1941

Ez a szócikk az 1941. évről szól. Az 1941-es számról szóló cikket lásd itt: 1941 (szám).

1941 más naptárakban
Gergely-naptár	1941
Ab urbe condita	2694
Bahái naptár	97 – 98
Berber naptár	2891
Bizánci naptár	7449 – 7450
Buddhista naptár	2485
Burmai naptár	1303
Dzsucse-naptár	30
Etióp naptár	1933 – 1934
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1996 – 1997
Shaka Samvat	1863 – 1864
Holocén naptár	11941
Iráni naptár	1319 – 1320
Japán naptár	2601 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4637–4638
Kopt naptár	1657 – 1658
Koreai naptár	4274
Muszlim naptár	1359 – 1360
Szeleukida naptár	2252–2253
Örmény naptár	1390 ԹՎ ՌՅՂ
Thai szoláris naptár	2484
Zsidó naptár	5701 – 5702

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946

• január 15. – A trónfosztott XIII. Alfonz spanyol király – mivel a koronáról nem mondott le – dinasztikus jogait harmadik fiára, Juan barcelonai grófra hagyományozza.^[1]
• január 21. – Vojtech Tuka miniszterelnök meghirdeti a szlovák nemzetiszocializmus 14 pontból álló programját, amely lényegében a nácizmus társadalmi-politikai gyakorlatának mechanikus átvételét követeli.
• január 21–23. – A Vasgárda lázadása Ion Antonescu román kormányfő ellen, amit a hadsereg segítségével levernek.
• január 23. – A Cseh–Morva Protektorátus kormánya kényszermunka-rendeletet ad ki a cseh népesség számára. (A 18 és 50 év közti férfiak közül 424 ezer fő kerül Németországba kényszermunkára.)^[2]
• január 27. – Romániában betiltják a vasgárdát. (Antonescu katonákból és szakértőkből álló kormánnyal – katonai diktatúrával – igazgatja az országot.)
• január 31. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Kőbányai úti (Liget téri) halálsorompó.

• február 10. – Anglia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Romániával.
• február 12. – A német Afrika-hadtest első egységei Erwin Rommel altábornagy parancsnoksága alatt partra szállnak Tripoliban (Líbia).

• március 1. – Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.
• március 11. – Roosevelt amerikai elnök aláírja a kölcsönbérleti törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az USA fegyvereket szállítson szövetségeseinek.
• március 14. – Técsőn és környékén földrengést észleltek.
• március 18. – A Matapan-foki tengeri csatában az olasz flotta súlyos veszteséget szenved az angol haderőktől.
• március 25. – A Jugoszlávia jobboldali kormánya csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.^[3]
• március 27.
  • Angolbarát katonai vezetők egy csoportja – Dušan Simović repülőtábornok vezetésével – elmozdítja a hatalomból Pál jugoszláv régens herceget és II. Péter királyt nagykorúvá nyilvánítják.
  • Dušan Simović vezetésével megalakul az új jugoszláv kormány.^[3]
• március 30. – Észak-Afrikában német támadás indul a brit állások ellen.

• április 3.
  • Teleki Pál öngyilkos lesz.^[4]
  • Megalakul a Bárdossy-kormány.^[5]
• április 5. – Szovjet-jugoszláv barátsági és megnemtámadási szerződés.^[3]
• április 6. – A Német Birodalom megtámadja Jugoszláviát^[6] és Görögországot. (A Luftwaffe lebombázza Belgrádot,^[7] 24 000 polgári lakos veszti életét.)
• április 10. – Horvátország kikiáltja függetlenségét, s megalakul a Független Horvát Állam (NDH).^[6] (Az új állam magába foglalja Bosznia-Hercegovinát.)^[8]
• április 11. – Magyar csapatok lépik át a déli trianoni határt, Bácska és Muraköz visszacsatolása Magyarországhoz.^[3]
• április 12.
  • Belgrádot megszállják a német csapatok.
  • Horthy Miklós kormányzó Popoff Mihály ortodox nagyprépostot, érseki helynököt az ortodox magyar és ortodox ruszin részek adminisztrátorává nevezi ki.
• április 13. – A Szovjetunió megnemtámadási egyezményt köt a Japán Birodalommal.
• április 15.
  • II. Péter jugoszláv király és a Simović-kormány tagjainak többsége Görögországba menekül.
  • A Jugoszláv Kommunista Párt kiadja első ellenállási felhívását.
• április 17.
  • A jugoszláv hadsereg kapitulál, Belgrádban aláírják a feltétel nélküli kapitulációt.^[9]
  • A Független Horvát Állam élére, az olaszországi száműzetéséből visszatérő Ante Pavelić kerül.^[6]
  • Horvátországban fajvédő törvényt hoznak a szerbek, a zsidók és a cigányok ellen.^[9]
• április 19. – A zágrábi kormányzat szerb-, zsidó- és cigányellenes fajvédelmi törvényt léptet életbe.
• április 20–22. – Bécsi német–olasz konferencia Jugoszlávia felosztásáról. (Horvátország – Bosznia-Hercegovinával, de Dalmácia nélkül – Crna Gora, valamint a csonka Szerbia névleg független, a többi területet a 4 támadó valamelyikéhez csatolták Koszovó kivételével, amely az olasz fennhatóság alatt álló Albánia része. A Muraköz és a Bácska – 11 600 km², 1 145 000 fővel – Magyarországhoz került.)^[9]
• április 27. – A német hadsereg bevonul Athénba.

