Goriš
| Goriš | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Šibenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22221 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 127 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 208 m |
| Terület | 7,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 48′ 17″, k. h. 16° 00′ 51″43.804684°N 16.014169°EKoordináták: é. sz. 43° 48′ 17″, k. h. 16° 00′ 51″43.804684°N 16.014169°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Goriš falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 12, közúton 18 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park keleti szélén fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja a határában található „Okrugljača” régészeti lelőhely, egy kerek alaprajzú ókori erődített település maradványa.[2] A települést és plébániáját a šibeniki püspökség alapításakor 1298-ban még „Cesna” néven említik először. A régi plébániatemplom egy a šibenikiek által 1342-ben épített torony mellett állt.[3] Ezt a régi, Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomot 1560-ban a török egyik rablóhadjárata során lerombolta.[3] Ezt követően az itt lakók egy ideig a pokrovniki plébániához, majd 1648-ban a kandiai háború idején a šibenik varoši plébániához tartoztak. 1861-ben megalapították az önálló konjevratei plébániát, melyhez ezután az itteni hívek is tartoztak.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 223, 1910-ben 256 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91 százaléka horvát, 3 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 147 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 223 | 182 | 218 | 256 | 284 | 287 | 328 | 358 | 387 | 339 | 316 | 232 | 176 | 147 |
(1857-ben és 1869-ben lakosságát a szomszédos Konjevratéhez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A település határának nyugati részét a Krka Nemzeti Park egy része képezi, melynek lozovaci bejárata nem messze található. A nemzeti park a Krka folyóról kapta a nevét, melynek nagy részét, Skradintól Kninig tartó szakaszát foglalja magában. Számos szikla, vízesés, valamint az itteni különleges állat- és növényvilág érdemes a figyelemre.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Šibenik.hr:Procjena Archiválva 2015. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b c Konjevrate – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- Šibenik község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
