Keresd
| Keresd (Criș) | |
 | |
| A keresdi Bethlen-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Dános |
| Rang | falu |
| Községközpont | Dános |
| Irányítószám | 547201 |
| SIRUTA-kód | 116518 |
| Népesség | |
| Népesség | 518 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 28 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 24° 41′ 38″46.143889°N 24.693889°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 38″, k. h. 24° 41′ 38″46.143889°N 24.693889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keresd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Keresd (románul Criș, németül Kreisch): falu Romániában Maros megyében. Közigazgatásilag Dános községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Segesvártól 12 km-re délnyugatra a Keresdi- (vagy Dános-) patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Keresd nevét az oklevelek 1305-ben említették először Keresd néven, mint a Becsegergely nemzetség tagjainak birtokát.
Keresd birtokán 1305-ben az e nemzetségből származó Apa fiai és Miklós fia Gergely osztozott meg. Az osztozáskor Keresd Apa-fi Gergelynek jutott.
Itt székelt az erdélyi püspökség alá tartozó hét szász dékánátus (káptalan) egyike is. A keresdi dékán alá tartozott többek között Almakerék és Bese papja is, kiket 1309-ben Gentilis bíboros kiközösített.
1367-ben I. Lajos király oklevele Keresdet már Bethlen-birtokként említette.
Várkastélyának alapjait a 15. század közepén Miklós fia Márk rakta le. 1559-ben bővítették és régi részeit is átalakították. 1675-ben Bethlen Elek emelte erődítéseit. Bethlen Elek (1643–1696.XI.3) itt írta meg Bethlen Farkas Erdélyi történetét is. Bethlen Elek nyomdát állíttatott fel Keresden, hogy kinyomtassa Bethlen Farkas történeti művét. A mű kinyomtatását 1684-ben elkezdték ugyan, de csak részben készült el, Thököly Imre 1690-es beütésekor példányai megsemmisültek.
Keresd végig a Bethlen család birtoka volt, a század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták, azóta fokozatosan pusztul, de helyreállítása megkezdődött.
A falunak 1910-ben 1343, német, román, cigány és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Segesvári járásához tartozott. 1992-ben 684 lakosából 388 román, 157 szász, 110 cigány, 32 magyar.
2014-ben az erdélyi Bethlen család örökösei a keresdi várkastélyt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány használatába adták ötven évre. A kastélyban a tervek szerint az alapítvány képzési és nevelési központja jön majd létre.[2]
Látnivalók
[szerkesztés]A Dános-patak partján a dombok közt elrejtve áll négyszög alaprajzú várkastélya elhanyagolt állapotban. A négy bástya közül már csak kettő áll. A kastély a Bethlen család rezidenciája volt, amely reneszánsz stílusban épült 1400 előtt. 1949 márciusában államosították és a bukaresti kulturális minisztérium hatáskörébe rendelték.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Györffy György: Fehér vármegye (2. 198)
- Magyar Életrajzi Kexikon
Hivatkozások
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}