Göd

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Göd
Göd címere Göd zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Dunakeszi
Jogállás	város
Polgármester	Kammerer Zoltán (Kammererrel)[1]
Irányítószám	2131 és 2132
Körzethívószám	27
Testvértelepülései	Lista Monthey Marignane Makkosjánosi Hegyközpályi
Népesség
Teljes népesség	21 876 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	750,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″47.690555555556, 19.13444444444447.690556°N 19.134444°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 26″, k. h. 19° 08′ 04″47.690555555556, 19.13444444444447.690556°N 19.134444°E
Göd Pozíció Pest vármegye térképén
Göd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Göd város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

A Dunakanyar délkeleti részén fekszik, a Vác–Pesti-Duna-völgyben, a váci Duna-ág bal partján. A "Dunakanyar kapujaként" is szokták nevezni. Budapesttől mintegy 25 kilométerre északra, Váctól 9 kilométerre délre található.

A legközelebbi települések: észak felől Sződliget és Vác, északkelet felől Sződ, kelet felől Vácrátót és Csomád, dél felől Fót és Dunakeszi, nyugat felől pedig a Duna-ág túlpartján (a Szentendrei-szigeten) fekvő Szigetmonostor és Pócsmegyer

Budapest felől közúton a 2-es főúton vagy a M2-es autóúton, közelíthető meg a legegyszerűbben. Az M2-es itteni csomópontjával a 21 107-es számú mellékút kapcsolja össze a központi részeit. Kerékpárral a Duna mellett végighúzódó kerékpárúton érhető el.

1846. július 15-én itt (pontosabban a Pest-Vác szakaszon) nyílt meg az első magyar vasútvonal. 1877-ben a vonalnak még csak Rákospalotán, Dunakeszin és Gödön volt állomása. A várost függőlegesen átszelő Budapest–Szob-vasútvonalnak Gödön három megállási pontja van: Alsógöd megállóhely, Göd vasútállomás és Felsőgöd megállóhely. Alsógöd mh. szinte közvetlenül a 2-es főút mellett fekszik, a gödi állomás a város központjának keleti szélén helyezkedik el, közúti megközelítését a 2-es főútból kiágazó 21 313-as számú mellékút (Köztársaság út / Rákóczi Ferenc utca) teszi lehetővé; Felsőgöd mh. pedig a 21 107-es számú mellékút vasúti keresztezése mellett található.

A Volánbusznak négy helyközi viszonylata halad keresztül a városon (300, 301, 345, 371) és egy magánvállalkozásban üzemelő helyi járat is közlekedik (egy Ikarus 405 típusú autóbusszal).

Göd ősidők óta lakott helynek számít. Számos őskori régészeti emlék maradt fent, tártak fel a település területén. Újkőkori, majd réz-és bronzkori emberek telepedtek le, szarmaták települést alapítottak. A római uralomból számos pénzérme került elő, valamint római őrtorony a Duna parton, a Csörsz-árok Dunakeszi közelében ��s az Újtelepnél feltárt erődépítkezés, melyet I. Valentinianus császár rendelt el, és amely a limestől mélyen az ellenséges területen belül épült volna fel, így áttételesen háború, egy király és egy császár halálokozója volt.^[3]

A mai Felsőgöd területén található az avar kori földvár, melyről az utat és a Dunát lehetett védelmezni. Itt alakult ki a kör alapú templom és a falu Gud, Göde néven. Göd Juditot még 1640-ben is említették. A váci püspökség birtoka volt ekkor a település. A pusztító tatárjárás után került Göd a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebrethez, aki Fejér vármegye ispánja volt. Ekkor, 1255-ben említették először oklevélben a települést. Ez az évszám található a címerben is. Gödöt 1317-ben Károly Róbert Szécsi Dénesnek adományozta. A 15. században a római őrtorony alapjaira ismét felépítettek egy őrtornyot. A Sződ-rákosi patakon vízimalom épült. 1485-ben a váci országgyűlésre érkező Mátyás király átvonult a falun.

A mohácsi csata után a területet folyton fosztogatások sújtották. Ezt bizonyítja az az adat, mely szerint 1684-ig 38 esetben dúlták fel a vidéket a török és a keresztény hadak egyaránt. A lakosság elmenekült, a templom, a temető és a falu elpusztult. 1600 körül a Madáchoké lett Göd. A török kiűzése után a feljegyzések szerint elhagyott, kiégett puszta volt, mely Sződhöz tartozott.

