Ugrás a tartalomhoz

Fertőszentmiklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fertőszentmiklós
Fertőszentmiklós címere
Fertőszentmiklós címere		 Fertőszentmiklós zászlaja
Fertőszentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállásváros
PolgármesterHorváth Tibor (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám9444
Körzethívószám99
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3939 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség98,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,39 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[4]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[4]
Földrajzi kistájIkva-sík[4]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 07″, k. h. 16° 52′ 14″47.585331°N 16.870519°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 07″, k. h. 16° 52′ 14″47.585331°N 16.870519°E
Fertőszentmiklós (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Fertőszentmiklós
Fertőszentmiklós
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Fertőszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőszentmiklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fertőszentmiklós (németül: St. Niklau) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, az Ikva-síkon helyezkedik el, Soprontól 28 kilométerre délkeletre. 125 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Talaja felső pliocén agyag és homok, erre rakódott le a homok, agyag, vályog és löszvályog. Ezért laza üledékes illetve és löszös üledékes barnaföld és barna erdőtalaj. A térségben a szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős az erdőgazdálkodás. Történelmi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen keresztülhalad, annak főutcájaként a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A közelben lévő három határátkelőhely, Pomogy, Sopron és Kópháza forgalma is Fertőszentmiklóson keresztül bonyolódik le, bár az M85-ös autóút forgalomba helyezése jelentősen enyhítette a település közlekedési terhelését.

A környező települések közül Petőházával és Fertőd Süttör községrészével a 8519-es út, Fertőd központjával a 8521-es út, Csapoddal a 8622-es út, Kőszeggel pedig a 8627-es út köti össze. Határszélét délen, egy rövid szakaszon érinti még a 8612-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a Győr–Sopron-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Fertőszentmiklós vasútállomás, amely a belterület északnyugati részén helyezkedik el. Az állomást korábban érintette a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút is, de erre már csak az az elágazás emlékeztet, amely a határon keresztül az ausztriai Pomogy (Pamhagen) felé vezet; a vasút innen délebbre elnyúló, egykor Répcelakon át egészen Celldömölkig húzódó szakaszát még 1979-ben megszüntették.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A város területén keresztül folyó Ikva patak két részre osztja a valamikor különálló két települést. Ezt tükrözi a település nevének kettőssége is, amely 1905-ig, a települések összevonásáig állt fenn. Szentmiklósnak illetve Szerdahelynek nevezték őket.

1228-ban említették először Terra Neweg alakban. A tatárjárásban csaknem kipusztult a lakosság, halászokat telepítettek a faluba, az ő védőszentjük Szent Miklós. Egy 1274-es oklevélben említik újra esslesia S. Nicolai írásmóddal. Az Ikvától nyugatra fekvő területet 1261-ben említik, nevét Villa Sceredahel alakban írva.

1898-ban Fertőszentmiklós-Szerdahely, majd 1905-ben kapta meg a Fertőszentmiklós nevet.

Címere

[szerkesztés]

A csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony. A torony mellett jobbról látható hatágú csillag arany, a balról látható növekvő félhold ezüst színű. Úgy a kakas, mint a csillag és félhold a címernek díszítő eleme. A Szentmiklósi címerben a nyitott kapu a mezővárosi jelleget - a városi levegő szabaddá tesz -, a félhold pedig a török idők emlékeit őrzi. A címer klasszikusan egyszerű, heraldikailag helyesen komponált, a vármegye egyik legszebb jelképe. Nagy erénye, hogy az eredeti pecsétképet idézi, töretlen folytonosságot mutat és megjeleníti nemzeti színeinket." (Hoppál Dezső címertervező)

Címeres pecsétjét a község 1848-ig használta. E régi községcímert használja körbélyegzőjében 1987 óta elsőként a Községvédő és Szépítő Egyesület. Az önkormányzat a 8/1992.(X.26.) KT rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzat I. fejezet 1. § (3) bekezdésében fogadta el a címer használatát. A középkori oklevelek szerint már a XV. század végén mezővárosként említik a települést.

Az első címeres pecsétlenyomat SIGILLUM S NICOLAUS körirattal, a pecsét mezejében szemben álló torony nyitott kapuval, felette egymás mellett ablakkal. A torony tetején jobbra néző kakas, a torony mellett jobbról hatágú csillag, balról növekvő félhold, felettük évszám megosztva: 17 10 . 28 MM. A pecsét megtalálható 1579 évszámmal is. Sopron vármegye Fertőszentmiklós Község 1906 felirattal körpecsét található. A fentebb leírt torony itt ezüst, a csillag arany, a hold ezüst színű, és az egész egy csücskös piros ( vörös ) mezőben, zöld talajon áll. Szerdahely, POSS. ZEREDAHEL 1324 . Hg Eszterházy, Bezerédi, Ürményi vegyes költ. A pecsét mezejében jobbra néző lebegő ekevas, kétoldalt 1-1 pálmalevél. Fölül SH monogram, efölött 17 67. 20MM.

