Rabat (Gozo)

Ez a cikk a gozói Rabatról szól. Ezen a néven lásd még Rabat városát: Rabat (Málta), illetve Marokkó fővárosát: Rabat.

Rabat (Victoria)
Rabat látképe a Citadellából
Rabat címere Rabat zászlaja
Mottó: A magna maxima[1]
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Dr. Samuel Azzopardi (Nemzeti Párt, 2009 óta)
Irányítószám	VCT
Testvérvárosok	Lista Nichelino (Olaszország, 2007) Dzsibuti (Dzsibuti)
Népesség
Teljes népesség	6901 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség	1796,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	3,57 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 03′, k. h. 14° 15′36.05, 14.2536.050000°N 14.250000°EKoordináták: é. sz. 36° 03′, k. h. 14° 15′36.05, 14.2536.050000°N 14.250000°E
Rabat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabat témájú médiaállományokat.

Rabat, angol nevén Victoria Málta Għawdex (Gozo) szigetének nem hivatalos székhelye és legnagyobb helyi tanácsa. Lakossága 6414 fő. Máltai neve elővárost jelent, angol nevét 1897-ben Viktória brit királynő tiszteletére kapta.

A település adottságainak köszönhetően mindig a sziget központja volt. Az újkőkorszak óta lakták, Kr. e. 1500 körülre datálhatók az első fennmaradt erődítések. A föníciai és római uralom idején is erődítmény állt itt. A mai citadella alapjait az arab uralom idején rakták le, a ma látható erődítmények a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend építkezéseinek (1599-1603) eredményei. Az egyházközség első említése 1299-ből, a településé 1455-ből való Rabbatum néven. Az 1667-es összeírásban a Szent György plébánia területén 398 háztartásban 1200 lakos, az egységes gozói plébániához tartozó Citadellában 106 háztartásban 358 lakos élt, ez összesen 1558 fő.^[3] Brichelot és Bremond 1718-as térképén Cita de Goza-ként szerepel.

Gozo szigete korábban egyetlen településnek számított egészen Xewkija 1678-as kiválásáig. A Citadella a sziget erődjeként funkcionált, támadás idején a lakosság itt talált menedéket. Mivel védtelenebb volt, mint Malta, a szigetet többször kifosztották. 1275-ben az Anjouk és Genova közti háborúban utóbbiak fosztogattak a szigeten, majd 1551-ben Turgut reisz, miután sikertelenül ostromolta Birgu majd Notabile várait, Gozo ellen fordult, és ostrom alá vette a Citadellába menekült szigetlakókat. Gozo kormányzója, Galatian de Sesse végül átadta az erődöt a lovagok szabad elvonulásáért cserébe. A törökök a sziget szinte teljes lakosságát, majd' 5000 főt Líbiába hurcolták, és csak nagyon keveseket váltottak ki.^[4] A város lassan épült fel. A Citadella felújítása csak a század legvégén kezdődött el. Ettől kezdve 1637-ig törvény kötelezte a sziget lakóit, hogy az éjszakát itt töltsék, ez is akadályozta a népesség növekedését. A mai plébániatemplom az 1670-es években készült el. Az 1693-as földrengés a Citadella jó részét, köztük a katedrálist is romba döntötte. Ezután tervezte Lorenzo Gafà a mai bazilikát.

A francia megszállás idején a Napoléon rendeletére önállósított Gozo székhelye lett, ezt a rangját a brit megszállással újra elvesztette. Bár a britek sok szokásukat meghonosították (a Triq ir-Repubblikán pl. ügetőversenyek zajlottak), a város lassabban fejlődött mint máltai társai. 1956-ban áttörték a Citadella falát, hogy a körmenetek számára új útvonalat nyissanak. 1963-ban földrengés rázta meg a szigetet, amelyben a Citadella lakatlan épületeinek jó része romba dőlt, ezeket máig sem építették újjá. 1987 óta a Gozoért Felelős Minisztérium egyik székhelye, 1994 óta a 68 helyi tanács egyike, máig Gozo egyetlen városnak nevezett települése.^[5]

Rabatot héttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 4 nemzeti párti és 3 munkáspárti képviselőből áll.^[6]

Polgármesterei:

