Kecskeruta

Kecskeruta
Orvosi kecskeruta Galega officinalis
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Hüvelyesek (Fabales) Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae) Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae) Nemzetség: Galega L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kecskeruta témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeruta témájú médiaállományokat és Kecskeruta témájú kategóriát.

A kecskeruta (Galega) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség.

A kecskeruta szára üreges levelei páratlanul szárnyaltak, rövid nyéllel, 5-8 levélpárral.

Levelei keskenyek, lándzsás alakúak és szabályos szélűek, hegyes v��gződésűek.

Virágai világoslilák, vagy fehérek a levélzet alatt (levélhónaljban) laza fürtökben nyílnak.

Maximum 3 cm hosszú hüvelytermése sok lapos magvat tartalmaz.

Pillangósvirágúak 30-100 cm magassága, július és szeptember között terem évelő növény.

A kecskeruta megtalálható mocsaras réteken és gyomos szegélyek mentén.

Virágzáskor szedjük, ilyenkor bővelkedik hatóanyagokban: szaponinok, cserzőanyagok, flavonoidok, quercetin és galegin alkaloida. A kecskerutából készült tea és tinktúra segíti a szervezet méregtelenítését a veséken és a bőrön át. A növény megtalálható néhány tejelválasztó teakeverékben is, és egyszerre erősíti az anyát és a gyermeket is. Régebben megtalálható volt az időskori cukorbetegség elleni teakeverékekben is. Az ilyen teák nem helyettesítik a gyógyszeres és az inzulininjekciós kezeléseket, csupán kiegészítő ként használhatóak a terápiák hatékonyságának növelése érdekében.

Fogyasztása tilos, szerepel az OGYÉI tiltólistáján is.^[1]

Tarka koronafürt szintén évelő növény.

Üreges, szögletes szára a földön kúsznak a levelei szintén páratlanok.

A levelei kisebbek és számosabbak, mint a kecskerutáé.

Virágai rózsaszínűek a csónak csúcsa lila, 10-20 db alkot egy fejecskét.

Különösen a magjai mérgezőek.

A nemzetségbe 6 fajt sorolnak:

• Galega albiflora Tournay
• Galega battiscombei (Baker f.) J.B.Gillett
• Galega lindblomii (Harms) J.B.Gillett
• orvosi kecskeruta (Galega officinalis L.)
• keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.)
• Galega somalensis (Taub. ex Harms) J.B.Gillett

• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
• Ursula Stumpf Gyógynövények és mérgező hasonmásai, Vitab12 Archiválva 2022. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!