókerület
dr. Medgyasszay László		MDF	1990–1994	Régi Győr-Moson-Sopron megyei 1. sz. választókerület[31]
Pozsgai Balázs		MSZP	1994–1998
dr. Medgyasszay László		MDF	1998–2010
		KDNP
Kara Ákos		Fidesz	2010–2014
Bakó Lajos		MDF	1990–1994	Régi Győr-Moson-Sopron megyei 2. sz. választókerület[32]
Szabó Sándorné		MSZP	1994–1998
dr. Szakács Imre		Fidesz	1998–2014
dr. Rab Károly		SZDSZ	1990–1998	Régi Győr-Moson-Sopron megyei 3. sz. választókerület [33]
Birkás Tivadar		Fidesz	1998–2002
Balogh József		MSZP	2002–2010
Borkai Zsolt		Fidesz	2010–2014

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Győr két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Győr-Moson-Sopron vármegyei 1. sz. és a Győr-Moson-Sopron vármegyei 2. sz.-hoz

Név		Párt	Terminus	Választókerület
Simon Róbert Balázs		Fidesz	2014–	Győr-Moson-Sopron vármegyei (2022-ig: megyei) 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület
Kara Ákos		Fidesz	2014–	Győr-Moson-Sopron vármegyei (2022-ig: megyei) 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület

A megyei jogú város polgármesteri hivatalának alaptevékenysége az önkormányzati és államigazgatási döntések előkészítése és végrehajtása.

Korábban a várost kerületekre osztották,^[34] de ez a felosztás törvényileg megszűnt – azonban a régebbi utcanévtáblák a mai napig emlékeztetnek rá. Ma a város ügyeit egységes hivatal végzi, de az ügyek nagy száma miatt több telephelyen. A városrészek nagy vonalakban követik a régi felosztást, ide nem számítva az újonnan létrejött részeket. Több városrészben részönkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat segíti a városi közigazgatás és adminisztráció működését.

A település a következő nagyobb részekből áll:

Győr 2005-ben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybélit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.

A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahová a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1%), majd a Belváros (23,7%). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1%), Szabadhegy (19,3%), Ménfőcsanak (16,8%) és a József Attila lakótelep (16,5%). A válaszokból kiderült az is, hogy a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.

A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utána Marcalváros I. (34,9%) és Marcalváros II. (30,6%) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0%), Gyárváros (23,1%) és Adyváros (19,3%). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.

Lásd még:

• Kategória:Győr utcái és terei
• Kategória:Győr hídjai

Lakosságszám[35][nincs a forrásban]
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	32 456	—
1880	34 178	0,52%
1890	37 151	0,83%
1900	45 328	1,99%
1910	53 356	1,63%
1920	60 028	1,18%
1930	70 715	1,64%
1941	69 583	−0,15%
1949	84 290	2,40%
1960	100 108	1,56%
1970	102 600	0,25%
1980	124 130	1,90%
1990	129 331	0,41%
2001	129 412	0,01%
2011	129 527	0,01%
2022	127 599	−0,14%
2024	130 191	1,01%