• május 3. – „Románosítási Országos Központ” létrehozásával Romániában kisajátítják a zsidó vállalatokat.
• május 6. – Szovjetunió minisztertanácsának új elnöke (miniszterelnöke) J. V. Sztálin.
• május 9. – A Szovjetunió bejelenti, hogy Jugoszláviát nem tekinti létező államnak.^[9]
• május 10.
  • Rudolf Hess birodalmi miniszter, Adolf Hitler helyettese egy Messerschmitt Bf 110-sel Nagy-Britanniába repül, és Skócia felett ejtőernyővel kiugrik.^[10] (Életének második felét börtönben töltötte, miután a brit hatóságok őrizetbe vették. Az esetet Hitler először nem akarta elhinni, azután dührohamot kapott.)^[11]
  • Draža Mihailović ezredes, a szerb nacionalista ellenállók, a csetnikek vezetője nem ismeri el a jugoszláv hadsereg kapitulációját és Ravna Gora területén megkezdi ellenállását.^[9]
• május 20. – Német csapatok lerohanják Krétát.
• május 22. – A Független Horvát Államban elrendelik a Dávid-csillagos sárga karszalag viselését.^[6]
• május 29. – Disney animátorok sztrájkja.
• május 31. – Az angolok kiürítik Krétát.

• június 6. – A német irányítás alatt tevékenykedő francia csapatok és az angol-gaulle-ista erők között megkezdődik az első nyílt összecsapás Szíria térségében.
• június 8. – Anglia megszállja Szíriát.
• június 11–12. – Ion Antonescu román kormányfő Münchenben tárgyal Adolf Hitlerrel Romániának a Szovjetunió elleni háborúban való részvételéről.
• június 15. – A Független Horvát Állam hivatalosan is csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. (Ezzel jogilag a tengelyhatalmak szövetségesévé vált.)^[6]
• június 18. – Németország barátsági szerződést köt Törökországgal.
• június 22.
  • Németország megtámadja a Szovjetuniót.^[12]
  • A Szovjetunió elleni német támadás első óráiban Antonescu és I. Mihály király hirdet „szent háborút” Besszarábia és Bukovina felszabadítására.
• június 23.
  • Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.
  • A magyar diplomáciai kapcsolatok – német nyomásra – megszakadnak a Szovjetunióval.^[12]
• június 24. – Németország és Spanyolország megállapodik egy hivatalosan önkéntes spanyol expedíciós haderő, a Kék Hadosztály kivezényléséről a szovjet frontra
• június 25. – Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.
• június 26.
  • A Kőrösmezőről Budapestre tartó 1701. számú vonatot, Tiszaborkút és Rahó között 3 egymotoros szovjet repülőgép támadja meg. (A szerelvényt 9 találat érte, az utasok közül 2 fő – más források szerint 3 fő – meghalt. A mozdonyt és a találatot kapott fékrendszert a rahói állomáson megjavították, majd a szerelvény folytatta útját.)^[13]
  • 13.07-kor három azonosíthatatlan hovatartozású repülőgép Kassát bombázza. (A légitámadás során a légvédelmi figyelőhálózat teljes csődöt mondott, a szirénák már csak az első bombák robbanása után szólaltak meg. A támadás során harmincketten meghaltak, hatvanan súlyosan és kétszázhúszan könnyebben megsérültek.)^[13]
  • A három azonosíthatatlan repülőgép Kassától 8 km-re, Enyicke felett, egy újabb bombát dob le, amely a kassai támadáskor valószínűleg bennragadt az egyik gépben. (A bomba a templom mellett csapódott be, de nem robbant fel.)^[13]
  • Az összeülő minisztertanács Bárdossy László kormányfő előterjesztésére jóváhagyja a hadiállapot kinyilvánítását, a szovjet területek ellen intézendő légitámadásokat, majd pedig a németekkel egyeztetve a szárazföldi hadműveletek megindítását.^[13]
• június 27.
  • 7 óra 10 perckor – a hadiállapot bejelentése előtt közel három órával – a veszprémi 4/II. bombázórepülő-osztály két százada, a 4/3. „Sárga Vihar” és 4/4. „Buzogány” – válaszul az előző napi kassai incidensre – bombatámadást hajt végre szovjet célpontok ellen.
  • Bárdossy László miniszterelnök bejelenti a parlamentben, hogy beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között.^[13]
• június 27–29. – Zsidóellenes pogrom Jászvásárott. (13 ezer áldozat.)
• június 29. – Vidkun Quisling norvég kollaboráns vezető megalakítja a Norvég Légiót, amelynek célja, hogy a megszállt Norvégiának saját hadereje legyen. A norvégokat a Wehrmacht Oroszországban veti be, majd két év múltja feloszlatják a légiót eredménytelen szereplése miatt.
• június 30. – A Szovjetunióban megalakul az Állami Védelmi Bizottság.

