végzettségű
Hungarian
editEtymology
editvégzettség + -ű (adjective-forming suffix indicating possession of a quality)
Pronunciation
editAdjective
editvégzettségű (not comparable)
- qualified, with qualifications (with a named educational level)
- alacsony végzettségű foglalkoztatottak ― employees with a low educational level
- megfelelő végzettségű személyzet ― suitably qualified staff
- felsőfokú végzettségű kérelmezők ― applicants holding an academic degree
Declension
editInflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | végzettségű | végzettségűek |
accusative | végzettségűt | végzettségűeket |
dative | végzettségűnek | végzettségűeknek |
instrumental | végzettségűvel | végzettségűekkel |
causal-final | végzettségűért | végzettségűekért |
translative | végzettségűvé | végzettségűekké |
terminative | végzettségűig | végzettségűekig |
essive-formal | végzettségűként | végzettségűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | végzettségűben | végzettségűekben |
superessive | végzettségűn | végzettségűeken |
adessive | végzettségűnél | végzettségűeknél |
illative | végzettségűbe | végzettségűekbe |
sublative | végzettségűre | végzettségűekre |
allative | végzettségűhöz | végzettségűekhez |
elative | végzettségűből | végzettségűekből |
delative | végzettségűről | végzettségűekről |
ablative | végzettségűtől | végzettségűektől |
non-attributive possessive - singular |
végzettségűé | végzettségűeké |
non-attributive possessive - plural |
végzettségűéi | végzettségűekéi |