Ugrás a tartalomhoz

Bés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bés (Beša)
Bés zászlaja
Bés zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
PolgármesterAttila Zsiro
Irányítószám076 72 (posta Vajánban)
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség378 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság107 m
Terület19,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 03″, k. h. 21° 57′ 09″48.534167°N 21.952500°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 03″, k. h. 21° 57′ 09″48.534167°N 21.952500°E
Bés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bés témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bés (szlovákul: Beša) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykapostól 11 km-re délnyugatra, a Latorca és a Laborc összefolyásának közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

1260 és 1279 között a Hont-Pázmány nemzetség birtokainak összeírásában említik először [1][[2] halott link]]. A 14. században már állt első temploma. 1427-ben öt portája volt, birtokosai a Csicseri, Fodor, Orosz és Ormos családok. A 16. században Perényi Péter birtoka.

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „BÉS. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusitzky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik délröl, Latorcza folyó vize mellett, melly innen napnyugotra foly, és a’ Laborecz vizével nagyobbíttatik, fekvése vidám, szántó földgyei termékenyek, erdei gazdagok.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bézs, magyar falu, Ungh vgyében, Kaposhoz nyugotra 1 1/4 mfd-nyire: 19 r., 13 g. kath., 7 evang., 865 ref., 10 zsidó lak. Ref. anyatemplom. Határa nagy és termékeny, de mivel a Laborcza és Latorcza közt fekszik, az áradásoktól gyakran szenved. Szép tölgyes erdeje van. F. u. gróf Klobusiczky. – Utolsó postája Ungvár.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938-1945 között ismét Magyarország része.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 678-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 378-an lakták: 350 fő magyar és 26 szlovák.

2011-ben 363 lakosából 298 magyar, 44 szlovák és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 24.)
  4. Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálás adatai

További információk

[szerkesztés]