• július 1. – A német csapatok megszállják Rigát.
• július 4. – A Jugoszláv Kommunista Párt illegalitásban működő vezetősége határoz egy jugoszláviai felkelés megindításáról.^[9]
• július 6. – Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert. (Kivétel Budapest és közvetlen környéke, ott erre később, november 9-én került sor.)
• július 7. – A jugoszláv hegyekben kezdetét veszi a Tito vezette partizánfelkelés.
• július 10. – Az Egyesült Államok kiutasítja a német konzulátus tagjait.
• július 12.
  • Szovjet-angol együttműködési egyezmény Németország ellen.
  • A Crna Gora-i parlament kinyilvánítja függetlenségét.
  • A Szovjetunió elismeri az emigráns jugoszláv kormányt.
• július 14. – Romániában dekrétum írja elő a zsidók munkaszolgálatra való igénybevételét.
• július 17. – A Szovjetunió felveszi a kapcsolatot a Dušan Simović vezette jugoszláv emigráns kormánnyal.^[9]
• július 20. – A lengyel emigrációs kormány és a Szovjetunió egyezményt köt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a kölcsönös katonai segítségnyújtásról.^[14]
• július 28. – Kremenyec német megszállása után, ukrán nacionalisták listái alapján megkezdik a lengyel értelmiségiek letartóztatását. A megszállók július 28. és 30. között közel 30 főt végeznek ki, az áldozatok többsége a Kremenyeci Líceum tanára.
• július 31. – Hermann Göring utasítja Reinhard Heydrichet, hogy készítsen tervet a „zsidókérdés végleges megoldására”.^[15]

• augusztus 5. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Kerepesi úti halálsorompó.
• augusztus 10.
  • A német csapatok körülzárják Odesszát.
  • A katonai egyezmény értelmében lengyel harci csapatokat állítanak fel a Szovjetunióban Władysław Anders tábornok parancsnoksága alatt.^[14]
• augusztus 11. – Franklin D. Roosevelt és Winston Churchill aláírják az Atlanti Chartát.
• augusztus 14. – A német csapatok elfoglalják Szmolenszket.
• augusztus 21. – Franciaországban létrejövő földalatti mozgalom, az ellenállás első szervezetei megalakulnak, és elkövetik első halálos kimenetelű merényletüket Párizsban egy magas rangú német tiszt ellen.
• augusztus 25. – A németekkel rokonszenvező Iránt angol és szovjet csapatok szállják meg.
• augusztus 27–28. – A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás. (Kamjanec-Pogyilszkijnál közel 23 ezer zsidót – köztük a 15-16 ezer Magyarországról deportáltat – gyilkolnak meg.)^[15]
• augusztus 29. – Belgrádban Milan Nedić tábornok (volt hadügyminiszter) megalakítja „a nemzeti megújulás kormányát”.
• augusztus 30.
  • A Wehrmacht körbezárja Leningrádot és ezzel megkezdődik Leningrád 900 napos blokádja.
  • A Dnyeszter és a Bug közötti területet (Transnistria) román igazgatás alá rendelik.