• Victor Galea Pace (1994-1997)
• Paul Galea (1997-2000)
• Paul Cassar (2000-2003)
• Vivienne Galea Pace (2003-2006)
• Robert Tabone (2006-2009)
• Samuel Azzopardi (Nemzeti Párt, 2009-)

Bővebben: Citadella (Rabat)

A város legfontosabb nevezetessége a Citadella, Gozo történelmi erődje. A félig romos műemlékben áll a székesegyház és a bíróság és több múzeum. A Mária mennybemenetelének szentelt székesegyházat a 17. században tervezte Lorenzo Gafà máltai építész. Nevezetessége a soha meg nem épített kupola helyét elfoglaló Trompe-l’oeil festmény. A Gozo egyik legmagasabb pontján álló falakon körbesétálva a sziget nagy része belátható. A Citadellában található múzeumok:

• Régészeti Múzeum: a régi Palazzo Bondi épületében csak Gozóról származó anyaggal
• Katedrális Múzeum: ruhákat, kéziratokat és egy püspöki hintót mutat be
• Kézműves Központ: csak kiállítás, vásárolni nem lehet!
• Természettudományi Múzeum: Gozo természetes növény- és állatvilágát mutatja be
• Régi börtön: kiállítás Gozo katonai életéről

A város központja a Pjazza Indipendenza (Függetlenség tér), másik nevén it-Tokk (találkozóhely), ahol szabadtéri piacot tartanak. Itt áll az 1733 és 1738 között épült Banca Giuratale épülete, ma az önkormányzat otthona. A környező kanyargós, szűk utcák sok turistát vonzanak.

Néhány saroknyira innen áll a San Ġorġ (Szt. György)-bazilika,^[7] amely az 1670-es években épült, és Gozo első plébániatemploma volt. 1693-ban egy földrengés komolyan megrongálta. 1818-ban új homlokzatot kapott, kupolája és oltárai 20. századiak.

• Vízvezeték: a britek építették, hogy Ta' Kerċem környékéről vizet juttassanak a városba
• Ta' Marżiena templom: a Victoria-plató déli nyúlványán, fák és kaktuszfügék alatt állnak a templom romjai. A fennmaradt alaprajzból ítélve ötíves lóhere alaprajzú templom volt, amelyet egy külső fal zárt körül. Magántulajdonban van.

Hagyományok:

• A Citadellától nyugatra emelkedő Ta' Gelmus dombhoz kötődik Az aranyborjú,^[8] a Belliegħa dombhoz A baljóslatú Il-Belliegħa barlang,^[9] a Szent György templomhoz A tizenegy ütés^[10] című legenda

Band clubjai:

• Soċjetà Filarmonika La Stella (1863)
• Soċjetà Filarmonika Leone^[11]

Az egymással versengő band cluboknak hála két színháza is van (egyedüliként Máltán):

• Teatru Astra^[12] (1968): a La Stella Band Club opera- és operettszínháza
• Teatru tal-Opra Aurora (1976): a Leone Band Club operaháza

Sportegyesületei:

• Victoria Hotspurs Football Club^[13] (1948): Gozo jelenlegi bajnoka
• Oratory Youth Football Club
• S.K. Victoria Wanderers:^[14] szintén a gozói bajnokságban játszik

Gozón minden főút Rabatban fut össze, minden innen érhető el a leggyorsabban. Itt van a buszok végállomása is. Az mġarri kikötőből a 303-as busz jön fel a városba, az egész szigetre innen indulnak tovább a buszok.

Autóbuszjáratai (2018. decemberi adatok):^[15]

• 301 (Rabat-Mġarr)
• 302 (Rabat-Xagħra (Ramla))
• 303 (Rabat-Nadur-Mġarr)
• 305 (Rabat-Sannat)
• 306 (Rabat-Xlendi)
• 307 (Rabat-Xagħra)
• 308 (Rabat-Għasri)
• 309 (Rabat-Żebbuġ)
• 310 (Rabat-Marsalforn)
• 311 (Rabat-Dwejra)
• 312 (Rabat-Għarb)
• 313 (Rabat-Kerċem)
• 323 (Rabat-Mġarr)
• 330 (Rabat-Xlendi)

• Mediterranea Festival (angol nyelven)

A Wikimédia Commons tartalmaz Rabat (Gozo) témájú médiaállományokat.

• Victoria (angol nyelven). Ministry for Gozo. [2012. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
• Local councils: Rabat (Citta Victoria) (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)