Győr lakónépessége 2011. január 1-jén 129 527 fő volt, ami Győr-Moson-Sopron megye össznépességének 28,9%-át tette ki. A város Győr-Moson-Sopron vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 741,8 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 23% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1118 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 73,3, a nőknél 79,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.^[36] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4%-a, mintegy 5261 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 20. század második felétől Győr lakossága fokozatosan növekedett, egészen 1990-ig, majd utána stagnálni kezdett. Népességnövekedése az 1950-es években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 2011-ben éltek a városban, 129 527-en. Az utolsó 2011-es népszámlálás alapján, soha nem éltek még ennyien Győrben, mint 2011-ben. Az utóbbi évekre jellemző kisebb ingadozás az országos tendenciákhoz képest inkább stagnálásnak tekinthető, amely az országos átlagnál kicsit kedvezőbb természetes fogyás és a város fejlettsége miatti vándorlási nyereség együttes hatása. Az alacsonyabb halandóság is közrejátszik a lakosság országos átlagnál kisebb csökkenésében. Amíg a halálozások száma nem változik jelentősen, addig nagymértékben csökken az élve születések száma. A házasságkötések fogyatkozó száma és a korfa azt mutatja, hogy a csökkenő születésszámot a gyermekvállalási hajlandóság csökkenése okozza. A rendszerváltási időszak döntő változásokat hozott az ország, és így a város társadalmi szerkezetében is. A változás oka a tulajdonszerkezet megváltozása, az állami tulajdon visszaszorulása. A magántulajdon részben az állami tulajdon intézményeinek privatizálásával, részen új beruházások létrehozásával jött létre. Az új beruházások jelentős része külföldi. A gazdasági szerkezet megváltozása, benne a tulajdonosi kör átalakulása, a piaci szereplők körének gyors megváltozását is okozta. A folyamatok kedvezőtlen eredménye, a munkanélküliség gyors kialakulása és tartósan magas szintje Győrt kevésbé érintette. A munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál. A folyamat az urbanizáció a második világháború után felgyorsuló hatású volt, ennek eredményeképpen a város lakossága megkétszereződött. A növekedésben a falusi lakosság városba költözésén túl a környező községek városhoz csatolása (Révfalu, Pataháza, Bácsa Kisbácsa, Sziget, Pinnyéd, Győrszentiván, Kismegyer, Ménfőcsanak, Gyirmót) is szerepet játszott.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló győriek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még az evangélikus és a református.

Jelentős nemzetiségi csoportok^{[37][nincs a forrásban]}

Nemzetiség	Népesség (2011)
Német	1 922
Cigány	1 072
Szlovák	249
Román	227
Horvát	199

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 129 412 fő volt, ebből a válaszadók 125 791 fő volt, 123 241 fő magyarnak, míg 731 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 995 fő német, 313 fő horvát, 82 fő szlovák és 82 fő román etnikumnak vallotta magát.^[38]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 129 527 fő volt, ebből a válaszadók 114 736 fő volt, 109 475 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.^[39] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül jelentősebben a cigányok (1072 fő) száma nőtt Győrben. A német (1922 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött, míg a szlovák (249 fő) és a román (227 fő) megháromszorozódott.^[40] Horvátnak vallók száma (199 fő) jelentős mértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Győrben él a legtöbb magát románnak, orosznak, bolgárnak és lengyelnek valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás

Időszak							Egyéb/Nem válaszolt	Összesen
2001[41]	95,23%	0,77%	0,57%	0,06%	0,06%	0,24%	3,07%	100%
2011[42]	84,52%	1,48%	0,83%	0,19%	0,18%	0,15%	12,65%	100%

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Győrben a lakosság több mint háromnegyede (79%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.^[43] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (66,9%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 86 591, míg a görögkatolikusoké 540 fő. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg evangélikusok (7860 fő) és reformátusok (6658 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (40 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működött. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 82 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,2%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 10,4%-a vallotta magát.^[43]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Győrben a lakosság már csak alig több mint fele (54,7%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.^{[35][nincs a forrásban]} A két népszámlálás között eltelt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (45,2%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma közel negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 58 152 fő, míg a görögkatolikusok 339 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg evangélikusok (5599 fő) és reformátusok (5308 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (34 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 72 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (31,1%), tíz év alatt megháromzorozódott a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 18,3%-a vallotta magát.^{[35][nincs a forrásban]}

Bővebben: Győr gazdasága

Győr Magyarország dinamikusan fejlődő térsége, amely a Bécs-Pozsony-Győr Aranyháromszögben helyezkedik el.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Győr ipara és gazdasága a 20. század elején hatalmas fejlődésnek indult a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár létrehozásával. A rendszerváltozás után Közép-Európa első ipari parkja a városban nyílt meg 168 hektáros területen. Egyetlen ipari parkkal rendelkezik. Több multinacionális vállalkozás Győrt választotta közép-európai központjának. Ilyenek például az Audi Hungaria Zrt., a Hägleitner Büchl, a Philips. Gazdaságát erősíti, hogy autópályáról minden városrész elérhető. Fejlesztik a vízi szállítás kirakódóállomását (Győr-Gönyű kikötő), amelynek jelentősége folyamatosan növekszik a Rajna–Majna–Duna-csatorna hajózhatóvá tételével, és a légi szállítás lehetőségeit (Győr–Pér repülőtér). Itt van a megyei Kereskedelmi és Iparkamara székháza.