• szeptember 1. – A német hatóságok minden 6 év feletti zsidó származású lakost „Jude” feliratú sárga Dávid-csillag viselésére köteleznek.^[15]
• szeptember 7. – Szegeden elkezdődik a honvéd téri református templom építése
• szeptember 9. – Szlovákiában kiadják a zsidóellenes intézkedéseket összefoglaló törvényt, az ún. Zsidó Kódexet.
• szeptember 15. – Ion Antonescu parancsára Besszarábia és Észak-Bukovina maradék 150 ezer főnyi zsidóságát Transnistriába deportálják.
• szeptember 19. – A németek megszállják Kijevet.
• szeptember 29–október 1. – Moszkvában a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével értekezletet tartanak.

• október 1.
  • Megjelent a Magyar Csillag című irodalmi és kritikai folyóirat első száma, mely a Nyugat utódjaként Illyés Gyula szerkesztésében Schöpflin Aladár társszerkesztővel mintegy 48 számban jelent meg a IV. évfolyam 7. számig, 1944. április 1-jéig.
  • Elkezdődik a Moszkvai csata
• október 16.
  • A szovjet csapatok kiürítik Odesszát. (A román haderőnek két hónapi ostrom után sikerül elfoglalnia a várost.)
  • A Cseh–Morva Protektorátusban elkezdődik a zsidók deportálása. (A II. világháború idején összesen 77 292 zsidó származású cseh hal meg a német haláltáborokban.)^[2]
• október 20. – Moszkvában bevezetik a hadiállapotot.
• október 21. – A szerbiai Kragujevacon – azt követően, hogy jugoszláv ellenállók 10 német katonát megölnek, 26-ot pedig megsebesítenek – a város lakosai közül 7 ezer embert (köztük gyermeket) végeznek ki a németek és a Nedić-féle fegyveres csapatok tagjai.
• október 22. – Franciaországban az elszaporodó németek elleni merénylet válaszként a német katonák túszokat végeznek ki Châteaubriant-ban, megtorlásul.
• október 23. – Miután szovjet partizánok felrobbantják az odesszai román parancsnokságot, megtorlásul 25 ezer zsidót kivégeznek.
• október 25. – A német csapatok megszállják Harkovot.
• október 26. – Sikertelenül végződnek Tito és Draža Mihailović tárgyalásai; kiélesednek a csetnik–partizán harcok.

• november 2. – Német kézen Kurszk.
• november 5. – A németek hozzákezdenek Szevasztopol ostromához.
• november 8. – Az Albán Kommunista Párt (AKP) megalapítása, amelynek egyik vezetője Enver Hodzsa.^[16]
• november 9. – A budapesti villamoshálózatokon bevezetik a jobb oldali közlekedést.
• november 18. – Az angol csapatok Líbiában az olaszokkal szemben ellentámadásba mennek át.
• november 25. – A német hatóságok elveszik a német állampolgárságot azoktól a német zsidóktól, akik külföldön élnek.^[15]
• november 26.
  • Franklin D. Roosevelt elnök aláírja azt a jogszabályt, amely november negyedik csütörtökét a Hálaadás hivatalos ünnepnapjává teszi, egyben nemzeti ünneppé nyilvánítja.
  • Elindul Pearl Harbor felé az 1. japán légiflotta.
• november 28. – A Szovjet Vörös Hadsereg visszafoglalja Rosztov-na-Donut.

