Csermő
| Csermő (Cermei) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Község | Csermő | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 317075 | ||
| SIRUTA-kód | 10382 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1600 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 129 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 14,03 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 114,04 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′, k. h. 21° 51′46.550000°N 21.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 21° 51′46.550000°N 21.850000°E | |||
 | |||
| Csermő weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csermő (románul: Cermei, németül: Tschermei) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Borosjenőtől húsz kilométerre északra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a csormolya nevű, búza között tenyésző növény tájnyelvi csermelye, csermely változatáról kapta. Első említése: Chermel (1429).
Története
[szerkesztés]A törökök 1574-ben elfoglalták. A 17. század közepén székelyek, majd erdélyi románok költöztek be. 1824-ben vonták össze szórtan álló házait egy falumaggá.
1828–1838-ban Fascho József, báró Bánhidy Antal, Vásárhelyi János és gr. Königsegg szerezték meg a kincstártól, majd román és Békés és Bihar vármegyei magyar jobbágyokat telepítettek be. Az 1830-as években Fényes Elek szerint román lakosságú mezőváros, évi három országos vásárral, jelentős sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel.[2] Az 1840-es években ideköltöztették Szénás magyar szénégetőit. 1844-ben kapott szabadalmat országos és hetivásárok tartására.[3]
1854-ben Almáskamarásról és Szentmártonból német földműveseket telepítettek be, ekkor alapították római katolikus plébániáját is. Az 1860-as évek közepétől 1901-ig megszakításokkal református iskola is működött. 1860-ban gyógyszertárat nyitottak benne.[4] 1889-ben megépült a települést Borosjenővel összekötő vasút. A századforduló idején több hullámban ismét magyarokat telepítettek be, jórészt Szentesről.[5]
A 19. század folyamán birtokos volt a faluban az örmény eredetű Jakabffy család. A század végén itt volt a székhelye a Czárán család, Müller Vilmos, Faschó Moys Sándor és Sánka Vilmos és Irma uradalmainak. A kisbirtokosok mintegy fele viszont nem tudott megélni saját földjéből, feles vagy haszonbérletre szorult, télen pedig lakói távoli vármegyékbe is eljártak famunkát végezni.
Iskolájában 1982-ig működött magyar nyelvű alsó tagozat.[6]
Népessége
[szerkesztés]- 1842-ben 1150 ortodox és 25 római katolikus vallású lakosa volt.[7]
- 1900-ben 3609 lakosából 1878 volt román, 1592 magyar és 29 német anyanyelvű; 1895 ortodox, 991 római katolikus, 514 református, 114 zsidó, 34 evangélikus és 29 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 1824 lakosából 1561 volt román, 197 magyar, 39 cigány és 16 német nemzetiségű; 1468 ortodox, 207 római katolikus, 75 adventista, 58 baptista és 30 református vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Tőz mentén és a falutól északnyugatra fekvő mocsaras területen számos vonuló madárfaj fészkel.
- A római katolikus templom 1854-ben, az ortodox templom 1875–1881-ben épült.
- Baptista imaháza, eredetileg zsinagóga. A zsidó közösség megmaradt tagjai 1949-ben adták el a baptistáknak.[8]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1892. november 9-én Flamm Sándor belgyógyász.
- Itt született 1896-ban Klein József festőművész.
- Itt született 1931-ben Bitay Zoltán grafikusművész.
Gazdaság
[szerkesztés]Fafeldolgozó és textilipar.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ MKSz[halott link]
- ↑ Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 44. o.
- ↑ Papp Lajos: 'A szentesi ref. egyház története.' In Nagy Imre (szerk.): Szentes. Budapest, 1928, 166. o.
- ↑ Vlad Nicolae: Monografia comunei Cermei (kézirat, 1989)
- ↑ 'Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae. [2014. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 4.)
- ↑ Radu Alexandru Hord: Sinagogile din județul Arad. Analele Aradului 3 (2017): 265. o.
Források
[szerkesztés]- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
- Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885–1910-ig. Arad, 1910
További információk
[szerkesztés]- A község website-ja (románul)
- A falu oldala a "www.virtualarad.ro" website-on (románul)
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}