Makó Lajos

Makó Lajos
Makó Lajos
Életrajzi adatok
Született	1854. október 9. Debrecen
Elhunyt	1908. november 12. (54 évesen) Szeged
Sírhely	Szeged
Származás	magyar
Házastársa	Schwartz Anna Ábray Aranka
Pályafutása
Tevékenység	színész, rendező színigazgató műfordító
A Wikimédia Commons tartalmaz Makó Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Makó Lajos (Debrecen, 1854. október 9. – Szeged, 1908. november 12.) magyar színművész, rendező, színházigazgató, műfordító.

Makó István kereskedő és Szikszay Julianna nemes szülők fia. Iskoláit Rozsnyón és Debrecenben végezte. Az egyéves önkéntesség leszolgálása után színész lett és 1877-ben Budapesten a Népszínháznál lépett fel mint kardalos. Sokat tanult itt öt év alatt és a vidék kiváló jellemkomikusa lett. Játszott Pécsett, Kecskeméten, Kolozsvárt, Kassán, Szegeden, Aradon és Budapesten. Igazgató volt 1886-ban a fővárosban, majd Szegeden háromszor és később újból Budapesten. 1908-ban ő vitte színre először Magyarország Rostand Cyrano de Bergeracját, melyben a főszerepet Pethes Imre játszotta. Mint katona tartalékos honvédhadnagy. Beutazta Németországot, meglátogatta Párizst. Első felesége Schwartz Anna (Pest, 1854 – Szeged, 1896. márc. 25.) táncosnő volt.

• Gáspár apó (Planquette: A corneville-i harangok);
• Kancsukoff (Suppé: Fatinicza);
• Harpagon (Molière: A fösvény);
• Tiborc (Katona József: Bánk bán);
• Desperier (Konti J.: Eleven ördög);
• Ringheim (Rosen: A nagyzás hóbortja).

• 1876: Pécs;
• 1877: Kuthy, majd Kecskemét;
• 1878: Kolozsvár;
• 1879: Kassa;
• 1879–83: Szeged;
• 1884: Várszínház;
• 1885: Kolozsvár;
• 1886: Nagyvárad, Arad;
• 1887–89: Népszínház.

• 1889–92: Szeged;
• 1892: Győr, Sopron;
• 1894: Szatmárnémeti;
• 1895–99: Szeged;
• 1899–1902: Temesvár;
• 1902–1905: Debrecen;
• 1905–1908: Szeged.

• Egy vőlegény az ajtó előtt. Monolog. Írták Eug. Leclerc és René d'Alisy. Ford. Budapest, év n. Rozsnyai Károly Monolog-Könyvtára 10.).
• Lenni és nem lenni. Monolog. Irták Bridier és E. Philippi. Ford. Uo. év n. (Rozsnyai Károly Monolog-Könyvtára 11.).
• A szókimondó asszonyság. Írta Sardou V., ford. Fáy J. Bélával. Uo. év n. (Fővárosi szinházak Műsora 62.).

Még vagy 40 színdarabot fordított a vidéki szinpadok számára; többek közt a Tosca, Több mint királynő, Három feleség címűeket. Írt egy eredeti színművet is, a Gyea Annát.

A Szegedi Nemzeti Színház földszinti előcsarnokában található bronz mellszobra, Vígh Ferenc alkotása (1910). A színház igazgatósága 1984-ben alapította az azóta évente adományozott Makó Lajos-díjat, mellyel a dráma (korábban: prózai) tagozat produkcióinak létrehozásában nyújtott kiváló teljesítményeket ismerik el. Makó Lajos végső nyughelye védett sírhely a szegedi belvárosi temetőben.

• Magyar színházművészeti lexikon
• Sándor János: A szegedi színjátszás története
• Szeged szívében - Százhuszonöt éves a város színháza. Szeged, 2008. ISBN 978-963-06-5953-6
• Sulinet
• Debrecen.hu Archiválva 2016. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.   On-line elérés