• december 4. – Władysław Sikorski, az emigrációs lengyel kormány miniszterelnöke Moszkvában barátsági és segítségnyújtási szerződést köt a szovjet kormánnyal.^[14]
• december 6.
  • Moszkva alatt kezdetét veszi a szovjet ellentámadás.
  • Nagy-Britannia hadat üzen Romániának, Magyarországnak, Finnországnak, és Szlovákiának.
• december 7. – Japán támadás az Amerikai Egyesült Államok csendes-óceáni hadiflottája ellen Pearl Harbornál.^[17] (Lásd: Pearl Harbor elleni japán támadás)
• december 8. – A Pearl Harbor elleni japán támadás után az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent Japánnak.
• december 8. – A japán kormány hadat üzen Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.
• december 9. – Kína hadat üzen Japánnak, Németországnak, és Olaszországnak.
• december 10. – Japán csapatok szállnak partra a Fülöp-szigeteken.
• december 11. – Németország és Olaszország hadat üzen az Egyesült Államoknak.
• december 12.
  • A szlovák kormány hadat üzen Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak.
  • Románia hadat üzen az Egyesült Államoknak.
• december 13.
  • A japán csapatok betörnek Burmába.
  • Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.
• december 16. – A londoni emigráns csehszlovák kormány bejelenti, hogy minden országgal hadiállapotban lévőnek tekinti magát, amely Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ellen harcol. (Németországgal és Magyarországgal szemben a hadiállapotot a két ország első Csehszlovákia-ellenes katonai fellépése óta beálltnak tekintették.)^[2]
• december 17. – Japán csapatok szállnak partra Borneón.
• december 25. – Japán csapatok elfoglalják Hongkongot.

• augusztus – A partizánok átmenetileg ellenőrzésük alá vonják Nyugat-Szerbia csaknem 20 ezer km²-nyi területét (ún. Uzsicei Köztársaság).^[9]
• szeptember – Károlyi Mihály kilép a passzivitásból, és Angliában megalakítja az Új Demokratikus Magyarországért mozgalmat.^[18]

• január: A Sorsunk c. irodalmi folyóirat első megjelenése
• Megszűnik a Nyugat c. folyóirat, helyében "Magyar Csillag" lép, Illyés Gyula szerkesztésében (1944-ig)
• Albert Camus megalapítja a francia ellenállás lapját Le Combat (A harc) címmel
• Weöres Sándor: Holdbeli csónakos – színjáték
• Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja – közzé teszi regényét
• Veres Péter: Falusi krónika – regény
• Ottlik Géza: Hamisjátékosok – elbeszélés
• Örkény István: Tengertánc – novelláskötet
• Márai Sándor: Kassai őrjárat – elbeszélés
• Szerb Antal: A világirodalom története – háromkötetes tanulmány
• Noël Coward: Vidám kísértet (Blithe Spirit) – vígjáték
• Eric Knight: Légy hű magadhoz (This Above All) – bestseller regény
• Upton Sinclair: Két világ között (Between Two Worlds) – regény
• John Crowe Ransom: Az új kritika (The New Criticism) – esszékötet
• Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (Der aufhaltsame Aufstieg des Arturo Ui) – szatirikus színmű, a hitlerizmus paródiája
• Franz Werfel: Bernadette (Das Lied von Bernadette) – regény
• Stefan Zweig: Sakknovella (Schachnovelle) – fasizmusellenes elbeszélés
• Pär Lagerkvist: Nyáréji álom a szegényházban (Midsommardröm i fattighuset) – színpadi dráma
• Martin Alfred Hansen: Jonathán utazása (Jonatans rejse) – regény
• Louis Aragon: Szívszakadásig (Le Créve - Cœur) – verseskötet
• Paul Valéry: Olyan, amilyen (Tel quel) – aforizmagyűjtemény
• Cesare Pavese: Szülőföldem (Paesi tuoi) – regény
• Elio Vittorini: Szicíliai beszélgetés (Conversazione in Sicilia) – regény (az olasz neorealizmus egyik meghatározó kötete)
• Rafael Alberti Merello: Szegfű és kard között (Entre el clavel y la espada) – verseskötet
• Alekszandr Alekszandrovics Fagyejev: Az utolsó udege (Poszlednyij udege) – regény egy pusztuló kis népről (befejezetlen maradt)
• Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Legény a talpán (Pareny iz nasevo goroda) (fordításban: Legény a városunkból) – elbeszélés
• Dzsambul Dzsabajev: Fiam, Leningrádiak (Leningradtik örenderim) – kazah verseskötet
• Cao Jü [Ts'ao Chü]: Pekingi emberek (Pej-csing zsen) – adott jelenben játszódó kínai színmű

• január 20. – 6. vonósnégyes (Bartók) – premier
• Ernst Křenek: Tarquinius (Tarquin) – opera
• elterjed és népszerűvé válik egy német katonadal, a Lili Marleen, amely egy korszak emblematikus dalává válik idővel

• A Ferencváros megvédi NB1-es elsőségét. Ez a klub 16. bajnoki címe.

