Szalapa

Szalapa
Római katolikus templom
Szalapa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaszentgróti
Jogállás	község
Polgármester	Czémán Imre (független)[1]
Irányítószám	8341
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	167 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	41,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 32″, k. h. 17° 08′ 52″46.99235, 17.14773888888946.992350°N 17.147739°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 32″, k. h. 17° 08′ 52″46.99235, 17.14773888888946.992350°N 17.147739°E
Szalapa Pozíció Zala vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalapa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalapa község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban. Önkormányzata Óhídon működik.

A Keszthelyi-fennsík északi nyúlványánál, a Marcali-háton fekszik. A legközelebbi város Zalaszentgrót, 8 kilométerre. A település és Türje határvonalán keresztezi egymást a Keszthely–Óhíd–Jánosháza közt húzódó 7331-es út és a Sümegtől Mihályfán át húzódó, majd innen Türjén és Zalabéren át egészen Zalaegerszegig tartó 7328-as út. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti még az Ukktól Türjéig vezető 7337-es út is. A község mind Zalaszentgrót, mind Sümeg felől autóbuszon jól elérhető.

Első ismert írásos említése 1265-ből való, ám ezt követően egészen 1430-ig nem szólnak róla a források. A településen ekkor csak nemesek éltek, birtokosai a Tekenyei, az Őri, a Fodor, a Csillag, a Forintos és a Szegedi családok voltak. A török hódoltság idején a többször lakatlanná vált. Az 1770-es években a korábbi birtokosok elsősorban német zsellér telepesekkel pótolták a lakosságot. Ezt követően az aprófalu lakossága folyamatosan nőtt, egészen az 1960-as évekig. A község főprofilja a mezőgazdaságon belül az állat-, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés volt.

A második világháborút követően Szalapa nagy változásokon ment át. A korábbi egyutcás településből kétutcássá fejlődött, a lakosság a mezőgazdaságról egyre inkább áttért a zalaszentgróti munkahelyekre való ingázásra. Ám eközben a település térségi szerepe is nőtt, mivel 1945-ben megnyílt általános iskolája a környékbeli települések tanulóit is fogadja.

• 1990–1994: Somogyi József (független)^[3]
• 1994–1998: Somogyi József (független)^[4]
• 1998–2002: Somogyi József (független)^[5]
• 2002–2006: Sámel József (független)^[6]
• 2006–2010: Sámel József (független)^[7]
• 2010–2014: Kiss Csaba (független)^[8]
• 2014–2019: Kiss Csaba (független)^[9]
• 2019–2024: Czémán Imre (független)^[10]
• 2024– : Czémán Imre (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,99%. A lakosok 66,5%-a római katolikusnak, 3% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,5% nem nyilatkozott).^[11]