Molunat (Konavle)
| Molunat | |
 | |
| Molunat látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Konavle |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20219 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 234 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 10 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 27′ 14″, k. h. 18° 26′ 09″42.453889°N 18.435833°EKoordináták: é. sz. 42° 27′ 14″, k. h. 18° 26′ 09″42.453889°N 18.435833°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Molunat témájú médiaállományokat. | |
Molunat falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A Dubrovnik városától légvonalban 35, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 22, közúton 27 km-re délkeletre, az azonos nevű félszigeten fekszik. Főbb település részei Donji és Gornji Molunat.
Története
[szerkesztés]Molunat neve a görög „molosz” főnévből származik, mely kikötőt jelent. A település határában található halomsírok tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. Első ismert lakói az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kőből rakott halomsírokba temetkeztek. A rómaiak az i. e. 2. században győzték le az illíreket és Epidaurum központtal e területet is a birodalomhoz csatolták. A római korból származnak a határában található villagazdaság, ciszterna és egyéb épületek maradványai. A római hatalmat a népvándorlás vihara rengette meg. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok özönlötték el a térséget, őket 537-től 1205-ig kisebb megszakításokkal a bizánciak követték. A 7. században avarok és a kíséretükben érkezett szlávok, a mai horvátok ősei árasztották el a területet. A várakat lerombolták és az ellenálló lakosságot leöldösték. Így semmisült meg a mindaddig fennálló Epidaurum. A túlélő lakosság előbb az északnyugatra fekvő Župára, majd Raguzába menekült.
Területe a 9. és 11. század között Travunja része volt, mely Dél-Dalmácián kívül magában foglalta a mai Hercegovina keleti részét és Montenegró kis részét is. Travunja sokáig a szerb, a zétai és bosnyák uralkodók függőségébe tartozó terület volt. A Raguzai Köztársaság Konavle keleti részével együtt 1419-ben vásárolta meg bosnyák urától Sandalj Hranićtól. A mai Molunatot a 15. században alapították a járványok által fertőzött lakosság elkülönítésére és itt kötöttek ki a fertőzött területekről érkező hajók is. A középkorban tehát elsősorban karanténként szolgált. A raguzai hatóságok ennek érdekében 1468 és 1471 között falakkal vették körül, melyek veszély esetén egyúttal védelmül is szolgáltak. A raguzai területek peremén elhelyezkedő település ugyanis gyakran volt kitéve a kalózok támadásainak. A helyi nép körében ma is él a történet a négy kislányról akiket a falu melletti tóban végzett ruhamosás közben raboltak el a kalózok. Közülük háromról sohasem érkezett hír, de a negyedik előkerült és gazdagon támogatta a családját. A falak elkészülte után az általuk közrefogott területet felparcellázták és telkekre osztották fel, hogy ott az ott élők házakat építhessenek.
Az 1806-ban a Konavléra rátörő orosz és montenegrói sereg a település házait is kifosztotta, közülük sokat fel is gyújtottak. A Veliki Molunat-öbölben 1958-ban hajóroncsokat találtak fegyverekkel és más egyéb tárgyakkal. Ma a dubrovniki Pomorski múzeumban őrzik őket. A roncsok valószínűleg egy orosz hajónak a maradványai, mely a francia flotta elöli visszavonulás közben süllyedt el még 1803-ban. A köztársaság bukása után 1808-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1890-ben 38, 1910-ben 52 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg, valamint szerb és montenegrói szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság nagy része a jól védhető Dubrovnikba menekült és csak 1992 októberének végén térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 212 lakosa volt. Lakói főként turizmussal, halászattal és mezőgazdasággal foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 38 | 43 | 52 | 0 | 0 | 109 | 104 | 87 | 103 | 149 | 199 | 217 | 212 |
(1857 és 1880 között, valamint 1921-ben és 1931-ben lakosságát Đurinićihez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Molunat falai[4] akkor épültek, amikor a Raguzai Köztársaság vezetése úgy döntött, hogy falakat épít Konavle keleti lakosságának védelmére. Említésükről az első dokumentum 1468-ból származik. A falak Molunat-félsziget tengelye mentén, mintegy 400 m hosszan a Gornja uvalától a Donja uvaláig, egyenes vonalban húzódnak, kivéve a legvégén, ahol vonaluk megtörik és a tenger felé fordul. A máig fennmaradt, lőrésekkel ellátott falon azokon a helyeken, ahol korábban tornyok voltak áttörések figyelhetők meg. A fal a 19. és 20. században építési munkálatokon ment keresztül.
- A Keresztelő Szent János templomot 1889-ben építették. 2000-ben átépítették és bővítették.
- Mirinei Szent Miklós templom a Mali Molunat-öböl felett.
- Római épületmaradványok a Veliki Molunat-öböl közelében
- Római villa rustica és ciszterna maradványai Gornji Molunaton
- Bronz ágyú Donji Molunaton
- Víz alatti régészeti lelőhely a Veliki Molunat-öbölben.
- A Molunat előtt 1 km-re fekvő kis Molunat-sziget a búvárok kedvelt merülőhelye.
- Ókori halomsírok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-1171-1986.
Források
[szerkesztés]- Konavle község hivatalos oldala (horvátul)
- Konavle község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa Gospe Karmelske Pločice (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Cavtat város információs portálja (angolul)
- A dubrovniki püspökség honlapja (horvátul)
- Croatia.org:Archaeological sites near Dubrovnik with several important discoveries (angolul)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Molunat (Konavle) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
