Baskíria

Oroszország európai részének keleti peremén fekszik. Délről és délnyugatról az Orenburgi terület, nyugatról Tatárföld és Udmurtföld, északról a Permi határterület és a Szverdlovszki terület, keletről a Cseljabinszki terület határolja. Területe 143 600 km².

A köztársaság keleti részén a Déli-Urál egymással párhuzamos láncai húzódnak, a hegyvonulat itt a legszélesebb. A legmagasabbra a középső hegyvonulatok emelkednek: Masak-hegység (Jaman-tau 1640 m), Avaljak-hegység (Iremel 1582 m), melyek dél felé fokozatosan alacsonyodnak. Az ezzel párhuzamos keleti hegyláncok (Irendik-hegység, Kriktitau) meredeken lejtenek az Urál folyó völgye felé. A nyugati hegyláncok sorozata (Julma-tau, Alatau, Zilmerdak, Takati, Bas-Alatau) a Belaja (Adige) széles völgye felé egyre alacsonyodik (1000 méterről 500-ra). A Belaja-völgy Baskíria legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része. A köztársaság legdélebbi részén a 659 m-es magasságot elérő Zilair-plató az Urál hegységjellegét elvesztett része, hullámos dombság. Az északkeleti részen az 517 m-ig emelkedő Ufai-platót az Ufa és mellékfolyóinak mélyen bevágott völgyei tagolják. Legnyugatibb része a Bugulma-Belebeji-hátsághoz (Ivanovszkoje, 420 m) tartozik, ahol értékes földgáz- és kőolajkészletei találhatóak.

Területe nagyrészt az erdős sztyepp övezetbe tartozik, az erdők Baskíria területének 40%-át borítják. Éghajlata kontinentális, a januári középhőmérséklet –14-17,5 °C, a júliusi 16,5-20,5 °C között változik. ^[2]

A köztársaság területén, a Belaja folyó völgyében alakították ki 1986-ban a karsztformákban rendkívül gazdag Baskíria Nemzeti Parkot. A park feladata a Déli-Urál erdőinek és karsztformáinak védelme. A környéken található több más védett terület is, többek közt a Gadelsa-vízesés, a Kapova- és Kinderle-barlang, illetve a Kuperlja-kőhíd.

A korabeli arab feljegyzések szerint a baskírok (basgard néven említik őket) már a 9. században a mai Baskíria területén éltek. A 10. században kezdődött az iszlám vallás térhódítása és a 14. századra az egész nép áttért. A 10-13. században nyugati területei a volgai bolgár államhoz tartoztak. 1229–1236 között a tatárok foglalták el. A 15. században a mai Baskíria területe a kazanyi és a szibériai tatár kánságok, valamint a Nogáj Horda között oszlott meg. A baskírok Rettegett Iván orosz cárhoz fordultak védelemért a tatároktól. 1552-ben Kazany elfoglalásával lehetővé vált a moszkvai orosz állam további terjeszkedése kelet felé, 1557-re Baskíria legnagyobb része orosz uralom alá került (az Uráltól keletre fekvő területek csak a század végére). A 17. században orosz jobbágyok tömegei telepedtek át ide. A 17-18. században számos felkelés (1662–1664, 1681–1683, 1704–1711, 1755) tört ki a földesúri-nemesi elnyomás ellen, de valamennyit leverték. Az orosz birodalom iszlám vallású népeinek vallási jogait csak 1798-ban ismerték el. 1865-ben megalakult az Ufai kormányzóság, amely a baskírok lakta területeket egyesítette (korábban az Orenburgi kormányzósághoz tartoztak). 1919 márciusában megalakult a Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.

A nemzetiségi megoszlás népszámlálásonként (fő és százalék).

Baskíriában (a 2010. évi népszámláláskor) 21 város, 2 városi jellegű település és 4534 falusi település található, mely utóbbiak közül 98 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 42 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 4 viszont azóta városi címet kapott.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Baskíriában 60% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a 20 ezer főt, és összesen 72-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Baskíria városai a következők (2010. évi népességükkel):

• Ufa (1 062 319)
• Sztyerlitamak (273 486)
• Szalavat (156 095)
• Nyeftyekamszk (121 733)
• Oktyabrszkij (109 474)
• Beloreck (68 806)
• Tujmazi (66 836)
• Isimbaj (66 259)
• Kumertau (62 851)
• Szibaj (62 763)
• Meleuz (61 390)
• Belebej (60 188)
• Birszk (41 635)
• Ucsali (37 788)
• Blagovescsenszk (34 239)
• Gyurtyuli (31 274)
• Janaul (26 924)
• Davlekanovo (24 073)
• Bajmak (17 710)
• Mezsgorje (17 352)
• Agigyel (16 370)