1700 körül alakult ki Göd-puszta, a mai Nemeskéri-kúria és környéke. Az 1715-ös összeírás alapján Vác pusztája volt. 1718-ban Madách László lett a birtokosa Sződdel együtt. Felépült a Madách-kastély, és fejlődött a birtok is. 1736-ban a Grassalkovich családi uradalom része lett, kiépült a Göd-pusztai központ, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde. A falu újjáépülése többnyire magyar lakosok kezemunkáját dicsérte. A Gál-napi marha és baromfivásárok visszaállítása és a postakocsijárat indítása is jelezte a fejlődést. Mayerffy József bérelte ki a pusztát, és neki köszönhetően beindult a juhtenyésztés, pincészet és gazdasági épületek épültek. Sírja a Göd-pusztai temetőben található. 1800 környékén megjelentek a hajómalmok a Dunán.

1805-ben elkészült Mayerffy József magyar feliratú harangja, ez van a címerben is. 1830-ban a bérleti viszony megszűnt, és a Mayerffyak megvásárolták Gödöt. Az új tulajdonos Mayerffy Ferenc Xavérius serfőző mester, a Lovaregylet alapítója, Széchenyi István barátja lett. 1846-ban felavatták az ország első vasútját Pest és Vác között. A kezdeti palotai és dunakeszi állomás után Göd lett a harmadik állomás. A szabadságharc ideje alatt a birtokot és a kúriát feldúlták. A Sina család tulajdonába került a terület 1864-ig, majd egy belga bank parcellázta ki a telkeket. Tulajdonosok lettek Floch-Reichersberg, Schöffer Bódog, Arany László, Nemeskéri-Kiss Miklós és dr. Széchy Kálmán birtokosok.

1873-ban megjelent Felsőgödtelep, birtokosa Szapáry gróf volt, kastélya a Madách utcában épült. 1875-től 1880-ig Kincsem, a csodaló volt a gödi istálló lakója. Tenyésztője Blaskovich Ernő volt, akinek a munkásságának köszönhetően kialakult egy versenyló-tréningtelep. Kincsem minden idők legeredményesebb versenylova. A ma is álló Kincsem istálló Göd egyik legrégibb épülete. Göd-pusztán iskola, postaügynökség is működött a kúria épületében. Nemeskéri-Kiss Miklós honvéd ezredes és Nemeskéri-Kiss Pál szeszgyárat, gazdasági vasutat és svájci mintára istállókat építtetett. Kialakult Kis-Göd és a Villatelep. 1900 környékén tégla- és cementlapgyár üzemelt 100 munkással, épületei egy része ma is áll, vendéglők, boltok találhatók benne a főúton. Huzella Tivadar megvásárolta Arany Lászlótól a birtokot. 1951-től az MTA tulajdona volt. 1902-ben felépült a mai művelődési ház, a Biciklista Nagyvendéglő, melyben később mozi üzemelt. A Budapest–Göd kerékpárverseny célállomása a település. Ezidőben Alsógödön katolikus kápolna épült. 1908-ban megindult Felsőgödön a tanítás is. Felsőgöd gyorsan fejlődött, postaügynökséget építettek, vasúti megálló létesült, helyi újság, másik iskola indult, kaszinó nyílt, katolikus haranglábat állítottak a későbbi templom helyén. 1914-ben Felsőgöd kivált Sződből és önálló településsé szervezték. Megépült az első gyógyszertár, az első mozi, és új temetőt nyitottak. Az első világháború hősi halottai számára a felsőgödi temetőben emlékmű, az alsógödi Dunaparton tíz fűzfa egy-egy névvel állít emléket az elesettek számára. Felsőgöd hamarosan nagyközség lett, és új postahivatal épült.

Alsógöd is követte Felsőgödöt a fejlődésben. 1921-ben kisközséggé alakult, iskolát nyitottak az egykori téglagyár egyik épületében. Eközben Felsőgödön felépült a katolikus templom a Bozóky téren, iparoskör is alakult. Létrejött a Fecskefészek, a helyi cserkészmozgalom is beindult, és Alsógödön is mozit nyitottak. Megindult Felsőgödön a villanyvilágítás, önkéntes tűzoltó egyesület alakult, felépült a plébánia épülete. Alsógödön postahivatal, állandó iskola, református imaház és evangélikus templom épült. Csendőrőrsöt is telepítettek a megnövekedett lakosságszám miatt. Felépült a felsőgödi állami elemi iskola Mikle Károly tervei alapján. Megnyílt az Árpád mozi, melyet 1948-ban államosítottak, majd gazdaságtalan működése miatt megszüntették. A református templom és a zsinagóga is felépült ezidőben Felsőgödön. 1939-ben az anatómusok világkongresszusát a Huzella villában tartották. Ilka majorba betelepültek a bócsaiak, a Schöffer-kastélyban 1944-ben művészkongresszust szerveztek.

1950-ben melegvízforrást találtak, erre épült rá a mai Termál strand. Egészségház és népkönyvtár épült. 1970-ben Alsógöd és Felsőgöd Göd néven egyesült. Megindult a Gödi Körkép, a Piarista Szakmunkásképző megindította a tanítást.