Év	Munkanélküli (fő)	Munkanélküli (%)	Munkaképes népesség (fő)
2000	2 770	3,39%	81 742
2001	2 715	3,29%	84 753
2002	2 549	3,00%	84 753
2003	2 519	2,96%	85 102
2004	2 773	3,28%	84 454
2005	3 008	3,58%	83 964
2006	2 718	3,23%	84 061
2007	2 665	3,13%	84 933
2008	2 777	3,29%	84 336
2009	4 589	5,39%	85 053
2010	4 468	5,26%	84 794
2011	3 965	4,71%	84 190
2012	3 744	4,50%	82 904
2013	3 518	4,30%	82 260
2014	2 466	2,83%	87 159
2015	2 173	2,51%	86 547
2016	1 669	1,94%	85 887
2017	1 269	1,50%	84 971
2018	1 250	1,49%	83 856
2019	1 101	1,32%	83 044

A vezetékes vízellátásra a városban 1883-ban részvénytársaság alakult. A következő évben megkezdte működését a kiskúti vízmű, amely napjainkban már csak tartalék szerepet játszik. Ma a város közműves vízzel való ellátottsága 100%-os, a vízfelhasználást illetően pedig szabad kapacitásokkal rendelkezik. A kilencvenes években a csatornahálózat fejlesztése volt soron. 1992-ben kezdődött meg az elmaradott területek és a peremkerületek csatornázása. 2000-ben a város 233 km hosszú szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezett. A mai fő feladat az elöregedett és a vegyes hálózat cseréje, ugyanis jelenleg a város közel egyharmad területén a szennyvíz főgyűjtőcsatornába vezetik a belvízelvezető csatornákat. Így folyamatos esőzés esetén a főgyűjtőcsatornák nem tudják elnyelni a csapadékvizet, és a keveredett szennyvíz sok helyen visszafolyik az utcákra. A Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál van a városi strandfürdő, rendkívüli szép természeti környezetben. Első medencéi 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapján készültek el.

A város regionális szolgáltatók székhelye. Győr villamosenergia-ellátását az E.ON Áramszolgáltató Zrt. biztosítja, gázszolgáltatója az ÉGÁZ Zrt. (Észak-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.)^[44] A több vezetéken érkező földgázt a tibormajori átadóállomás fogadja.

A közvilágítás a belvárosban földkábeles rendszerű. A külterületen szabadvezetékes rendszer légvezetékekkel együtt halad. A felújítások során, ahol lehetséges, földkábellel váltják ki a légvezetékes rendszert.

A Győri Hőszolgáltató Kft. a városi önkormányzat tulajdonában van. A fűtőműből forróvíz, valamint gőz hordozójú távhőszolgáltatást végeznek. Valamennyi hőközpontban hőmennyiségmérő van beépítve, melyet távleolvasással olvasnak le, így nem szükséges a mérőt látni fizikailag. A fogyasztókkal a tényleges fogyasztás alapján számolnak el, ezért itt nincs átalánydíj.

Bővebben: Győr közlekedése

A város a vasúti és a közúti forgalom országos jelentőségű csomópontja. Győr közlekedés-földrajzi helyzete kiváló. Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a Bécs-Budapest vasútvonal, de ide fut be a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasúttársaság tulajdonában lévő Győr–Sopron-vasútvonal, illetve a MÁV kezelésű Győr–Celldömölk-vasútvonal és Győr–Veszprém-vasútvonal is. Győrben több közlekedési főútvonal találkozik egymással (M1, M19, M85,1, 14, 81, 82, 83, 85), és a város több pontjáról elérhető az autópálya. A Győr–Pér repülőtér a városból a 81-es főúton érhető el, 15 kilométer távolságra Székesfehérvár felé. A Duna 1734-es folyamkilométerénél fekszik a Győr-Gönyű kikötő a hozzá kapcsolódó teljesen közművesített, 25 hektáros kiszolgáló terminállal.

Lásd még:

• Kategória:Győr közlekedése

A városrészek határait a folyók jelölték ki. A különböző időpontokban keletkezett városrészek eltérő módon jelenítik meg a városképet. A második világháború bombázásai a várost hadipotenciálja miatt érték. A helyreállítható házakat a következő években felújították. 1954-ben az árvíz a szigetközi Révfalu városrész képét formálta át: családi házas lakónegyeddé alakult át.

