Obod (Konavle)

Ez a szócikk a Konavle községben fekvő Obod településről szól. Hasonló címmel lásd még: Obod (egyértelműsítő lap).

Obod
Epidaurum római városának romjai
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Konavle
Jogállás	falu
Irányítószám	20210
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 37′ 48″, k. h. 18° 13′ 12″42.63, 18.2242.630000°N 18.220000°EKoordináták: é. sz. 42° 37′ 48″, k. h. 18° 13′ 12″42.63, 18.2242.630000°N 18.220000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Obod falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik.

A Dubrovnik városától légvonalban 13, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re északkeletre, az Adria-parti főút mentén Plat és Cavtat között fekszik.

A mai Obod helyén állt első települést valószínűleg a térség első ismert lakói az illírek alapították az i. e. 5. és 4. században, majd Epidaurosz görög kolónia volt a helyén. A rómaiak több győztes csata után végül i. e. 135-ben verték le az illírek egyik harcias törzse, az ardiaták voltak, majd a mai Donji Obod területén fekvő területen felépítették Epidaurum városát. A római légiók jelenléte hosszú időre megszüntette a háborúskodást ezen a területen. Utak épültek, melyeken a megtermelt mezőgazdasági termékeket és állatokat a kikötőkbe szállították elősegítve a kereskedelem fejlődését. Ebben az időszakban fejlődött a római utak találkozásánál fekvő Epidaurum fontos kereskedelmi köztponttá. A római jelenlétről a vízvezeték és az utak maradványin kívül villagazdaságok és kulturális emlékek, mint a močići Mithrász-oltár, sírok, számos töredék és egyéb régészeti lelet tanúskodik. A milánói ediktum után a kereszténység is gyorsan terjedt, majd a római hatalmat a népvándorlás vihara rengette meg. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok özönlötték el a térséget, őket 537-től 1205-ig kisebb megszakításokkal a bizánciak követték.

A 7. században avarok és a kíséretükben érkezett szlávok, a mai horvátok ősei árasztották el a területet. A váratkat lerombolták és az ellenálló lakosságot leöldösték. Így semmisült meg a mindaddig fennálló Epidaurum. A túlélő lakosság előbb az északnyugatra fekvő Župára, majd Raguzába menekült. A település a középkorban Travunja része volt, mely Dél-Dalmácián kívül magában foglalta a mai Hercegovina keleti részét és Montenegró kis részét is. Travunja sokáig a szerb, a zétai és bosnyák uralkodók függőségébe tartozó terület volt. Obod Szent Petka tiszteletére szentelt temploma a 13. században már állt. A Raguzai Köztársaság az 1426. december 31-én kötött szerződéssel szerezte meg Obod területét addigi bosnyák uraitól a Pavlovićoktól. Az 1430 és 1432 között dúlt első konavlei háborúban a török támogatását élvező Radoslav Pavlović megpróbálta visszaszerezni az egyszer már eladott konavlei birtokait a köztársaságtól. A háború a végén a török támogatását is elveszítő Pavlović vereségével végződött és az azt követő béke megerősítette a Bosznia, Hum és a Raguzai Köztársaság közötti korábban kialakult állapotokat. A köztársaság uralma alatt Obod a szomszédos Cavtat mellett háttérbe szorult.

A köztársaság bukása után 1806-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 174, 1910-ben 175 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a közeli Dubrovnikba menekült és csak 1992 tavaszán térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. Lakói főként turizmussal, vendéglátással, kisebb mértékben halászattal foglalkoztak.

(1981-től lakosságát Cavtathoz számítják.)

• Epidaurum ókori város romjai Donji Obod területén. A maradványok közül kiemelkednek az ókori színház, a városfalak, az akvadukt, a nimfeum és egy nagyobb városi épület maradványai.

• Szent Anna tiszteletére szentelt temploma a 17. század végén épült a 13. századi Szent Petka templom alapjain barokk stílusban.

• A mali obodi Keresztelő Szent János templomot 1968-ban építették a Saulović család birtokán. Nyilvános imaházzá való felszentelése 1969. június 22-én történt.

• A gornji obodi Szent Illés templom a 15. században épült, ma csak maradványai láthatók. Mellette temető található régi sírkövekkel.

• Konavle község hivatalos oldala (horvátul)
• Konavle község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Nikole Cavtat (horvátul)
• Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)

• A település információs portálja (angolul)
• A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)