Bővebben: 1941 a jogalkotásban

• január 4. – George P. Cosmatos olasz-görög származású filmrendező, forgatókönyvíró († 2005)
• január 7. – John Steiner brit színész († 2022)
• január 8. – Graham Chapman brit színész, komikus, forgatókönyvíró († 1989)
• január 14.
  • Faye Dunaway Oscar-díjas amerikai színésznő
  • Milan Kučan szlovén politikus, államfő
• január 16. – Sárközy András matematikus, az MTA tagja
• január 21. – Plácido Domingo spanyol operaénekes (tenor)
• január 30. – Dick Cheney amerikai politikus, alelnök
• január 31. – Mayer Mihály pécsi püspök
• február 1.
  • Gion Nándor vajdasági magyar író († 2002)
  • Raisz Gusztáv magyar agrármérnök, miniszterhelyettes
  • Végel László Kossuth-díjas magyar, író
• február 8. – Falk Miklós magyar nehézipari gazdasági mérnök, országgyűlési képviselő
• február 17. – Julia McKenzie angol színésznő
• február 19. – David Jonathan Gross Nobel-díjas amerikai fizikus
• február 25. – Anne Etter, Mohéli (comorei nyelven Mwali) királyi hercegnője, a Comore-szigetek Fejlesztési Társaságának (Association Développement des Îles Comores) elnöke, Szalima Masamba szultána-királynőnek, Mohéli (Mwali) utolsó uralkodójának az unokája
• március 1. – Felkai László olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2014)
• március 4. – Medveczky Ilona magyar táncosnő, érdemes művész
• március 10. – Mansfeld Péter, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata († 1959)
• március 16.
  • Bernardo Bertolucci olasz filmrendező († 2018)
  • Katona Gyula magyar matematikus, az MTA tagja
• március 23.
  • Verebes József magyar labdarúgó, edző, mesteredző († 2016)
  • Richly Zsolt Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, animátor, grafikus, érdemes és kiváló művész († 2020)
• március 26. – Richard Dawkins etológus
• április 14. – Manuel de Blas spanyol színész
• április 20.
  • Moyses Márton romániai magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja († 1970)
  • Ryan O’Neal amerikai színész († 2023)
• április 21. – Hollósi Frigyes Jászai Mari-díjas magyar színész († 2012)
• április 27. – Dobos Attila magyar zeneszerző, táncdalénekes, fogorvos († 2022)
• május 17. – Haumann Péter Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2022)
• május 24. – Bob Dylan Nobel-díjas amerikai költő, zeneszerző, énekes
• június 2. – Kő Pál Kossuth-díjas magyar szobrászművész, a nemzet művésze († 2020)
• június 10. – Bágyoni Szabó István magyar költő, prózaíró, műfordító, tanár
• június 23. – Josef Minsch svájci síelő († 2008)
• július 15. – Dús László magyar festőművész
• július 16. – Mészöly Kálmán magyar labdarúgó, mesteredző († 2022)
• július 23. – Gömbös Ervin informatikus, főiskolai tanár. A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) egyik alapítója.
• július 31. – Payer András magyar énekes, dalszerző († 2011)
• augusztus 8. – Sárospataky István író, fogorvos
• augusztus 17. – Fritz Wepper német színész (Derrick főfelügyelő társa, Harry Klein alakítója) († 2024)
• augusztus 21. – Vukán György Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész († 2013)
• augusztus 27. – Konrád János olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2014)
• augusztus 29. – Siklós Csaba közlekedésmérnök, politikus
• szeptember 9. – Dennis M. Ritchie, a UNIX cég alapítója († 2011)
• szeptember 12. – Katona József úszó († 2016)
• szeptember 15.
  • Albert Flórián magyar válogatott labdarúgó, a nemzet sportolója († 2011)
  • Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, teológus, egyetemi tanár († 2020)
• október 12. – Vayer Tamás magyar díszlettervező († 2001)
• október 16. – Simon Ward angol színész († 2012)
• október 21. – Jankovics Marcell Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, kultúrtörténész, a nemzet művésze († 2021)
• október 26. – Holger Meins nyugatnémet dokumentumfilmes, radikális baloldali terrorista, a Vörös Hadsereg Frakció tagja († 1974)
• október 28.
  • Hank Marvin brit zenész, a The Shadows gitárosa
  • Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze
• november 8. – Graf Zoltán magyar állatorvos († 2023)
• november 9. – Dózsa Imre Kossuth-díjas magyar táncművész, pedagógus († 2024)
• november 17. – David Warbeck angol színész († 1997)
• november 18. – David Hemmings angol színész (Michelangelo Antonioni: „Nagyítás”), filmrendező († 2003)
• november 23. – Franco Nero olasz színész
• november 24. – Pete Best angol zenész, a The Beatles első dobosa
• november 28. – Hornok László magyar kertészmérnök, egyetemi oktató († 1991)
• december 1. – Alker Imre magyar birkózó
• december 18. – Simon Károly ipari formatervező, művészetpedagógus († 2017)
• december 19. – I Mjongbak koreai politikus, Dél-Korea elnöke
• december 21. – Sólyom-Nagy Sándor Kossuth-díjas magyar operaénekes († 2020)
• december 28.
  • Tordai Teri Kossuth-díjas magyar színésznő
  • Sztanyiszlav Galimovics Hazsejev katonatiszt, 1992–2012 között a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság védelmi minisztere
• december 30. – Fellegi Ádám zongoraművész

