Milinac
| Milinac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Névna |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31416 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 177 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 20″, k. h. 18° 07′ 08″45.339000°N 18.119000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 20″, k. h. 18° 07′ 08″45.339000°N 18.119000°E | |
 | |
Milinac falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 49, közúton 72 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 22, közúton 31 km-re nyugatra, községközpontjától 6 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés]A település helyén a középkorban a Hmelinc nevű birtok létezett, melyet 1452-ben „Hmelincz” alakban említenek először.[2] A név a komló szláv nevéből (hmelj) származott. A mai falu 18. század végén horvát lakosság betelepülésével keletkezett, akik falujukat Milincinek nevezték el. A név a Mile, vagy a Milin személynévből származik.
A településnek 1857-ben 59, 1910-ben 142 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 96%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 28 lakosa volt. Egyike az ország kihalófélben levő településeinek.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 59 | 80 | 79 | 95 | 117 | 142 | 127 | 165 | 116 | 147 | 150 | 109 | 97 | 64 | 47 | 28 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- A Veritas folyóirat cikke a plébániáról
