Sóvárad
Sóvárad (Sărățeni) | |
A református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Község | Sóvárad |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 545504 |
SIRUTA-kód | 114907 |
Népesség | |
Népesség | 1625 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1326 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 411 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 25° 00′ 32″46.562333°N 25.008917°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 44″, k. h. 25° 00′ 32″46.562333°N 25.008917°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sóvárad (románul Sărățeni) község Romániában, Maros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Sóvidék nyugatról első faluja, Szovátától 4 km-re délnyugatra fekszik a Kis-Küküllő felső folyása mellett keskeny völgyben terül el. Köröskörül dombok és hegyek sorakoznak. Keleten Szováta fölött, a Mező-havas 1777 méteres magas csúcsa. Északon a Bekecs látszik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével. A terület gazdagon borítja erdő és legelő.
Története
[szerkesztés]1332-ben Varad néven említik először.
Területét már a rómaiak is ismerték. Itt volt a római időkben a castrum salivum, vagyis a sóőrzés központi hivatala. A templomtól keletre már házakkal beépített helyen egykori római castrum csekély nyomai látszottak. A falu végében levő Csombod-hegy tetején találhatók várának csekély maradványai. A környező ősvárak legnagyobbika, a székely várrendszer egyik láncszeme volt, a tatárjáráskor pusztult el. A Klastrom-bérce magaslatán a helyiek egykori ferences kolostort emlegetnek. 1910-ben 1946 magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 1610 lakosából 1391 magyar, 202 cigány, 16 román és 1 német.
1968–2004 között a közeli Szovátához tartozott. 2004. április 10. óta önálló község.[2]
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma 14. századi eredetű, 1767-ben átépítették, majd 1864-ben renoválták és bővítették.
- Határa sósforrásokban rendkívül gazdag.
- Erdélyi népi építészet parasztházai találhatók a faluban.
- Székelykapuk
- Sóváradi falumúzeum (2016)[3]
Híres emberek
[szerkesztés]- Váradi Mátyás, pap, orvos (Sóvárad, 1638 – Kézdivásárhely, 1684 után)
- Péterfi Albert, ref. lelkész, pedagógus (Sóvárad, 1800. június 14. – Bukarest, 1850. március 29.)
- Péter Mihály Heinrich, biológus, az MTA külső tagja (Sóvárad, 1929. május 11. –)
- Király László, költő, író, műfordító (Sóvárad 1943–)
- Király Béla, költő, esszéista (Sóvárad, 1957. január 25. –)
- Váradi Kis Pál Deák, XVI. századi írásos említésben szerepel a neve – Szentpáli Kornis Mihály , Báthori István fejedelemhez intézett panaszlevelében.
Testvérvárosai
[szerkesztés]Első testvérvárosként Sátoraljaújhely városa jelentkezett 2003-ban. A település a Zemplén egyik szellemi központja, a Tokaj-hegyaljai borvidék kereskedővárosa.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
- ↑ https://kronika.ro/szines/falumuzeum-nyilt-sovaradon
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Kis-Küküllő mente (magyar nyelven). Székelyföld Információs Portál. [2010. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- Bíró Béla: Sóvárad (magyar nyelven). zalamedia.hu. [2010. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/