Norbert Wiener

Norbert Wiener
Született	1894. november 26.[1][2][3][4][5] Columbia[6]
Elhunyt	1964. március 18. (69 évesen)[1][2][3][4][5] Stockholm
Állampolgársága	amerikai[7]
Házastársa	Margaret Engemann
Szülei	Leo Wiener
Foglalkozása	matematikus önéletrajzíró egyetemi oktató pszichológus informatikus founder tudós
Iskolái	Tufts University School of Engineering Peabody School (1901–1903) Ayer High School (1903–1906) Tufts Egyetem (1906–1909) Harvard Egyetem (1909–1910) Cornell Egyetem (1910–1911) Harvard Egyetem (1911–1913) Cambridge-i Egyetem (1913–1914) Göttingeni Egyetem (1914–1915)
Kitüntetései	Guggenheim-ösztöndíj (1926)[8] Bôcher Memorial Prize (1933)[9][10] Josiah Willard Gibbs Lectureship (1949)[10] Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1951) Nemzeti Tudományos Érem (1963)[11] Nemzeti Könyvdíj (1965)
Sírhelye	Vittum Hill Cemetery[12][13]
Norbert Wiener aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Norbert Wiener témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Norbert Wiener (Columbia, Missouri, 1894. november 26. – Stockholm, Svédország, 1964. március 18.) amerikai matematikus, megalapította a kibernetikát – megfogalmazása szerint az állatokban és a gépekben zajló hírközlés, vezérlés és ellenőrzés tudományát. A 20. századi matematika néhány legfontosabb eredményét fogalmazta meg.

Apja bevándorló volt, később a Harvard Egyetemen a szlavisztika professzora lett. A fiú csodagyerekként már 3 éves korában tudott olvasni és írni, de csak a Massachusetts állambeli Ayer városka középiskolájában kapott először rendszeres képzést. 1906-ban jelentkezett a Tufts College-ba, ahol 14 évesen matematikusi diplomát szerzett. A Harvardon zoológiát tanult 1 évig, de abbahagyta, miután rájött, hogy nem alkalmas laboratóriumi munkára. Apja javaslatára filozófiát kezdett tanulni, 1913-ban tudományos fokozatot szerzett a Harvardon matematikai logikai témájú értekezésével. A Harvardon kapott ösztöndíjjal először Angliába ment, ahol megismerkedett Bertrand Russell-lel. Később Göttingenbe utazott, ahol David Hilberttel dolgozott együtt. Első szakcikkét 1913-ban tette közzé Cambridge-ben. Az első világháború kitörésekor jelentkezett a hadseregbe, de gyenge látása miatt elutasították. A következő 5 évben tanított a Maine-i Egyetemen, szócikket írt egy enciklopédiába, mérnökösködött, újságíróskodott, matematikus volt a maryland-i egyetemen. Elsősorban a Brown-mozgás elméletén dolgozott, általánosított harmonikus analízissel. 1933-ban tagjává választotta a Nemzeti Tudományos Akadémia, de tagságáról hamarosan lemondott, mert taszították az intézményesített tudomány bizonyos megnyilvánulásai. Ugyanekkor megosztott Böcher-díjat kapott, ezt az elismerést 5 évenként ítéli oda az Amerikai Matematikai Társaság.

A második világháború alatt a légvédelmi rendszerek matematikai problémáival foglalkozott. Statisztikai módszereket vezetett be az irányításba és a kommunikációba, s ez a munka vezette el a kibernetika fogalmának megalkotásához. 1940-ben a korszerű számítógépek számára a következő 5 kívánalmat szabta meg:

1. A számítógép aritmetikai egysége numerikus legyen.
2. A műveletsort a gép emberi beavatkozás nélkül, automatikusan hajtsa végre, a közbenső logikai döntéseket is önállóan hozva meg.
3. Legyen lehetőség az adatok tárolására, könnyű előhívására és törlésére.
4. Az összeadás és a szorzás elvégzésére a kettes számrendszert kell alkalmazni.
5. A mechanikus és elektromos kapcsolókat fel kell váltani elektroncsövekkel.

A háború után új elgondolások sorával járult hozzá egymástól nagyon különböző területek fejlődéséhez. Ezek közé tartozott a matematikai előrejelzés elmélete és a kvantumelmélet, ahol lehetséges megoldást talált egy Niels Bohr és Albert Einstein által vitatott problémára. A Brown-mozgásra kidolgozott elméleti leírását kvantumjelenségekre alkalmazva mutatta meg, hogy a kvantumelmélet, valószínűségi jellegét figyelembe véve, összhangban van a természettudományok más ágaival. Halála előtt néhány héttel Nemzeti Tudományos Éremmel tüntette ki Lyndon B. Johnson elnök.

• Matematikus vagyok; ford. Nagy Imre; Gondolat, Bp., 1968
• Válogatott tanulmányok; vál., bev. Tarján Rezső, ford. Tarján Rezsőné; Gondolat, Bp., 1974

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Norbert Wiener témában.

• Norbert Wiener and Cybernetics Archiválva 2008. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – Living Internet
• John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Norbert Wiener a MacTutor archívumban. (angolul)