Rudolf Hametovics Nurejev

balettművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 27.

Rudolf Hametovics Nurejev (Irkutszk, 1938. március 17.Levallois-Perret, 1993. január 6.) tatár származású balettművész, koreográfus, színész.[8]

Rudolf Hametovics Nurejev
Született1938. március 17.[1][2][3][4][5]
Razdolnoe
Elhunyt1993. január 6. (54 évesen)[1][2][3][4][5]
Levallois-Perret[6]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • balett-táncos
  • koreográfus
  • színész
  • balettmester
  • rendező
IskoláiAz Orosz Balett Agrippina Jakovlevna Vaganováról elnevezett akadémiája
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Queen Elizabeth II Coronation Award
  • Capezio Dance Award (1987)
Halál okaAIDS következtében fellépő komplikációk
SírhelyeSainte-Geneviève-des-Bois Orosz Temető[7]

A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Hametovics Nurejev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Gyermekkorát Ufában, Baskíria fővárosában töltötte, ahol egy baskír néptánccsoportban kezdett el táncolni. Tanulmányait 1955-ben a leningrádi Kirov, a mai Mariinszkij Színházban – a klasszikus balett alapjainak elsajátításával – folytatta, mestere Alekszandr Puskin irányításával három év alatt végzett és az intézmény szólótáncosaként vált ismertté.

A társulat 1961-es nyugat-európai turnéjának párizsi állomásán a Le Bourget repülőtéren sikeresen megszökött és menedékjogot kért. Tettével a nemzetközi sajtó érdeklődését is felkeltette.[9] Hamarosan a párizsi opera balett-társulatának szólistája lett, majd Koppenhágába települt át, hogy együtt táncolhasson Vera Volkovával.

1962-től a londoni The Royal Ballet szólótáncosa (számtalan szerepben Margot Fonteyn partnereként); később a párizsi opera balettigazgatójaként (1983–1989), 1993-ig koreográfusaként is szerepet vállalt; utolsó fellépésére (a Cristoforo című balettben) a Magyar Állami Operaházban került sor 1992-ben.[9]

„A kiváló technikájú és rendkívüli előadókészséggel megáldott művész szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is, utóbbi minőségében egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazott verziója volt. Nem csak a klasszikus balettban alkotott maradandót, fellépett modern darabokban is, sokat tett azért, hogy a klasszikus és a modern tánc határai összemosódjanak. Táncosainak addig ismeretlen táncnyelvet kellett elsajátítaniuk, még öltözetükben is újított, vékony, testszínű trikókat adott rájuk.”[9]

Orvosa, Michel Canesi 1993. január 6-án Párizsban jelentette be, hogy a balettművész „súlyos betegséget követően szívkomplikáció következtében meghalt”.[10]

Fontosabb színpadi szerepei

szerkesztés
  • Marguerite és Armand (Armand)
  • Rómeó és Júlia (Rómeó)
  • A hattyúk tava
  • Don Quixote
  • Bajadér

Filmográfia

szerkesztés
  • Rómeó és Júlia (1966)[11]
  • A hattyúk tava (1966)[12]
  • Nyizsinszkij (1970)[13]
  • Don Quixote (1973)[14]
  • Valentino (1977)[15]
  • Védtelenül (1983)[16]

Díjai, kitüntetései

szerkesztés
  • Capezio Dance Award (1987)

További információk

szerkesztés