Povidon-jód

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Povidon-jód
IUPAC-név
1-etenil-pirrolidin-2-on homopolimer és jód komplexe
Kémiai azonosítók
CAS-szám	25655-41-8
PubChem	410087
ATC kód	D08AG02, D09AA09 D11AC06 G01AX11 R02AA15 S01AX18
Gyógyszer szabadnév	povidone-iodine
Gyógyszerkönyvi név	Povidonum iodinatum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	(C6H9NO)n·xI
Moláris tömeg	változó
Terápiás előírások
Alkalmazás	helyi

A povidon-jód a polivinil-pirrolidon polimer jóddal alkotott komplexe, melyből a jód – alkalmazását követően – egy meghatározott ideig felszabadul. Az elemi jód magas hatásfokú csíraölő szer, mely in vitro gyorsan elpusztítja a baktériumokat, vírusokat és gombákat, valamint némelyik protozoont. A hatásmechanizmus a következő: a szabad jód gyors csíraölő hatású, míg a polimerhez kötött jód reservoárként működik. Ahogy a készítmény érintkezik a bőrrel vagy a nyálkahártyával, egyre több jód disszociál a polimerből. A jód reakcióba lép a mikroorganizmusok enzimjein vagy strukturális fehérjéit alkotó aminosavak oxidálható –SH és –OH csoportjaival, ezáltal inaktiválódnak vagy elpusztulnak. A legtöbb mikroorganizmus kevesebb, mint egy perc alatt elpusztul in vitro, az első 15-30 másodperc alatt megy végbe a legtöbb károsodás. A folyamat során a jód színét veszti, épp ezért a barna szín intenzitása a hatékonyság indikátora. Mihelyt bekövetkezik a színvesztés, ismételt adagra van szükség. Rezisztencia nem ismeretes.

A povidon-jód antimikróbás spektruma kiterjed a vírusok, baktériumok, gombák és néhány protozoon széles tartományára. A baktériumspórák és néhány vírusfaj általában csak nyújtott idő után válnak inaktívvá elegendő mennyiségben.

A povidonban a hidrogén-trijodid (H⁺I−3) működik ionpárként. A jodid úgy kötődik, hogy a proton két pirrolidongyűrű karbonilcsoportjaihoz kapcsolódik röviden, míg a trijodid ehhez ionosan kötődik.^[1][2] A pozitív töltés a pirrolidongyűrűk N–C–O–H–O–C–N kötéssorozaton eloszlik. Baloldalt (n) a jóddal komplexet alkotó, jobboldalt (m) a nem komplexet alkotó láncrész van, ahol ${\displaystyle {n \over m}\approx 1 \over 18}$, vagyis egy komplexképző részre 18 nem komplexképző jut.

Felszívódás: Normál egyéneken a lokális használat csak elenyésző szisztémás jód abszorpciót eredményez.

• Povidon (PVP): A povidon felszívódása és főként renális eliminációja a moláris tömegtől függ. A moláris tömeg 35 ezer és 50 ezer közötti, ezért retencióra számítani lehet.
• Jód: A PVP- jód vagy jodid felszívódása hasonlóképp zajlik, mint a más eredetű jódé.

Az elimináció főként vesén keresztül történik.

• Betadine (EGIS)

Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!