Története

[szerkesztés]

A tatárjáráskor majdnem kipusztult az egész falu lakossága.

1274-ben a Kanizsaiak birtoka volt, a 15. század végi oklevelek mezővárosként említik. 1535-ben lett tulajdonosa Nádasdy Tamás. Fejlődését török támadások gátolták. Régi templomában a 16. század végétől 1660-ig a protestánsok miséztek; ekkor a törökök elpusztították. A helyette épült templom 1722-ben leégett, „az kriptában is megégtek a koporsók... oltárai elégtek, az harangok elolvadtak”. A ma is álló templom eredetijét 1725-ben emelték; az újbarokk részt 1935-ben toldották hozzá.

A Fertőszentmiklós–Nezsider-vasútvonalat 1897-ben építették meg.[5]

Mai élete

[szerkesztés]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Lakatos Tibor (független)[6]
  • 1994–1998: Lakatos Tibor (független)[7]
  • 1998–2002: Lakatos Tibor (független)[8]
  • 2002–2006: Horváth Tibor (független)[9]
  • 2006–2010: Horváth Tibor (független)[10]
  • 2010–2014: Horváth Tibor (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2014–2019: Horváth Tibor (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2019–2024: Horváth Tibor (Fidesz–KDNP)[13]
  • 2024– : Horváth Tibor (Fidesz–KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]
Fertőszentmiklós, Velux gyár légi felvételen

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3876
3870
3854
3935
3902
3898
3939
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 3,4% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,5%, református 1,1%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,4% (18,3% nem nyilatkozott).[14]

Látnivalók

[szerkesztés]

A település közelében:

Nevezetes emberek

[szerkesztés]
  • Joseph Haydn zeneszerző – plébániai anyakönyvek bizonyítják itteni tartózkodását.
  • Itt született Felsőbüki Nagy Pál (1777–1851), a 19. század első harmadának liberális politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. Egykori szülőháza az általános iskola alsó tagozatának épülete, melyet emléktábla díszít. Sírja a fertőszentmiklósi temetőben található.
  • Bezerédj István (1796–1856) – Szerdahelyen született reformpolitikus, a hazánkban elsőként önadózó és jobbágy-felszabadító nemes. Többször megfordult István első felesége, Bezerédj Amália is, aki a magyar kisdedóvás és gyermekirodalom úttörője. E családból származott Bezerédj Imre, a Rákóczi-szabadságharc híres brigadérosa, valamint Bezerédj Pál, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és fonóipar kiemelkedő alakja.
  • Itt lakott Lukinich Mihály (1811–1872), az 1848/49-es országgyűlés kapuvári kerületének követe, aki 1848 októberétől a vármegye kormánybiztosa is volt. Egykori lakóhelyét emléktábla őrzi (Mátyás király u.1.).
  • Itt született Fábián Károly (1938–) vegyészmérnök, a Petőházi Cukorgyár egyik igazgatója, országgyűlési képviselő (1985–1990).
  • Itt született Borsits László (1939–) vezérezredes, a Magyar Néphadsereg utolsó és a Magyar Honvédség első vezérkari főnöke.
  • Itt született Ternyák Csaba (1953–) római katolikus pap. 1993-ban szentelték püspökké, 2007. március 15. óta egri érsek.
  • Itt töltötte gyermekkorát Fábián Miklós (ismertebb nevén luckeY), az egyik legismertebb magyar YouTuber, streamer

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 23.)
  2. ↑ https://www.fertoszentmiklos.hu/hu/testvervarosok
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ Fertő-táj. [2012. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 29.)
  6. ↑ Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  8. ↑ Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  9. ↑ Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  10. ↑ Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  11. ↑ Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  12. ↑ Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 9.)
  13. ↑ Fertőszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  14. ↑ Fertőszentmiklós Helységnévtár
  15. ↑ Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN 978-963-596-408-6 p. 20–21.
  16. ↑ A turulemlékmű Törökkanizsa honlapjának gyűjteményében. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 14.)

Források

[szerkesztés]
  • Tatár Sarolta: Magyar katolikus templomok (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2011) 20–21. o. ISBN 978-963-596-408-6
  • Fertőszentmiklós nagyközség képviselő-testülete: Fertőszentmiklós községprojekt 1994 (kézirat)
  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Kelemen Endréné írásának átdolgozásával (Szekszárd, 1998)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Fertőszentmiklós
A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőszentmiklós témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fertőszentmiklós&oldid=27605423”