Szigliget

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Sződliget és Szögliget.

Szigliget
Szigliget címere Szigliget zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Tapolcai
Jogállás	község
Polgármester	Balassa Dániel (független)[1]
Irányítószám	8264
Körzethívószám	87
Népesség
Teljes népesség	827 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 17° 26′ 18″46.7961, 17.43828888888946.796100°N 17.438289°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 46″, k. h. 17° 26′ 18″46.7961, 17.43828888888946.796100°N 17.438289°E
Szigliget Pozíció Veszprém vármegye térképén
Szigliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szigliget község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.

A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu. Határában torkollik bele a tóba a Nyirádtól idáig húzódó Kétöles-patak.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 71-es főút, mely a belterületétől nem messze északra halad el kelet-nyugati irányban, ezen érhető el Badacsony és Keszthely felől is; Tapolca térségével a 7318-as út köti össze. Belterületét ugyanakkor csak két öt számjegyű mellékút, a 71 123-as és a 71 337-es út érinti.

Autóbusszal elsősorban a Tapolcáról induló járatokkal érhető el a település központja, a strand és a kikötő; a távolsági járatok csak a 71-es főút szigligeti elágazásánál állnak meg.

A hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal érinti, mely a keleti határszéle mellett halad el. A község nevét viselő Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás a másik névadó település, Badacsonytördemic határai közt helyezkedik el, Szigliget központjától körülbelül 3 kilométerre keletre.

Májustól szeptemberig menetrend szerinti hajójárattal is elérhető, Badacsony, illetve Keszthely felől.

Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és kelta, római illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

A mohácsi csatát követően a település és a szigligeti vár birtokosai a tekintélyes nemesi származású lengyeltóti Lengyel család tagjai voltak. A vár leghíresebb várkapitánya Magyar Bálint volt, akinek halála után, 1573-tól a következő szigligeti várkapitány a sógora, lengyeltóti Lengyel István (fl. 1567–1581) lett.

A település Szent István magyar király korától egészen az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

• 1990–1994: Mezey Artúr (FKgP)^[3]
• 1994–1998: Mezey Artúr (FKgP)^[4]
• 1998–2002: Mezey Artúr (független)^[5]
• 2002–2006: Balassa Balázs (független)^[6]
• 2006–2010: Balassa Balázs (független)^[7]
• 2010–2014: Balassa Balázs (független)^[8]
• 2014–2019: Balassa Balázs (független)^[9]
• 2019–2020: Balassa Balázs (független)^[10]
• 2020–2024: Balassa Dániel (független)^[11]
• 2024– : Balassa Dániel (független)^[1]

A településen 2020. október 18-án azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a települést 18 éve vezető Balassa Balázs 2020. július 22-én, a munkáját érő igazságtalan támadásokra hivatkozva bejelentette lemondását, ami után a képviselő-testület is feloszlatta magát.^[12]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 4,3% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 3,3%, evangélikus 1,2%, izraelita 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,9% (18,5% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% németnek, 0,1% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% lengyelnek, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41% volt római katolikus, 3,2% református, 1,2% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,7% felekezeten kívüli (44,5% nem válaszolt).^[14]

• 
  Szigliget és környékének térképe
• 
  A vár és kastély 20. század eleji képeslapon

• A 12. században épült Avasi-templom romjai
• A 168 méter magas Rókarántó-hegyre épült klasszicista stílusú Szentháromság-kápolna
• A szigligeti vár
• A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
• A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély (és 9,2 hektáros arborétuma) a Szigligeti Alkotóház néven működik.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Itt született

• Bódi Mária Magdolna (1921–1945) magyar vértanú

Itt élt

• Básti Lajos Kossuth-díjas színművész, az egyik legszebben beszélő magyar színész
• Pap Vera Kossuth-díjas színművész
• Marton László Kossuth-díjas szobrászművész Szigligeten is élt és alkotott, itt helyezték végső nyugalomra
• Gerzson Pál Munkácsy-díjas festőművész
• Orbán Ottó költő, műfordító, esszéista Szigligeten hunyt el 2002. május 26-án
• Csiszár Jenő rádiós és televíziós műsorvezető
• Szivós Márton világbajnok magyar vízilabdázó

• Szigliget a helyszíne Lipták Gábor Sajkások serege című, s a balatonfüredi író Amiről a kövek beszélnek című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának, amely Tóti Lengyel Gáspár várkapitány (1647) és a szigligetiek vitézségének állít emléket;
• Szigliget a címadó helyszíne Lipták Gábor A szigligeti leányrablás című, s az író Aranyhíd című novelláskötetében szereplő történelmi novellájának;
• Szigliget címmel írt elbeszélő költeményt a vár történetéről Kisfaludy Sándor.

Obernzell, Németország

• 
  A vár légi felvételen
• 
  A vár belülről
• 
  Esterházy-kastély
• 
  Szentháromság-kápolna
• 
  Az Avasi templomrom Szigligeten.
• 
  Légi felvétel
• 
  Hősi emlékpark
• 
  Első világháborús hősi emlékmű
• 
  Szigligeti falurészlet a Kisfaludy utca felől nézve

A Wikimédia Commons tartalmaz Szigliget témájú médiaállományokat.

• Tapolcai-medence, Balaton-felvidéki Nemzeti Park