Pärnu

	Pärnu
	Üdülőközpont
; Pärnu címere	; Pärnu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Észtország
Megye	Pärnumaa
Alapítás éve	1318
Irányítószám	EE-80010
	Népesség
Teljes népesség	41 520 fő (2024. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Terület	32.22 km²
Időzóna	UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 58° 23′ 04″, k. h. 24° 29′ 56″58.384444°N 24.498889°EKoordináták: é. sz. 58° 23′ 04″, k. h. 24° 29′ 56″58.384444°N 24.498889°E
	Pärnu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pärnu témájú médiaállományokat.

Drón videó Pärnuról 2022

Pärnu város Észtország balti-tengeri partvonalán, a Pärnu-öböl mentén. Pärnu megye és Pärnu városi önkormányzat székhelye; közkedvelt üdülőhely, számos szállodával, étteremmel, és széles fövenyekkel. A várost kettészeli a Pärnu-folyó. Területe 33,22 km², lakosainak száma 39 748 fő, a népsűrűség 1 234 fő/km² (2005). A város és közvetlen környezetének légi forgalmát a Pärnui repülőtér szolgálja ki.

Története

A középkor folyamán két kisebb város is létrejött a Pärnu-folyó mentén. Az egykori Peronát Ösel-Wik érseke alapította 1251 körül. A települést a későbbi források latinul Antiqua Peronának, németül Alt-Pernaunak, illetve észtül Vana-Pärnunak hívták. A folyó mentén fekvő másik várossal folyó hatalmi harcának köszönhetően Perona elpusztult az 1600-as évekre.

A város másik elődjét, Embekét (később németül Neu-Pernau, észtül Uus-Pärnu) 1265-ben hozták létre. A város részt vett a hanza kereskedelemben. A Lengyel Királyság 1560 és 1617 között birtokolta a terület fölött az uralmat. Már 1609-ben megvívtak egy csatát a város közelében a lengyel és svéd csapatok, de Svédország csak a később szerezte meg a várost, amit 1721-ben a nystadi békeszerződés aláírásával át kényszerült engedni az Orosz Birodalomnak.

Pärnu a független Észtország részévé lett az első világháború lezárultával.