Podumci
| Podumci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Unešić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22323 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 68 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 305 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 44′ 43″, k. h. 16° 08′ 14″43.745274°N 16.137218°EKoordináták: ��. sz. 43° 44′ 43″, k. h. 16° 08′ 14″43.745274°N 16.137218°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podumci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibeniktől légvonalban 19, közúton 26 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re nyugatra Dalmácia középső részén a Zagorán, Unešić és Mirlović között félúton fekszik.
Története
[szerkesztés]Amint azt Toma főesperes is feljegyzi a kora középkorban Ostrogašica és Podumci területén együtt éltek az óhorvátok a gótokal, akik között nem is tesz különbséget. Ezt a népességet valószínűleg a tatárjárás vihara számolta fel és később helyükre elszlávosodott vlach pásztornépek települtek.[2] A középkorban a Kosevićai Szent János plébániához tartozó Zvoničac falu állt ezen a területen. Zvoničac várát a Nepilićek építették és 1415-ben egy török támadás során pusztult el. A falut környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. Ebben az időszakban a keresztény hívek szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom után a mirlovići plébániához került és ma is hozzá tartozik.[3] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 184, 1910-ben 120 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 91 lakosa volt, akik főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 184 | 184 | 171 | 125 | 135 | 120 | 135 | 178 | 199 | 204 | 212 | 251 | 161 | 173 | 107 | 91 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Nevest-cera.net:Povijest Archiválva 2016. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ Franjevci-split.hr:Mirlović (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Cera és Nevest települések weboldala (horvátul)
