Ság (Valpó)
| Ság (Šag) | |
.jpg) | |
| A Szent Bertalan templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Valpó |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31550 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 426 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Terület | 6,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 21″, k. h. 18° 28′ 07″45.639167°N 18.468611°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 21″, k. h. 18° 28′ 07″45.639167°N 18.468611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ság témájú médiaállományokat. | |
Ság (horvátul: Šag) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 18, közúton 22 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkság szélén, a Vucsica és a Dráva között fekszik.
Története
[szerkesztés]A 13. század első felétől ez a vidék a templomosok birtoka volt. Valószínűleg ők építették a Dráva ebresi átkelőjének őrzésére Ság várát, melyet 1229-ben említenek először. A vár melletti települést 1251-ben „Saagh” alakban Ebres határjárásában említik először. Ugyanebben a formában szerepel 1289-ben, 1296-ban és 1325-ben is. 1251-ben és 1266-ban a Haraszt nembeli Miklós bán fiai Miklós, Salamon és Vajda osztoztak meg rajta. 1256-ban és 1330-ban „Saag” néven szerepel. 1281-től a Haraszt nembeli Sági Benedek és Rendi Tamás voltak a birtokosai. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék „Sach” néven említi az itteni plébániát. Ezután a török hódításig nem találunk adatot a létezéséről. Valószínűleg legkésőbb a török hódításkor a vár és a település is elpusztult.
1696-ban Boszniából katolikus sokácok települtek ide. 1698-ban Ságot Mercsinci falu részeként említik. Mercsinci nagyjából a mai Ság helyén feküdt, határa délen a Karasicáig, nyugaton Valpóig, északon Midlakig, keleten Trnovci faluig ért. Mintegy 100 hold szántója, 5 hold műveletlen földje, 50 hold kaszálója és 200 holdnyi erdeje volt. Lakói katolikusok voltak és földműveléssel foglalkoztak. A faluban egykor falazott templom állt, melynek 1698-ban még látszottak a romjai. Az 1698-as leírás szerint a török uralom idején a valpói Csirinkovics nevű török volt az ura, akinek minden család a terményéből tizeddel és fizetség nélküli robottal tartozott. A birtok két sessioból állt. A falu rendes adóként évi két aranydukáttal adózott a szultánnak.[2]
A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Az 1730-as vizitáció szerint Ságnak egy kápolnája volt, mely az innen harmad óra járásra levő valpói plébániához tartozott. Ekkor 12 ház állt a településen, mindegyikben katolikusok laktak. 1738-ban 40 felnőttet és 15 gyermeket számláltak a faluban, ahol nem volt imahely. 1745-ben 18 házaspár lakott a faluban. 1852-ben felépítették a Szent Bertalan templomot.
Az első katonai felmérés térképén „Szag” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ság” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ság” néven 42 házzal, 240 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 398, 1910-ben 506 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 2-2%-a német és magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 429 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 398 | 397 | 382 | 402 | 461 | 506 | 477 | 511 | 464 | 509 | 582 | 579 | 492 | 450 | 440 | 429 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1800-ban épült az akkori kegyúr, báró Prandau Gusztáv anyagi támogatásával. A valpói Szeplőtelen fogantatás plébánia filiája. Korábban egy 1752-ben, fából épített, sárral tapasztott templom állt a helyén.
Oktatás
[szerkesztés]A faluban a valpói Matija Petar Katančić általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Tomislav Šag labdarúgóklubot 1975-ben alapították. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Šag önkéntes tűzoltó egyesület.
- UŠR „Karas” Šag sporthorgász egyesület.
- LD „Prepelica” Šag-Nard vadásztársaság.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as kamarai összeírása.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...570. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Valpó város hivatalos oldala (horvátul)
- Valpó turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Šag kroz stoljeća - A valpói plébánia dokumentuma (horvátul),
- Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as kamarai összeírása. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
- Fieder Mária: Baranya vármegye korai ómagyar kori helyneveinek nyelvi elemzése - szakdolgozat
- Korai magyar helynévszótár
- Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)