A hatvanas évekig az új építkezések színtere Nádorváros volt. A lakásépítés a hetvenes évektől vett nagy lendületet. A házgyári technika alkalmazásával új városrészek alakultak ki. Először Szabadhegyen, Dél-Nádorvárosban, majd Marcalváros két ütemben épültek meg a szovjet technológiájú magasházak. Szinte minden városrészben épültek azonban kisebb-nagyobb lakótelepek. A hetvenes években átlagosan évi 1400 darab házat adtak át. A kedvező kamatozású lakáshitelek megszűnése és a gazdasági recesszió erőteljesen éreztette hatását. Győr lakásállománya a kétezres évek elején 50 000 körüli volt. A kétezres évek elején az önkormányzat a családi házas építkezést elősegítve hozzájárult a kerteknek építési telekké történő átalakításához. Erre azért került sor, mert az önkormányzati beépíthető telekállomány lecsökkent, a lakosság viszont rendelkezik erre alkalmas telkekkel.

A városüzemeltetési feladatokat 1987-től a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. (Komszol) látja el. A város 1997-ben nevezett be először a virágos városok versenyébe. A nagyvárosi kategóriában 2000-ben nyert, az európai városok versenyében második helyezést ért el 2001-ben. A Virágos Magyarországért Mozgalomtól Aranydiplomát kapott a város kiváló település- és környezetszépítő munkájáért 2007-ben.^[45] 2011-től a városüzemeltetési szervezeteket összevonták több más magyarországi városhoz hasonlóan, az új cég Győrszol (Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.) néven működik tovább.

Bővebben: Győr kulturális élete

A győri szakemberek hisznek a nemzeti kultúra megőrzésének fontosságában, és abban, hogy a városban folyó, és a megyére is kiható tudományos kutatás színvonala éppúgy meghatározó, mint a művészi alkotómunka helyi megjelenítése. Sőt még e kettő különös találkozására is találni példát: a Magyar Tudományos Akadémia győri Regionális Kutatások Központja évek óta helyt ad a Nemzetközi Mobil MADI Múzeum kiállításainak. A megyei feladatkörű, közgyűjteményi tevékenységet végző intézmények szolgáltató-bemutató tevékenysége ismert a tanulni, művelődni vágyó nagyközönség előtt.

A város egyben fontos vallási központ is. A katolikus egyház és az evangélikus egyház egyik püspöki székhelye a magyar református egyház pápai egyházmegyéjének esperesi hivatala található Győrben,^[46] s Győr észak-dunántúli unitárius egyházközség központja. A városban más vallások hívei is megtalálhatók. A rendszerváltás kezdetekor 1992-ben az egyházak által visszaigényelt ingatlanokat és a rajta lévő építményeket az önkormányzat többségében visszaadta jogos tulajdonosainak. A város egyházi épületei olyan kultúrkincsek, amelyek Szent István koráig visszavezetik az itt élők vallástörténetét.

A lakosság vallásosságát a kereszténység jellemezte és jellemzi most is. Legnagyobb számban a katolikusok vannak. Tíz esperesi kerület működik a városban. 1997-ben II. János Pál pápa a székesegyházat bazilika rangra emelte. 1997. november 9-én volt Rómában Apor Vilmos püspök boldoggá avatása. 2001-ben a győri Hittudományi Főiskola csatlakozott a római Lateráni Egyetemhez, ezzel magasabb tudományos fokozatot ad a papnövendékeinek.

A Győri Görögkatolikus Egyházközség Nyugat-Magyarország egyetlen görögkatolikus egyházközsége.

450 éves múltra tekint vissza a városban élő kereszténység protestáns ágához tartozó hívek közössége. Hét templomuk és egy imaházuk van. A Győri Evangélikus Egyház 1991-ben újraindította intézményeit. 2000-től Győr lett a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület székhelye.

A Győri Zsidó közösség 1700 óta folyamatosan jelen van. Istentiszteletekkel és ünnepeik betartásával biztosítják a városban és a város környékén élő zsidó vallásúak hitéletének gyakorlását. A zsinagógát és iskolaépületeit a hitközség 1970-ben a városnak adományozta.

