Petercse
Petercse (Pătârș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Marosaszó |
Rang | falu |
Községközpont | Marosaszó |
Irányítószám | 317378 |
SIRUTA-kód | 10792 |
Népesség | |
Népesség | 59 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 200 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 59′ 51″, k. h. 21° 51′ 13″45.997610°N 21.853579°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 51″, k. h. 21° 51′ 13″45.997610°N 21.853579°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Petercse (korábban Petris, románul: Pătârș) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lippától délkeletre fekvő település. A falu határában rézbánya, vasbánya és mészkőbánya található.
Története
[szerkesztés]A falut 1337-ben említette először oklevél Petercse néven mint a Csanád nemzetség birtokát, mely az 1337. évi osztozkodáskor a Makófalvi családnak jutott. 1444-ben már csak praedium seu possessio néven volt feltüntetve. 1723–1735-ben Petris néven (Mercy-térkép), 1761-ben prelidium Peterscha, 1808-ban Petris, 1913-ban Petercse néven írták.
Az 1723-1725 évi gróf Mercy-féle térképen a lippai kerületben lakott helyként volt feltüntetve. Az 1761. évi térképen, Peterscha néven, ismét puszta. A 18. század végén románok költöztek a faluba. Előbb a kamaráé volt, majd az erdészeti kincstár lett a legnagyobb birtokosa.
1910-ben 386 lakosából 379 román, 6 magyar volt. A népességből 379 görögkeleti ortodox, 7 római katolikus, volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 81 lakosa közül mindenki román nemzetiségű volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti ortodox temploma a 18. század második felében épült.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.