Kerċem
Ta' Kerċem | |||
Kerċem látképe a Citadellából | |||
| |||
Mottó: Flectar non frangar[1] | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Málta | ||
Rang | Helyi tanács | ||
Polgármester | Joseph Grima (Nemzeti Párt, 2001 óta) | ||
Irányítószám | KĊM | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Ünnep | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1938 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
Népsűrűség | 357,24 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,63[3] km² | ||
Időzóna | EET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 36° 02′ 26″, k. h. 14° 13′ 47″36.040556°N 14.229722°EKoordináták: é. sz. 36° 02′ 26″, k. h. 14° 13′ 47″36.040556°N 14.229722°E | |||
Ta' Kerċem weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ta' Kerċem témájú médiaállományokat. |
Ta' Kerċem a máltai Għawdex (Gozo) szigetének egyik helyi tanácsa Rabat környékén, a Tal-Mixta-domb és a Lunzjata-völgy között. Lakossága 1654 fő. Nevének eredetéről csak találgatások vannak: egyesek szerint a tölgy latin nevéből (quercus) ered, mások - mint annyi megfejtetlen helynevet - egy korábbi lakos nevéből eredeztetnek. Angol írásmódja Kerchem. A tanácshoz tartozik a községen kívül Santa Luċija falu.
Története
[szerkesztés]A község területe már a kőkorban lakott volt, a plébánia épülete mögött nemrég Tarxien-szakaszbeli barlangokat,[4] Tal-Mixta környékén az Għar Dalam-szakaszból (Kr.e. 5000 - 4500) származó cseréptöredékeket találtak. A későbbi korokból Għar Gerdufnál egy római fürdő és egy keresztény temető maradt fenn, ezeket az ásatások után visszatemették. Az 1581-ben Nagy Szent Gergely pápa tiszteletére emelt kápolna körül kialakult egy kis település. Első írásos említése mai nevén 1587-ből való. Az 1667-es összeírásban a Santa Luċija helyén álló Santa Chatarinához tartozott Ta' Chircem néven. A kápolnát 1851-ben váltotta fel a mai plébániatemplom, amelyet 1906 és 1910 között bővítettek. Ta' Kerċem 1885. március 10-én lett önálló egyházközség. Első egyházi iskolája 1893-ban, az első állami iskola 1921-ben nyílt meg. 1967 óta nem rendezik meg a március 12-én a rabati plébániatemplomtól induló, Nagy Szent Gergely tiszteletére tartott menetet. 1994 óta Málta helyi tanácsainak egyike. 1997 óta működik a B.E.L.S. nyelviskola, ahol külföldiek tanulhatnak angolul. Különleges kezdeményezésként nem csak külföldi, hanem egy máltai településsel (Floriana) is testvérvárosi egyezményt kötött.
Santa Luċija
[szerkesztés]Santa Luċija községe Ta' Kerċemtől nyugatra, vidékies környezetben áll. Ezen a területen állt Santa Caterina (1667-ben Santa Chatarina) falu, amely az 1667-es összeírás szerint egész Délnyugat-Gozót (Dwejra, San Lawrenz, Għar Ilma, Ta’ Kerċem) magába foglalta. A területnek akkor 68 háztartásban 257 lakosa volt.[5] A brit uralom idején a környező forrásokból hosszú csatornarendszerrel vezették a vizet Rabatba. 2010. márciusától részlegesen önálló önkormányzatot kapott, amelyet 5 független jelölt alkot.
Koordinátái: é. sz. 36° 02′ 34″, k. h. 14° 13′ 03″36.042778°N 14.217500°E
Önkormányzata
[szerkesztés]Kerċemet öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban.[6]
Polgármesterei:
- Paul Gauci (1994-2001)
- Joseph Grima (2001-2012)
- Mario Azzopardi (Nemzeti Párt, 2012-)
Ünnepei
[szerkesztés]- Nagy Szent Gergely pápa (március 12.) és Örök Segítség Úrnője (július 2. vasárnapja)
- Santa Luċija: Szent Lúcia (december 13.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Plébániatemploma az egyetlen Gozón, amelynek két védőszentje van (San Girgor il-Kbir és Madonna tas-Sokkors)
- Il-Mixta barlang: Málta első telepeseinek emlékeit őrizte a kis mélyedés. Remek kilátás nyílik innen San Lawrenzre és Dwejrára
- Għerduf barlangja
- A vízvezeték (akwedott) a Rabat-Għarb útvonal mellett
Rendezvények:
- Éves Għadira vásár (Għadira ta' San Raflu)
- Wine Festival
- Grandma’s Meal
- Festival of Light
Kultúra és Egyház
[szerkesztés]Kórusa a St. Gergory Choir (1973), band clubja az Għaqda Mużikali San Girgor (1997).
Santa Luċija épületeinek és hagyományainak őrzésére alakult a Klula Folk Foundation, amely több rendezvénnyel kívánja ezeket ápolni és bemutatni.
Egyházi szervezetek:
- Catholic Action (1933)
- Għaqda Armar Madonna tas-Sokkors (1991): a festa szervezésére alakult klub
- Mária Légió (1953)
- M.U.S.E.U.M. (1963)
Sport
[szerkesztés]Labdarúgó-csapata a Kerċem Ajax Football Club (1953), a gozói bajnokságban játszik.
Közlekedés
[szerkesztés]Rabat felől a 313-as busszal megközelíthető.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jelentése: Hajolni, nem törni
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ A Census of Population and Housing 2005 forrásban Fontana és Kerċem területi adatai felcserélve szerepelnek!
- ↑ „5000-year-old tombs under study in Kercem”, Times of Malta, 2009. október 10.. [2009. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. szeptember 16.) (angol nyelvű)
- ↑ Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)[halott link]
- ↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű)
Források
[szerkesztés]- Kerċem (angol nyelven). Ministry for Gozo. [2010. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 23.)
- Local councils: Kerċem (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
- Santa Luċija website (angol nyelven). [2010. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 12.)