A városi jellegű települések:

• Csismi (21 196)
• Prijutovo (20 891)

A köztársaság élén korábban a köztársaság elnöke állt, később a tisztség nevét megváltoztatták, azóta a köztársaság vezetője (glava) áll:

• Murtaza Rahimov köztársasági elnök: 1993 és 2010 júliusa között. Hivatali ideje 2011 őszén járt volna le, de a 76 éves Rahimov helyére – Dmitrij Medvegyev ajánlása alapján – a köztársasági parlament Rusztem Hamitovot választotta meg.^[10]
• Rusztem Zakijevics Hamitov: 2010. július 19. – 2018. október 11. A sorozatos vezetőcserék idején, 2018 őszén lemondott hivataláról.^[11]
• Ragyij Faritovics Habirov: 2018. október 11. – Putyin elnök rendeletével a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízott.^[12]

A 2019. szeptember 8-i választáson a köztársaság vezetőjévé választották,^[13] szeptember 19-én iktatták be hivatalába. 2019. október 28-án bejelentette, hogy a köztársaság kormányfői posztját is átvette.^[14]

Baskíria (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 54 járásra oszlik, ezen kívül a 21 város közül valamennyi köztársasági alárendeltségű, kivéve a zárt városként közvetlenül az Oroszországi Föderáció szövetségi szerveinek alárendelt Mezsgorje. A városok közül hathoz falusi települések is be vannak osztva, melyek így a városhoz hasonlóan nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 54 járás mindegyikében járási önkormányzat működik. A városok közül 9 (Ufa, Agigyel, Kumertau, Mezsgorje, Nyeftyekamszk, Oktyabrszkij, Szalavat, Szibaj és Sztyerlitamak) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyek egyszintű önkormányzatok, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A többi 12 város és a 2 városi jellegű település városi községet alkot, melyek valamely járási önkormányzatnak alá vannak rendelve, akárcsak a 818 falusi község. A városokhoz beosztott falusi települések a megfelelő városi körzethez illetve városi községhez tartoznak.

Közigazgatási szempontból tehát Baskíria 54 járásra és 21 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 54 járási önkormányzat és 9 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 14 városi és 818 falusi község alkotja.

A járások és székhelyeik:

• Abzelil járás (Aszkarovo)
• Alsejevszki járás (Rajevszkij)
• Arhangelszkojei járás
• Aszkinói járás
• Aurgazi járás (Tolbazi)
• Bajmaki járás
• Bakali járás
• Baltacsevói járás (Sztarobaltacsevo)
• Belebeji járás
• Belokataji járás (Novobelokataj)
• Belorecki járás
• Bizsbuljaki járás
• Birszki járás
• Blagovari járás (Jazikovo)
• Blagovescsenszki járás
• Burajevói járás
• Burzjan járás (Sztaroszubhangulovo)
• Buzgyaki járás
• Csekmagusi járás
• Csismi járás
• Davlekanovói járás
• Duvani járás (Meszjagutovo)
• Fjodorovkai járás (Fjodorovka)
• Gafuri járás (Krasznouszolszkij)
• Gyurtyuli járás (Gyurtyuli)
• Hajbullinai járás (Akjar)
• Iglinói járás
• Ilisevszki járás (Verhnyejarkejevo)
• Isimbaji járás
• Janauli járás
• Jermekejevói járás
• Kaltaszi járás
• Karaigyeli járás
• Karmaszkali járás
• Kigi járás (Verhnyije Kigi)
• Krasznokamszki járás (Nyikolo-Berjozovka)
• Kugarcsi járás (Mrakovo)
• Kujurgazai járás (Jermolajevo)
• Kusnarenkovói járás
• Mecsetlinói járás (Bolseusztyjikinszkoje)
• Meleuzi járás
• Miskinói járás
• Mijakinszki járás (Kirgiz-Mijaki)
• Nurimanov járás (Krasznaja Gorka)
• Sarani járás
• Szalavat járás (Malojaz)
• Sztyerlibasevói járás
• Sztyerlitamaki járás
• Tatisli járás (Verhnyije Tatisli)
• Tujmazi járás
• Ucsali járás
• Ufai járás
• Ziancsurinszki járás (Iszjangulovo)
• Zilairi járás

A baskír nyelv (baskírul башҡорт теле [baʃqort tele]) a török nyelvek északnyugati ágába tartozó altáji nyelv. Az Ural Batir Baskíria nemzeti eposza, melyben természetfeletti lényekkel harcol a hős. Több mint 4000 soros, 1910-ben jegyezték le először.

• A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményeiArchiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben

• A Baskír Köztársaság hivatalos honlapja Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A baskír parasztság a NEP korszakában
• Baskíria himnusza
• [2]

• Baskíria himnusza