Bánd

Ez a szócikk a Veszprém vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Mezőbánd.

Bánd
Bánd keleti része az Essegvárból nézve
Bánd címere Bánd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Steigervald Zsolt (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	8443
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	686 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	67,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 07′ 14″, k. h. 17° 46′ 57″47.1205, 17.78246944444447.120500°N 17.782469°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 14″, k. h. 17° 46′ 57″47.1205, 17.78246944444447.120500°N 17.782469°E
Bánd Pozíció Veszprém vármegye térképén
Bánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bánd (németül: Bandau) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.

Veszprémtől 12 kilométerre nyugatra, Herendtől pedig 4 kilométerre keletre fekszik; mindkét város felől a 8-as főút felől közelíthető meg. Központján a 8313-as út vezet végig. Legközelebbi szomszédja a tőle 3 kilométerre lévő Márkó.

Bánd és környéke az itt talált ókori leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott hely volt.

Nevét fennmaradt oklevelekben a 13. század elején említették először. 1233 előtt az Ajka nemzetség Bánd nevű tagjának birtoka volt.

Bánd, illetve Seg helységet még 1233 előtt az Igmánd nemzetségből való I. András fia, Farkas 120 márkáért vette meg. A falu ekkor két részből állt: az úgynevezett várhegyből és a hegy alatti településből, Bándból.

Igmándi I. András itt, a várhegyen építette fel Essegvárát.

Bánd a tatárjárás után is az Igmándiak birtokában maradt, 1299-ben Igmándi I. Andrásnak I. Miklós nevű fiától való unokája, I. Lőrinc (Csete) kezén volt, aki ekkor a Zemplén vármegyei gercselyi birtokát adta a Veszprém vármegyei Essegvár közelében fekvő Horhi faluért.

1309-ben I. Lőrinc fia, II. Miklós legközelebbi rokonának, a Lőrinte nemzetségbeli Lőrintének javára lemondott dunántúli birtokairól: Essegvárról, Bándról, Billegéről Tótvázsonyról, Kismelkedről és Igmándról is. A Lőrinte család később e várról Essegvárinak nevezte magát.

A Lőrinte család kihalta után Bánd és a mellette felépült Essegvár is királyi birtok lett. A király később a Rozgonyiaknak, majd az Újlaki családnak adományozta. Utolsó ismert birtokosa Kinizsi Pál neje volt.

Az 1526 utáni időkben Bánd is sokat szenvedett, 1531-ben zsoldosok pusztították.

1619-től az adóösszeírásokban már csak pusztaként szerepelt. Valószínű, hogy vára is abban az időben pusztult el, a törökök robbantották fel, köveit pedig a később ideköltöző lakosság használta fel építkezéshez. Mára csak a vár egyik bástyájának és falainak csekély maradványai láthatók.

• 1990–1994: Schindler László (független)^[3]
• 1994–1998: Schindler László (független)^[4]
• 1998–2002: Schindler László (független német kisebbségi)^[5]
• 2002–2006: Schindler László (független német kisebbségi)^[6]
• 2006–2010: Schindler László (független)^[7]
• 2010–2014: Schindler László (független)^[8]
• 2014–2019: Steigervald Zsolt (független)^[9]
• 2019–2024: Steigervald Zsolt (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2024– : Steigervald Zsolt (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86,5%-a magyarnak, 27,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,3% (26,5% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 16,8% németnek, 0,1% lengyelnek, 0,1% ukránnak, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 4,9% református, 0,7% evangélikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 11,5% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).^[12]

• Essegvár

• 1929. augusztus 9-én Mádl Antal irodalomtörténész, egyetemi tanár.
• 1931. január 29-én Mádl Ferenc, a harmadik Magyar Köztársaság második köztársasági elnöke, jogászprofesszor, az MTA tagja, a falu díszpolgára.

• Gazdag Tibor színész (Jóban-rosszban).

• 
  Mádl Ferenc szobra Bánd központjában
• 
  Mádl Ferenc emléktáblája az iskolaépület falán
• 
  A falu központja Mádl Ferenc szobrával
• 
  Bánd katolikus temploma kelet felől nézve
• 
  A templom bejárata az előtte álló kőkereszttel
• 
  A templom hátulról, nyugat felől nézve
• 
  A templom északnyugat felől nézve
• 
  A falu határában emelkedő Essegvár légifelvételen
• 
  Bándi utcakép, háttérben az Essegvár romjaival
• 
  Utcakép a várdomb lábánál
• 
  Utcakép a várdomb lábánál
• 
  Utcakép a várdomb lábánál
• 
  Kálvária a várdombon
• 
  A kálvária nagykeresztje
• 
  A várdombon álló kálvária nagykeresztjének részlete
• 
  Kettőskereszt a várdombon
• 
  Bánd nyugati része a várdombról nézve
• 
  Bánd keleti része a várdombról nézve

• Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek

• Bánd a YouTubeon. YouTube^{[halott link]}