A városban működő kisebb felekezetek:

• Baptisták Hajnalcsillag gyülekezete
• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza keresztény egyház (missziós egyház)
• Keresztény Adventi közösség
• Jehova Tanúi Egyháza
• a Hit Gyülekezete
• Krisna Tudatú Hívők Közössége
• Hetednapi Adventi Egyházközösség
• Golgota Keresztény Gyülekezet

Lásd még:

• Kategória:Győri püspökök
• Kategória:Győr keresztény templomai, kolostorai

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000–1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257–1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386–1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, I. László király szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke.

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké szentelték föl. A második világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben szovjet katonák agyonlőtték.

Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben gróf Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

A város kulturális életében fontos szerepet játszó intézmények:

Színházak

• Győri Nemzeti Színház
• Vaskakas Bábszínház

Társulatok

• Győri Balett
• Győri Filharmonikus Zenekar^[47]

Lásd még: Kategória:Győr múzeumai

Bővebben: Győr-Moson-Sopron vármegyei kulturális programok listája

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész éven át vonzó programokra lelhetnek.

Lásd még:

• Kategória:Győr művészeti élete

Bővebben: Győr sportélete

Győr nagy hagyományokkal és kiváló adottságokkal rendelkezik a verseny- és a szabadidősport területén. A feltételek azonban a rendszerváltás óta mindkettő tekintetében romlottak, illetve nem fejlődtek megfelelően. Itt került megrendezésre a 2017. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivál.

A folyók városában korábban élénk szabadidős és vízi élet folyt. A korábban nagy hírű vízi versenysport egyesületei és telephelyei nagyrészt megszűntek. Veszni látszanak a nagy vízisport-hagyományok is. A versenysportban továbbra is évről évre kiemelkedően produkálnak a győri vagy győri származású versenyzők. A Graboplast Vízisport SE 2007-ben érte el 1981 után a legnagyobb sikereit.

A vízitúrázásnak már a 20. század elején nagy hagyományai voltak. A Dunára alapozva sorra alakultak a csónakházak és a klubok. A legnevezetesebb a Regatta volt. Győr a folyókhoz számos létesítménnyel csatlakozott. A vízitúrázás nem szűnt meg Győrött, napjainkban is lehet több helyen csónakot bérelni, illetve a Mosoni-Dunán túrázni.

Lásd még:

• Kategória:Győr sportélete

A városban és vonzásterületéről közel 50 000 gyermek, ifjú és felnőtt tanul a mintegy 100 intézményében. Közel 5000 dolgozó segíti a tanulást, a továbbtanulást, sikeresen felkészítve őket az életre.

Az elmúlt évtizedekben kiszélesedett a nevelési-oktatási intézmények alapítóinak és fenntartóinak köre. Erőteljesen csökkent a születésszám és ennélfogva az alkalmazható oktatási dolgozók száma is. Az óvodák és iskolák irányításában tért hódítottak a szülői szervezetek, a társadalmi igényeket, a gyermekek érdekeit jobban kiszolgáló szakmai, módszertani kezdeményezések. Részben az állami normatíva elégtelensége, és az önkormányzat integrációs törekvéseinek következtében átalakult a győri oktatás szerkezete.

• Széchenyi István Egyetem

Győr és Mosonmagyaróvár felsőoktatási intézménye. A Győrben 1968-ban megalakult Közlekedési és Távközlési Műszaki főiskola 1986-ban vette fel a Széchenyi István nevet, majd 2002-ben egyetemi rangot szerzett. 2016 januárjában a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar és a korábbiakban soproni székhelyű Apáczai Csere János Tanítóképző Kar is az egyetemhez csatlakozott.

• Győri Hittudományi Főiskola

Lásd még:

• Kategória:Győr oktatási intézményei

Bővebben: Győr látnivalói

Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 358 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 10. legnépszerűbb települése; legnagyobb küldőpiacai Németország (93 ezer), Románia (14 ezer) és Ausztria (10 ezer).^[48]

A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezeréves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.

A város lakossága 2003-ban felállíttatta a lengyel katonák emlékművét (1939-1945).^[49]

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.

A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.

