Ugrás a tartalomhoz

Kisberezna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisberezna (Малий Березний)
Szent Péter és Pál templom
Szent Péter és Pál templom
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségBercsényifalva-Kisberezna község
Rangfalu
Alapítás éve14. század
Irányítószám89040
Népesség
Teljes népesség1571 fő (2001)[1]
Népsűrűség0,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület54 218 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 51′ 51″, k. h. 22° 26′ 34″48.864167°N 22.442778°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 51″, k. h. 22° 26′ 34″48.864167°N 22.442778°E
Kisberezna (Kárpátalja)
Kisberezna
Kisberezna
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisberezna témájú médiaállományokat.

Kisberezna[2] (ukránul: Малий Березний [Malij Bereznij][2]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Ung és Ublya-patak(wd) összefolyásánál fekszik,[3] az ukrán–szlovák határtól 3 km-re. Szomszédos települések: északnyugatra Ugar (Szlovákia), északra Nagyberezna, délkeletre Mircse.

Története

[szerkesztés]

A falu a 14. század második felében települt. Először 1398-ban említette oklevél Kysberzna néven. Nevét szláv eredetűnek tartják: a bereza (nyírfa) szó ragozott nyírfás, nyírjes, alakja. A kis előtag pedig megkülönböztetés a szomszédos Nagybereznától. 1427-ben Kysberezna, 1451-ben Berezna, 1773-ban Kis-Berezna, 1851-ben Kis-Berezna, 1913-ban Kisberezna néven írták.[3]

A Trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához(wd) tartozott. 1910-ben 1006 lakosából 85 magyar, 116 német, 1 szlovák, 798 ruszin, 4 horvát és 2 egyéb anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 79 római katolikus, 787 görögkatolikus, 17 református és 123 izraelita.[4]

Népesség

[szerkesztés]
1910
1 006
2001
1 571






A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[5]

  ukrán (98,62%)
  orosz (0,69%)
  örmény (0,25%)
  magyar (0,19%)
  Egyéb (0,25%)
A kisbereznai Szent Miklós-kolostor(wd)

Közlekedés

[szerkesztés]

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2001-es ukrajnai népszámlálás
  2. a b Molnár D. István: Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
  3. a b Sebestyén Zsolt. Kárpátalja helységnevei (pdf), lektorálta: Dr. Zopus András (magyar nyelven). ISBN 978-973-0-31294-2 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. március 18. 
  4. (1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. március 18.) 
  5. Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X