1993-ban az alsógödi katolikus templom leégett, de 1996-ra újjáépítették. 1999. augusztus 20-án Göd városi rangot kapott.

A 21. században felépült a Samsung-gyár, befejeződött a csatornázás.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).^[4] A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 8,7%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,8%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,7% (32,8% nem nyilatkozott).^[4]

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 5,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 8% református, 1,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 17,4% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).^[5]

Terminus	Név	Jelölő szervezet(ek)	Megjegyzés
1990–1991	Lovászi Lajos	KDNP[6]	hivataláról lemondott
1991–1994	Hantos László	független[7]
1994–1998	Dr. Bognár László	FKgP-MIÉP-POFOSZ-MUT[8]
1998–2002	Szegedi Sándor	GVE-GKE-MSZP[9]
2002–2006	Sándor István	MSZP-SZDSZ[10]
2006–2010	Markó József	Fidesz-KDNP-VP[11]
2010–2014		Fidesz-KDNP[12]
2014–2019		Fidesz-KDNP[13]
2019–2023	Balogh Csaba	DK-Jobbik-Zöldek-MMM-Momentum-Párbeszéd[14]	hivataláról lemondott[15]
2023–2024	Kammerer Zoltán	független[16]	Időközi választás 2023. május 14.
2024–		Kammererrel a Változásért Egyesület[1]

A hajdani Göd lakói állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, mivel földművelésre nem ezek a földek voltak a legmegfelelőbbek. A vidék azonban legeltetésre kiválóan alkalmas volt és hajdanán itt hatalmas marhavásárokat tartottak. Ivóvíz bőségesen rendelkezésre állt és a dombokról az őrök messziről észrevehették a harácsolókat, mivel a nagy kiterjedésű lápos ingoványok biztos védelmet nyújtottak. Igen fejlett volt a halászat és a tervszerű halászat nyoma a vizafogó, ami 1528-ban Vác és Buda között épült ki.

Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik. Ők építették meg a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral.

2018-ban Gödre települt a Samsung akkumulátorgyára. A gyár, annak ellenére, hogy az akkumulátor-gyártás technológiai folyamata miatt kötelező lett volna környezeti hatásvizsgálati eljárás és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása, öt éven keresztül környezethasználati engedély nélkül működött.^[17] 2023-ban a Pest Vármegyei Kormányhivatal, anélkül hogy érdemi vizsgálatot folytatott volna le, 2033-ig környezethasználati engedélyt adott a gyárnak.^[18] Mivel gyárat a lakott területtől sem zajvédő fal, sem véderdő nem választja el, így az üzem zaja a lakosságnak sok kellemetlenséget okoz.^[19][20][21] A zaj csökkentése céljából a környezetvédelmi hatóság két intézkedési tervet is előírt, de a gyár egyiket sem hajtotta végre.^[18]

• Nemeskéri-Kiss-kúria
• Kincsem istálló és csárda - Itt bérelt istállót, és készítette fel a versenyekre a híres versenylovat, Kincsemet Blaskovits Ernő.
• A 2001-ben Göd-Bócsaújtelep mellett feltárt Contra Constantiam késő római kori ovális alaprajzú erődépítkezés nyomai 12 kör alakú toronnyal^[22]
• Pich-villa (a mai városháza)
• Tost-Wigner-villa (ma piarista iskola)
• Schöffer-kastély (gyermekotthon-Újtelep)
• Walch-ház (ma általános iskola), az egykori téglagyár irodája, majd villa
• Irma-lak
• Latabár-villa
• Délibáb-villa
• Huzella-villa, (a Huzella-kertben), az ELTE tulajdona
• Fácán vendéglő, 1876-ban épült Kincsem miatt ideérkező újságírók szállásaként
• Németh László villája, az író és családja itt nyaralt és élt, itt írta az Emberi színjáték, Szerdai fogadónap és a Tanú című műveit
• Szapáry kastély
• Biciklista Nagyvendéglő, a mai József Attila Művelődési Ház, nevét az első magyar amatőr kerékpár versenyről kapta, mely Budapest és Göd között zajlott
• A World Travel Awardsot háromszor is elnyerő szálloda a Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel.
• Országzászló, a világháború után elbontott országzászlót 2009-ben avatták újjá

Göd már a középkorban is templomos helynek számított, kör alaprajzú temploma a mai várdomb közelében állott. Ma 5 temploma található meg. Felsőgöd:

• Felsőgödi Jézus Szíve Plébánia templom, az 1924-ben felavatott templomot Pilismaróti Bozóky Gyula vezérezredes segítette felépülni
• Felsőgödi református templom, 1939-ben épült fel

mindkettő templom neoromán stílusú. Alsógöd:

• Alsógödi Szent István templom, az 1908-ban épített, majd többször kiegészített kis templomot 1993-ban felgyújtották, 1996-tól fokozatosan, egészen a 2000-es évek elejéig épült újjá.
• Alsógödi református templom, 1999-ben készült el
• Alsógödi evangélikus templom, 1929-ben szentelték fel a Feneketlen tó közelében felépült templomot

• A Duna egy szakasza kedvelt kirándulóhely.
• Az egyedi értékei miatt kiemelten védett Homoksziget.
• A Szakáts-kert és horgásztó.
• A Huzella-kert és benne az ELTE Füvészkert „Huzella Kert” természetvédelmi és ökoturisztikai állomása.
• Széchenyi-forrás (korábban Zsuzsi forrás), nevét Széchenyi Ödönről kapta ki a közeli Duna villában töltötte egyik nyarát.
• Volt itt egy 120 évnél idősebb óriás diófa, melyet 1982-ben kivágtak. Még ma is több tájképen látható.
• 25 hektár erdő, amit a dél-koreai gyár bővítése miatt tarra vágtak 2018 őszén!
• 50 hektár fás rét tavakkal.

Termálvizű strand.

Lásd még: Kategória:Gödiek

Göd rendezvényekben gazdag település. Több helyen működik kiállítóterem, előadóterem. Sok művész lakik itt, akiket az alsógödi Olajfa Művészház támogat, kiállításokat szervez nekik. A város művelődési háza a József Attila Művelődési Ház a Pesti úton. Itt található a városi könyvtár is. Meg kell említeni az iskolák művészeti oktatását is, a felsőgödi Németh László iskola egyben Alapfokú Művészeti Intézmény is. A Nemeskéri kúriában és a dunaparti nyaralóházakban tartott események is emelik a település kulturális színvonalát. Az újonnan nyílt Christie's Kávéházzal új színfolt került a város életébe. Sok rendezvény, fesztivál Archiválva 2013. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben színesíti a város életét:

• Belépés Családostul
• Fétis Crossfutás és Hagyományőrző délután^{[halott link]}
• Gödi Juniális
• Göd Kupa
• Képzőművészeti Alkotótábor
• Nemzetközi Akusztikusgitár fesztivál
• Madarak és fák napja
• Magyar Kultúra Napja
• Népművészeti Alkotótábor
• Szüreti Fesztivál

A városnak büszkeségei a művészeti csoportok, együttesek, egyesületek, szervezetek, akik nemcsak az országban, de a határokon túl is eljuttatják Göd nevét:

• Gaude kórus
• Drums
• GiTársaság
• Gödi Tizenötök
• Hagyományteremtő Klub
• Lámpás '92 Alapítvány
• Munkás Dalkör
• Röcögő
• Szent Imre Kamarakórus
• Dunakanyar Kapuja Egyesület

A gödi oktatás már több mint 100 éves. Több általános iskola, több óvoda, bölcsőde, piarista iskola van.

• Gödi Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
• Gödi Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
• Búzaszem Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Piarista Szakiskola, Gimnázium és Kollégium

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Göd már a 19. században is a sportolásra vágyók egyik helye volt. A lovas múlttal (Kincsem) rendelkező városban sok fajta sportolási lehetőség található. A hosszú Duna-part sok kajakozót, kenuzót, evezőst és más vízi sportot űzőt vonz.

A Göd SE 2009-ben lett az FTC utánpótlásbázisa és a vízilabdások a VASAS utánpótlásbázisa. A Gödön található teniszpályákon már régóta folyik a teniszezés.

Gödön még asztalitenisz, tollas, úszás, teremfoci, kosárlabda és megannyi más sportolási lehetőség elérhető. Már hagyománnyá vált a Fétis Crossfutás az alsógödi Kiserdőben. Évente többször rendeznek sportnapot, a Belépés Családostul az egyik legnépszerűbb. Kerékpártúrák indulnak a Dunakanyarba. Horgászat és lovaglás is rendelkezésre áll. Szkander országos bajnokság volt Gödön.

Sportegyesületek listája:^[23]

• Marignane (Franciaország)
• Makkosjánosi (Ukrajna)
• Hegyközpályi (Románia)
• Montreux (Svájc)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
  A gödi Duna-part
• 
  A gödi Duna-part
• 
  Kerékpárút a gödi Duna-parton

• Göd Város Önkormányzatának honlapja
• Térkép Kalauz – Göd
• Göd.lap.hu
• A gödi Városvédők Egyesületének honlapja
• Göd város lakóinak honlapja
• A Gödi SE Kajak-Kenu Szakosztályának hivatalos honlapja
• A városi polgárőrök honlapja
• Göd like

• Gödi-sziget