Lásd még:

• Győr műemlékeinek listája

• Győr Plusz
• InfoGyőr
• Hírcity (regionális)

• Kisalföld
• Győr+ Hetilap
• Győri Közélet (ingyenes hetilap, kiadója az önkormányzat)
• Városi Tükör (ingyenes hetilap, kiadója a Népszava)
• Alternatíva
• Győri Est (ingyenes programújság)
• OFF Média Archiválva 2016. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Győr+ TV
• Oxygen TV

• Lánchíd Rádió Győr – FM 88,1
• Győr+ Rádió – FM 100,1
• Rádió 1 Győr – FM 103,1

• Alexay Zoltán dr.: A természet világa 2002.04.16 (folyóirat)
• Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980
• László-Bencsik Sándor, Nagy magyarok idegenben, Budapest, Móra, 1971, 56–62.o.
• Magyarország útikönyv (Panoráma Budapest 1975) ISBN 963-243-015-8
• Alexay Zoltán: Szigetköz (Budapest, 1989) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-7222-66-7,
• Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 877–878. o. ISBN 963-85433-5-3
• Baross Gábor. Szerk. Frisnyák Zsuzsa. BKIK Baross Gábor Vállalkozási Alapítvány-Dinasztia Kiadó, 2000. 131.o.
• Bobrovszky Ida: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1961
• CEBA (főszerkesztő: dr. Kasza Sándor) Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Kaposvár, 2004) ISBN 963-9089-94-X
• Cenner Mihály dr. (színháztörténész)-Belicska Scholtz Hedvig (színháztörténész)-Cserhalmi György (színházigazgató)-Vincze Kálmán (építészmérnök): Győr színészetének vázlatos története (Győr, (Kisfaludy Színház) 1978) (az új színház megnyitására kiadott alkalmi kiadványból)
• Ciglényi László: Győr (Budapest, 1986) ISBN 963-243-334-3
• Czére Béla: Baross Gábor közlekedéspolitikája. Közlekedéstudományi Szemle, 1992. 404.o.
• Czigány Jenő: Győr. Panoráma Kiadó, 1974 ISBN 963-243-007-7
• Cserhalmi Imre: Horváth Ede: Én volnék a vörös báró?, Pécs, 1990 ISBN 963-316-295-5
• Dusza András: A birodalom végnapjai, Győr, 2003
• Fekete Mátyás dr. CEBA Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-07-9
• Fodor Miklós: Bakonyszentlászló helytörténeti olvasókönyve (Veszprém, 2000) 48.o. – 5*
• Göcsei Imre: Az ismeretlen vándorai, Fejezetek a föld felfedezésének történetéből, Budapest, 1990
• Magyar életrajzi lexikon
• Meződy Ö. István – Z. Szabó László: Nyugat kapujában (Budapest, 1986) ISBN 963 3161738
• Mikszáth Kálmán: Az ország halottjáról. Pesti Hírlap, 1892. május 12.
• P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó, 1976
• Pallas nagy lexikona
• Petényi Katalin: Kovács Margit gyűjtemény. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1978
• Petrovich László: Bellusi Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszter élete. Eperjes, 1892
• Pintenics Győző: Erlanger báró méltó utódai, Indóház 2005. november 28-34.o.
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Sáry István: Győr és a vasutak (Győr megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványa, 2001) ISSN 1419-1318
• Somfai Attila, dr.: A domborzat és a folyómeder-vándorlás szerepe Győr római kori és középkori településszerkezetének alakulásában – Falu Város Régió, 2001/1. szám, 22–28. o. (internetes változat)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Winkler Gábor, dr. Fekete György: Győr (Budapest, 1993) ISBN 963-7540-32-6
• Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980
• Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország, Magvető K., Bp. 1977 ISBN 963 270 4932
• Villányi Szaniszló 1878: Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században két ábrával. Győr
• Villányi Szaniszló 1881: Győr megye és város anyagi műveltség története, különös tekintettel a szorgalmi néposztály társadalmi helyzetére 1000–1301. Győr

• Győr térkép és útvonaltervező
• Győr a lap.hu-n
• Marcalváros nem hivatalos honlapja
• Győri linkek
• A Vasilescu-gyűjtemény otthona – a győri neológ Zsinagóga cikk
• Bedy Vince: A győri székeskáptalan története
• Győr a funiq.hu-n
• Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leírása (MEK)
• Részletes honlap Győr modern kori építészetéről
• Lebontott emlékek, elvesztett épületek – megyeszékhelyek, kistelepülések

• Idősek játszótere (Győr)
• Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda (Győr)
• Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központ