Ugrás a tartalomhoz

Ulm

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a német városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ulm (Románia).
Ulm
Ulm címere
Ulm címere		 Ulm zászlaja
Ulm zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
KerületTübingen
JárásTübingen (1949. május 23. – )
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1164
PolgármesterGunter Czisch (de) (CDU)
Irányítószám35001–35043
Körzethívószám
  • 0731
  • 07346
  • 07305
RendszámUL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség128 928 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1050 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület118 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 54″, k. h. 9° 59′ 30″48.398410°N 9.991550°EKoordináták: é. sz. 48° 23′ 54″, k. h. 9° 59′ 30″48.398410°N 9.991550°E
Ulm (Baden-Württemberg)
Ulm
Ulm
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Ulm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ulm egyetemváros Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Sváb-Alb délkeleti peremén, Bajorország határán fekszik, a Duna partján. 120 ezer lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít. A Duna jobb oldalán fekszik Ulm ikervárosa, Neu-Ulm, amellyel együtt mintegy 170 ezer lakója van.

Éghajlata

[szerkesztés]
Ulm (Mähringen, átlag: 1991–2020, extrém: 2014–2020) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,418,022,025,429,633,735,435,329,424,919,614,635,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,93,88,913,718,221,423,323,218,212,56,12,312,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−3,0−2,80,64,18,211,413,212,99,25,31,0−2,24,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)−20,1−16,7−12,5−8,2−2,82,94,65,2−0,5−3,0−9,4−18,2−20,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)433548468183898558585158733
Havi napsütéses órák száma55841351762092212342191519447441668
Forrás: World Meteorological Organization[2]


Története

[szerkesztés]
Az ulmi nagytemplom

A város területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Alemann település létét a főpályaudvar közelében feltárt nagy temető is bizonyítja. Ulm első említése 854-ből származik, Ulmot ekkor „Karoling palotá”-nak nevezték. A Salierek 1024-1125 közötti és a Stauferek 1138-1268 közötti uralkodása alatt sok, a sváb hercegség és a német birodalom történetét befolyásoló döntés született. Barbarossa Frigyes emelte városi rangra 1164-ben.

1347-től Ulm városát patríciusok és céhek kormányozták. Alkotmányát, mely egyike a legrégibb írásos városalkotmányoknak, 1397-ben a „Nagy eskülevél”-ben szabályozták. Július utolsó hétfőjén máig ennek az eseménynek az emlékét ünneplik meg Eskü hétfője néven. A várost messze földön ismerték mesterdalnokairól;[3] ezek iskolája és egylete egészen 1839-ig működött.[4]

Az ulmi nagytemplom alapkövét 1377-ben rakták le, az épületet a város nagysága és gazdagsága szimbólumának szánták. A székesegyház építésében neves művészek vettek részt, akik a késő gótika egy sváb fajtáját, az „ulmi művészet”-et hozták létre. A székesegyház német építőmesterein (a Parler család három tagja, Ulrich és Matthäus Ensingen, Matthäus Böblinger, Burkhart Engelberg) kívül megemlíthető még az 1425-1491 között élt Hans Multscher szobrász és fametsző és az 1480-1518 között élő Bartolomäus Zeitblom festő mint a kor Ulmban alkotó nagy művészei. A 15. és 16. század volt Ulm egyik aranykora, a városban előállított kiváló minőségű textilek gazdaggá tették a települést, és ez a helyi művészeti életet is fellendítette. A város területe földvásárlások által majd négyszeresére nőtt, végül Németország második legnagyobb birodalmi városává fejlődött. 1530-ban Ulm is elkötelezte magát a reformáció mellett. Ekkor sok templomot és kápolnát is lebontottak.

A 17-18. században Ulm mint fontos erődítmény sokat szenvedett az állandó háborús események során, különösen a harmincéves háborúban és a spanyol örökösödési háborúban. A 17. századtól Ulm vált a legtöbb sváb kivándorló központi gyülekezőhelyévé, akik a Habsburg Birodalom délkelet-európai és az Orosz Birodalom dél-oroszországi, újonnan meghódított területeire indultak. Az első, 17–18. századi kivándorlási hullám fő célpontjai a Magyar Királyság törököktől visszafoglalt területei voltak, ekkor alakultak ki a dunai sváb és magyarországi német népcsoportok.

1803-ban teljes eladósodása miatt elvesztette a „szabad birodalmi város” kiváltságokat. I. Napóleon az ulmi csatában legyőzte az osztrák csapatokat 1805-ben. A napóleoni háborúk után 1810-ben, miután a város átpártolt a Württemberg hercegséghez, lebontották a régi városkapukat is, és csak 1842-1867 között építettek új erődítményeket.

A lakosság száma a második világháború előtti években elérte a 100 ezret. A háború folyamán a bombázások elpusztították a városközpont 80%-át. 1944. október 18-án itt tartották Erwin Rommel állami temetési ünnepségét. Az újjáépítés folyamán igyekeztek a belváros történelmi képét megtartani.

Schiefes Haus (Görbe ház)

Önkormányzat és közigazgatás

[szerkesztés]

Polgármesterek listája

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1808 és 2022 között
Lakosok száma
14 225
97 721
99 342
100 671
103 494
114 839
117 233
121 434
119 218
128 928
1808196719731980198719932000200720132022
Adatok: Wikidata

Gazdaság

[szerkesztés]
  • DaimlerChrysler Daimler Chrysler Research Center
  • Daimler-Benz Aerospace
  • Evobus GmbH
  • Ratiopharm
  • Nokia Product Creation Center
  • Siemens AG
  • Atmel
  • Intel
  • AEG
  • Iveco Magirus
  • Gardena (gardening tools)
  • EADS
  • Wieland-Werke AG
  • Müller
  • Airbus Defence and Space

Közlekedés

[szerkesztés]

Ulm közelében találkozik az észak–déli A7-es és a nyugat–keleti A8-as autópálya.

Főpályaudvarát, Ulm Hauptbahnhofot érinti többek között a Magistrale for Europe részét képező Filstalbahn (Filstalbahn) és Ulm–Augsburg-vasútvonal. Építés alatt áll a Wendlingen–Ulm nagysebességű vasútvonal.

A várost érinti az EuroVelo 6: Atlantic – Black Sea és a vele együtt haladó Duna menti kerékpárút.

Kultúra

[szerkesztés]

Média

[szerkesztés]

Újságok:

  • Südwest Presse
  • Neu-Ulmer Zeitung
  • Schwäbische Zeitung

Rádióadók:

  • SWR
  • Radio 7
  • Donau 3 FM
  • Radio freeFM

Televíziók:

  • Regio TV Schwaben

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az Ulmi nagytemplom tornya 161,53 m magasságával a világ legmagasabb templomtornya; 1890-től 11 évig a világ legmagasabb épületének számított. Mellette puritán szépségű, építése idején többek által kritizált, ultramodern városháza áll. A városban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.

Nevezetes személyek

[szerkesztés]

A város közelében született Erwin Rommel és Claus Schenk von Stauffenberg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ World Meteorological Organization Climate Normals for 1991–2020. World Meteorological Organization Climatological Standard Normals (1991–2020). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2023. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 13.)
  3. ↑ George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965 p. 180.
  4. ↑ A Pallas Nagy Lexikona: Mesterdalnokok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ulm&oldid=27279679”