Hunyad megye

Hunyad megye (Hunedoara)
Hunyad megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Erdély
Megyeszékhely	Déva
Jelzés	HD
Terület	7063 km²
Körzethívószám	(+40) 254
Népesség
Népesség	361 657 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	59 fő/km²
Térkép
Temes megye Arad megye Gorj megye Fehér megye Krassó- Szörény m. VL DÉVA Brád Algyógy Piski Szászváros Vajdahunyad Pusztakalán Hátszeg Petrilla Petrozsény Vulkán Lupény Aninósza Hobicaurikány Maros Fehér-Körös Sztrigy Zsil Kudzsiri-havasok Retyezát-hg. Páring-hg. Ruszka-havas Szárkő-hg. Godján-hg. Bihar-hegység Erdélyi-érchegység E68 E68 E673 E79 E79
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyad megye témájú médiaállományokat.

Hunyad megye (románul: Județul Hunedoara) Románia nyugati részén helyezkedik el, Erdélyben. Székhelye Déva. Szomszédos megyék: északon és keleten Fehér megye, nyugaton Arad megye, Temes megye és Krassó-Szörény megye, délen Gorj megye, délkeleten pedig Vâlcea megye. Hunyad megye 2009-ig része volt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiónak.

A megye területe 7 063 km². A domborzat nagy részét hegyek teszik ki, amelyeket a Maros választ ketté keletről nyugatra haladva. Északon helyezkedik el az Erdélyi-középhegység (Erdélyi-érchegység, Bihar-hegység), délen a Déli-Kárpátok (Páring-hegység, Surján-hegység, Retyezát-hegység, Godján-hegység és a Ruszka-havas). A Maros, a Fehér-Körös és ezek mellékfolyói széles völgyeket képeznek. Jelentős a megye déli részén található Hátszegi- és Petrozsényi-medence. Délen a Zsil völgyén keresztül könnyedén át lehet jutni Olténiába.

Legmagasabb pont: Nagy-Páring (2519 m), Páring-hegység.

A Retyezát Nemzeti Park és más festői tájak miatt Hunyad megye a legszebb romániai megyék egyike. A Szászvárosi-havasokban található dák erődítmények a Világörökség részét képezik.

Hunyad megye ipara a környék bányászatával van összeköttetésben. A hegyekben ősidők óta fémeket és szenet bányásznak. Nagy ipari komplexumok vannak Vajdahunyadon. A megyében van az egyik legnagyobb hőerőmű. Fontosabb iparágak: fémipar, építőanyagipar, textilipar, bányászat, élelmiszeripar. Az 1990-es években több bányát bezártak, ezzel Hunyad megyében maradt a legnagyobb munkanélküliség (9,6%) Romániában. (Az országos átlag 5,5% volt.)

2007-ben 472 284 lakosa volt, a népsűrűség 66,9 fő/km². A lakosság 92%-a román, 5%-a magyar, 2%-a cigány és 1%-a német. A városi lakosság aránya 76,8%.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 418 565 lakos 87,9%-a román, 5,8%-a magyar, 1,8%-a roma volt. A városi lakosság aránya 75,0%-ra csökkent.^[2]

A magyarok száma 2011-ben kb 25 ezer fő volt. A Zsil folyó völgyében az iparosítás során sok embert (köztük magyarokat) hoztak Románia más részeiből a környék bányáiba. A magyarok egy másik jelentős csoportja a XX. század elején idetelepített csángók. Jelentős magyarlakta települések: Déva, Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Lozsád, Sztrigyszentgyörgy, Petrozsény, Lupény, Vulkán.

Hunyad megye népességének változása (a megye mai területére számítva):^[2][3]

A megyében 2007. július 1-jén 14 város és 55 község, a falvakkal együtt összesen 487 település található. A 14 város közül hét municípium – Déva, Vajdahunyad, Brád, Szászváros, Petrozsény, Vulkán, Lupény –, a maradéki hét város pedig Hátszeg, Petrilla, Pusztakalán, Piski, Hobicaurikány, Aninósza és Algyógy.^[4]

Település	Lakosság (fő, 2011)
Déva	61 123
Vajdahunyad	60 525
Petrozsény	37 160
Vulkán	24 160
Lupény	23 390
Petrilla	22 692
Szászváros	18 227
Brád	14 495
Piski	12 556
Pusztakalán	11 279
Hátszeg	9 685
Hobicaurikány	8 972

• Hunyad megye gazdasági térképe^{[halott link]}
• Szabó Endre, Szathmáry György (Szerk.): Hunyadi album (MEK)

• Hunyad vármegye
• Retyezát Nemzeti Park
• Hátszegvidéki Dinoszaurusz Geopark
• Gredistye Muncsel – Csoklovina Natúrpark
• Hunyad megye természetvédelmi területeinek listája