Ugrás a tartalomhoz

Pele (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pele (Becheni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségSződemeter
Rangfalu
KözségközpontSződemeter
Irányítószám447281
SIRUTA-kód138823
Népesség
Népesség521 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság326
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 09″, k. h. 22° 26′ 56″47.452434°N 22.448962°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 09″, k. h. 22° 26′ 56″47.452434°N 22.448962°E
SablonWikidataSegítség

Pele (Becheni) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Tasnád városától délnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Pele település nevéről már a Váradi regestrum is említést tett. Első említése 1334-ből származik.

Nevét az oklevelek 1475-ben Pele, 1543-ban Peleh néven írták.

Az 1475-ös adólajstrom szerint Pelee (Pelei?) Albert volt birtokosa.

1543-ban a falut Pelei Ferenc és Péter birtokának írták.

1548-ban Pele birtokába iktatták be Csomaközi Bácsmegyey Benedeket és Gosztonyi Miklóst, egy részébe pedig Pelei Pétert és Gáspárt.

1780-ban Diószeghy Sámuelt nevezték meg a falu birtokosaként.

A XVII. században a törökök pusztításai, a tatárjárások miatt, és a Rákóczi szabadságharc idején itt folyó harcok miatt a lakosság sok viszontagságon ment keresztül, a falu ez idők alatt valószínűleg elnéptelenedett, mivel a fennmaradt adatok alapján csak a kuruc kor után kezdett újranépesedni.

1797-es összeíráskor főbb birtokosa Diószegi Sámuelné és Mensáros Sándor utódai voltak. Kisebb birtokosai pedig Padányi Lajosné, Kengyel Lajos, Ilosvai József és Diószegi Zsigmond voltak.

Petri Mór az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején összeírta Pele település helyneveit is:

Határrészek: Pálasszony, Szent Imre, Kis-kút, Nagy-nyeste-völgy, Büdöskút, Rétoldal, Besenyő, Rózsás, Bogdánkút.

Hegyek nevei: Csákóhegy, Nagyhegy, Pusztahegy és Csányi-völgy.

Erdők: Tegezhát, Csonkás, Ibolyás, Békástó, Talasvölgy.

Legelő: Agárvölgy.

Kútjai: Jókút, Balaska, Gyárfáskút, Nádaskút.

1720-ban Pele településhez tartozott még Keszi-puszta is.

Pele 1800-as évek végén élt lakóinak emlékezetében élt még a falu határában található három pogány sír helye is.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 700 magyar és román lakosa volt.

1992-ben 522 magyar és román nemzetiségű lakos lakta. A magyarok a lakosság 78%-át alkotják.

Híres szülötte

[szerkesztés]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Református temploma – A templom harangját 1535-ben készítették, majd 1821-ben újraöntötték. Anyakönyvet 1756-tól vezettek.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 228–231. o. Online elérés