• január 4. – Henri Bergson [ejtsd: anri lui bergszon] francia filozófus (* 1859)
• január 8. – Lord Robert Baden-Powell brit katonatiszt, a cserkészmozgalom megalapítója (* 1857)
• január 13. – James Joyce ír regényíró (* 1882)
• január 17. – Huszár Mihály magyar katolikus esperes-plébános, országgyűlési képviselő (* 1874)
• január 18. – George Webster brit úszó, olimpikon (* 1885)
• február 1. – Donáth Leó sportvezető, irodalomtörténész, műfordító (* 1888)
• február 13. – Csűry Bálint nyelvész, nyelvjáráskutató, az MTA tagja (* 1886)
• február 21. – Frederick Banting kanadai Nobel-díjas orvoskutató, az inzulin egyik felfedezője (* 1891)
• február 26. – Lux Elek szobrász (* 1884)
• március 4. – Ludwig Quidde német történész, közíró és pacifista politikus (* 1858)
• március 6. – John Gutzon Borglum dán szobrász (* 1867)
• március 21. – Fernand Vix francia hivatásos katona, 1918–19-ben az antant budapesti katonai bizottságának vezetője (* 1876)
• március 28. – Virginia Woolf angol író (* 1882)
• április 7. – Finkey József bányamérnök, az MTA tagja (* 1889)
• április 12. – Andrássy Klára legitimista, angolszászbarát politikus, újságíró (* 1898)
• április 30. – Edwin S. Porter amerikai filmrendező, producer (* 1870)
• május 6. – Maróti Géza építész, szobrász (* 1875)
• május 27. – Günther Lütjens, a Bismarck parancsnoka (* 1889)
• június 29. – Ignacy Jan Paderewski lengyel zeneszerző, zongoraművész, Lengyelország harmadik miniszterelnöke (* 1860)
• június (?) – Kázmér Ernő magyar esszéíró, kritikus (* 1892)
• július 20. – Puky Endre politikus, külügyminiszter (* 1871)
• augusztus 4.
  • Babits Mihály költő, műfordító (* 1883)
  • Festetics György magyar földbirtokos, diplomata, politikus, országgyűlési képviselő (* 1882)
• augusztus 7. – Rabindranáth Tagore hindi költő (* 1861)
• augusztus 31. – Marina Ivanovna Cvetajeva orosz költő, író (* 1892)
• szeptember 7. – Vajda Lajos festőművész (* 1908)
• szeptember 29. – Aba-Novák Vilmos festőművész (* 1894)
• október 6. – Kabos Gyula színész, komikus (* 1887)
• október 24. – Reményik Sándor költő (* 1890)
• október 26. – Arkagyij Petrovics Gajdar orosz-szovjet ifjúsági író (csatában) (* 1904)
• november 18. – Walther Hermann Nernst német fizikokémikus (* 1864)
• november 22. – Werner Mölders német vadászrepülő pilóta (* 1913)
• december 8. – Grósz Emil orvos, szemész, 1905–1936 között a budapesti I. számú szemklinika igazgatója (* 1865)
• december 9. – Eduard von Böhm-Ermolli osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornagy, az I. világháborúban (* 1856)
• december 19. – Beretvás István magyar földbirtokos, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő (* 1892)
• december 29. – Herzog József levéltáros, történész (* 1880)

• 1941-ben a Nobel-bizottság egyetlen területen sem osztott díjat

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Knopp: Knopp, Guido. Hitler segédei. Magyar Könyvklub., Budapest (2001). ISBN 963 547 382 6