Ugrás a tartalomhoz

magyar

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /ˈmɒ.ɟɒr/

Főnév

magyar

  1. magyar férfi vagy
    a magyarok bejövetele
    Széchenyi István a legnagyobb magyar.
  2. magyar nyelv : ISO 639-1: hu, hun
    Csak töri a magyart.

Etimológia

Elhomályosult összetétel. A szó első tagja (magy-) ősi örökség az ugor korból. A második taghoz (-ar) lásd a férj címszót.

Származékok

Fordítások

Melléknév

magyar

  1. Magyarországon élő, magyar anyanyelvű.
  2. Magyarországról származó.
    A magyar rendőrség legfontosabb feladata a közbiztonság fenntartása és a belső rend védelme.[1]

Fordítások