Wawel (vonat)
| Wawel | ||||
 | ||||
| A lengyelországi Węgliniecben történt mozdonycsere után a PKP SU46 sorozatú mozdonya az EuroCity "Wawel"-vel indulásra készen Berlin felé (2012. május) | ||||
| Típus | InterCity (1995–2006) EuroCity (2006-2014, 2020 óta) | |||
| Státusz | aktív | |||
| Hely | Németország Lengyelország | |||
| Első járat | 1995 | |||
| Volt üzemeltető | DB Fernverkehr, PKP Intercity | |||
| Vonal kezdete | Kraków Główny / Wrocław Główny | |||
| Vonal vége | Berlin / Hamburg-Altona | |||
| Járatsűrűség | naponta | |||
| Vonatszám | IC 48/49 (1995–1998) IC 42/43 (1998–2002) IC 240/241 (2002–2006) EC 240/241 (2006–2008) EC 340/341 (2008–2010) EC 248/249 (2010–2014) EC 56/57 (2020 óta) | |||
| Osztályok | 1./2. | |||
| Nyomtáv | 1435 mm | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wawel témájú médiaállományokat. | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A Wawel egy nemzetközi gyorsvonat volt. Az 1995-ben InterCity szolgáltatásként bevezetett vonatot 2006-ban az üzemeltető PKP Intercity és a DB Fernverkehr az EuroCity kategóriába emelte. A járatot 2014 végén megszüntették, majd 2020 decemberében újra elindították.
A járat a lengyelországi Krakkót és Wrocławot kötötte össze a n��metországi Berlinnel és Hamburggal. Nevét a krakkói Wawelről, a lengyel királyok egykori krakkói rezidenciájáról kapta.[1]
Útvonal
[szerkesztés]A Wawel kezdetben a lengyelországi Krakkó és a németországi Berlin között közlekedett. A vonatok a krakkói Główny pályaudvarról indultak Katowicén és Wrocławon keresztül, a Szczecin felé vezető vasútvonalon haladtak a Rzepin vasúti csomópontig, ahonnan a Varsó-Kunowice-vasútvonalon a lengyel-német határig és Frankfurt (Oder) városáig közlekedtek. Frankfurt (Oder) és Berlin között a Wawel az Alsó-Szilézia-Marcher vasútvonalon közlekedett.
2001-ben a hétköznap közlekedő járatokat meghosszabbították Hamburgig, míg a hétvégi járatok továbbra is csak Berlinig közlekedtek. Ekkor a vonatok Cottbuson keresztül, a német-lengyel határon Forstnál (Lausitz), majd Żaryn, Żagańon és Legnicán keresztül Wrocławba közlekedtek, majd onnan tovább Krakkóba. 2010-től a vonatok Żaryból Węgliniec vasútállomáson keresztül közlekedtek. 2012 decemberében a vonal keleti szakaszát visszavágták Wrocławig, 2013 májusában pedig a nyugati hétköznapi meghosszabbítás végállomását ideiglenesen keletre, Lüneburgba helyezték át.[1]
A Wawel soha nem tudta elérni a Deutsche Reichsbahn által üzemeltetett gyors dízel motorvonatok menetidejét, amelyek az 1930-as években közlekedtek a vonalon. Ezért az utasok száma jelentősen csökkent a párhuzamos A4-es és A18-as lengyelországi autópályák megépítésekor. A járatot 2014 decemberében szüntették meg. Az említett szolgáltatást üzemeltető PKP Intercity 2016-ban a Wawel nevet használta néhány belföldi InterCity vonatán Krakkóból Bydgoszczba, 2017-ben és 2018-ban Krakkóból Szczecinbe, 2019-ben pedig Zielona Górából Łódźba.
2017 közepén bejelentették, hogy a szolgáltatás 2019 decemberében újraindulhat. 2019 szeptemberében ezt 2020 júniusára tolták ki - különböző okok, többek között a COVID-19 pandémia miatt. A vonatközlekedés végül 2020 decemberében indult újra. A "régi" Wawel-vonathoz képest az útvonal teljesen megváltozott: A vonat Hamburg Hbf helyett Berlin Hbf-ből indul, Berlin és Legnica között a gyorsabb és villamosított útvonalon, Frankfurt (Oder) érintésével közlekedik, a keleti végállomás pedig Wrocław Główny helyett Krakkó Głównyba került vissza.
| Év | Útvonal |
|---|---|
2013-2014
|
Hamburg Hbf – Hamburg-Harburg – Lüneburg – Uelzen – Salzwedel – Stendal Hbf – Berlin-Spandau – Berlin Hbf – Berlin Südkreuz – Lübbenau (Spreew) – Cottbus Hbf – Forst (Lausitz) – Żary – Węgliniec – Bolesławiec – Legnica – Wrocław Główny |
2021
|
Berlin Hbf – Berlin Ostbahnhof – Frankfurt (Oder) – Rzepin – Zielona Góra Główna – Głogów – Lubin – Legnica – Wrocław Główny – Opole Główne – Gliwice – Zabrze – Katowice – Kraków Główny |
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Gardner, Nicky: The Wawel tale. Europe by Rail website . hidden europe, 2013. június 21. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
