Józsué könyve

Az Ószövetség könyvei
Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.)
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Rúth 1–2 Sámuel 1–2 Királyok 1–2 Krónikák Esdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Ézsaiás Jeremiás Siralmak Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámós Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Szofoniás Aggeus Zakariás Malakiás
Katolikus deuterokanonikus könyvek
Tóbiás Judit 1 Makkabeusok 2 Makkabeusok Bölcsesség Sirák fia Báruk Jeremiás levele Dániel (kieg.) Eszter (kieg.)
A görög és szláv ortodox kánon többletei
2 Esdrás 3 Makkabeusok Manassé imája 151. zsoltár
A grúz ortodox kánon többletei
4 Makkabeusok 3 Esdrás
A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei
Ezra apokalipszise Jubileumok 1 Énok 1-3 Etióp Makkabeusok 4 Báruk
A szír Pesitta kánonjának többletei
Zsoltár 152-155 2 Báruk Báruk levele
Sablon:Az Ószövetség könyvei m v sz

A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve. Józsué neve a héber kánonban Joshua, Jehosua (יְהוֹשֻׁעַ). A könyv nem az írójáról, hanem a főszereplőjéről kapta a nevét.

Az ókori és középkori keresztények még Józsuénak tulajdonították a könyvet, azonban már az újkor elején arra jutottak, hogy jóval később írták.^[1]

A könyv legkorábbi részei feltehetőleg a 2–11. fejezetek, amely a zsidó honfoglalás története; ezeket valószínűleg Jósiás király uralkodásának késői szakaszában írták (ur.: Kr.e. 640–609); de a könyv csak a Kr.e. 6. században készült el, azt követően, hogy Jeruzsálem Kr.e. 586-ban elesett és valószínűleg csak a babiloni száműzetésből való visszatérés után.^[1][2]

I. A vezetői szerep átadása Józsuénak (1. rész)

• A. Isten megbízása Józsuénak (1:1–9)
• B. Józsué utasításai a népnek (1:10–18)

II. Behatolás Kánaánba és a meghódítása (2–12. rész)

A. Behatolás Kánaánba (2-5. rész)

• 1. Jerikó felderítése (2:1–24)
• 2. Átkelés a Jordánon (3:1–17)
• 3. Gilgáli események (4:1–5:1)
• 4. Körülmetélés és pászka (5:2–15)

B. Győzelem Kánaán felett (6–12. rész)

• 1. Jerikó elpusztítása (6. rész)
• 2. Kudarc és siker Ai-nál (7:1–8:29)
• 3. A szövetség megújítása az Ebál hegyénél (8:30–35)
• 4. Egyéb hadjáratok Kánaánban. A gibeoni csalás (9:1–27)
• 5. Hadjáratok Kánaán déli részén (10:1–43)
• 6. Hadjáratok Kánaán északi részén (11:1–15)
• 7. A meghódított területek összefoglalása (11:16-23)
• 8. A legyőzött királyok összefoglaló listája (12:1–24)

III. A föld felosztása a törzsek között (13–22. rész)

• A. Isten utasításai Józsuénak (13:1–7)
• B. Törzsi kiosztások (13:8–19:51)
  • 1. Keleti törzsek (13:8–33)
  • 2. Nyugati törzsek (14:1–19:51)
• C. Menedékvárosok és lévita városok (20:1–21:42)
• D. A honfoglalás összefoglalása (21:43–45)
• E. A keleti törzsek (Rúben, Gád, Manassze) (22:1–34)

IV. Végszó (23–24. rész)

• A. Józsué búcsúbeszéde (23:1–16)
• B. Szövetség Szikemben (24:1–28)
• C. Józsué és Eleázár halála; József csontjainak temetése (24:29–33)

Józsué még Egyiptomban született, és neki - nem úgy, mint Mózesnak - megadatott, hogy belépjen az Ígéret földjére 40 év után. Mózes halála után ő lett a zsidó nép vezetője. Az ő történelmi feladata volt Kánaánba, az Ígéret földjére vinni népét. Nem véletlen, hogy ő lett a vezető, mivel ő volt annak a tizenkét kémnek az egyike, akit Mózes előre küldött, hogy kikémlelje a kánaánitákat, s később az ő javaslatára folytatták az utat Kánaán felé.

Bővebben: Józsué (Biblia)

Ott állt Izrael népe a Jordán (folyó) túl oldalán, és elhatározták Jerikó ellen vonulnak. Két kémet küldtek ki, akiket megmentett a Jerikóban élő Rácháb, elrejtette otthonában őket. A kémek megígérték meghagyják életét, ha a zsidók győznek. A nép átkelt csoda folytán a Jordánon és felsorakozott Jerikó körül. Az Úr parancsa szerint hétszer körbejárták a várost a frigyládát hordozva, és amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott.

Jozsué Jerikó elestekor az őket segítő Rácháb életét meghagyta, de senki másnak sem kegyelmezett. Ezután az izraeliták Ait és Bételt délen, majd az északi országrészt foglalták el.

Bővebben: A zsidó honfoglalás

Józsué könyvének 12-13. fejezetében Gibeon lakóit Józsué védi meg az ellenséges király seregei ellen. Az összecsapásra akkor került sor, amikor Józsué ezt mondta: "Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein." Egyes elképzelések szerint a leírás egy teljes napfogyatkozásról szól, noha a Nap és a Hold együttállásával kifejezetten ellentétes a leírás, hiszen a szöveg szerint a két égitest két különböző helyen "állt meg az égen". A feltételezés szerint arról a teljes napfogyatkozásról van szó, amely 1207. október 30-án délután 4 óra 28 perckor következett be és 5 perc 15 másodpercig tartott.^[3]

• katolikus.hu
• Revd Ray Porter (Oxford)
• a könyv szerkezete netbiblia.hu
• történeti összefoglalás mommo.hu^{[halott link]}

• Józsué könyve – teljes szöveg, többféle fordításban (Biblia fordítások - Károli Biblia), immanuel.hu/biblia/biblia.php