Nalácvád
| Nalácvád (Nălațvad) | |
.JPG) | |
| A nalácvádi Naláczy–Fáy–kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Hátszeg város |
| Irányítószám | 335501 |
| SIRUTA-kód | 87594 |
| Népesség | |
| Népesség | 315 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 336 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 27″, k. h. 22° 55′ 59″45.590735°N 22.933111°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 27″, k. h. 22° 55′ 59″45.590735°N 22.933111°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.JPG)
Nalácvád (románul: Nălațvad) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Nalác név eredete ismeretlen, első említése 1451-ből való (Nalacz). A Vád helységnév alapja a 'gázló' jelentésű román vad szó (először Wad, 1444-ből).
Fekvése
[szerkesztés]Hátszegtől három kilométerre délnyugatra, a Nagyvíz víztározójának partján fekszik.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 247 lakosából 177 volt román, 55 cigány és 15 magyar nemzetiségű; 229 ortodox, 13 református, három görög és két római katolikus vallású.
- 1910-ben 265 lakosából 212 volt román és 45 magyar anyanyelvű; 211 ortodox, 29 református, 15 római és hét görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 313 lakosából 268 volt román, 20 cigány, 12 ukrán, hét magyar és két német nemzetiségű; 173 ortodox, 91 baptista, 29 pünkösdi, 15 római katolikus és öt református.
Története
[szerkesztés]Határában, a Livada nevű helyen egy 15. század végi vagy 16. század eleji cserépkályha maradványait ásták ki.[2] Két Hátszeg vidéki román faluból, Nalácból és Vádból egyesült a 18. században – először 1760–62-ben szerepelt együtt (Nalácz Vád). A két falu azonban nem épült össze, Nalác a Nagyág bal, míg Vád a jobb oldalán fekszik és a kettőt csak a falutól nyugatra köti össze híd. Nalác református egyháza 1766-ban Hátszeg filiájaként szerepel és csak a rákosdi lelkész említi egy 1634-ből való följegyzésében, hogy régmúlt időkben önálló egyházközség lett volna.[3] Nalácról vette nemesi előnevét a 17. században a Naláczi/Naláczy család. Hunyad vármegyéhez tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- A rossz állapotú Naláczy–Fáy-kastély a 19. században épült. 1941 és 1944 között ide internálták a Hátszeg vidéki zsidóság egy részét. A háború után tüdőgondozó működött benne.
- Egy 16. századi ortodox temploma romja. A templom egy négyszögletű szentélyből, egy 3,6 × 4,4 méteres hajóból állt, belsejében két pillérrel.[4]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1748-ban Naláczy József testőríró.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1]
- ↑ Daniela Marcu: 'Cahle medievale descoperite la Vad (jud. Hunedoara)', Ars Transilvaniae 4 (1994)
- ↑ Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863ra. Kolozsvártt, 1863, 18. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997, 227–235. o.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}