Munkajog

A munkajog az a jogág, amely a munkáltatók, a munkavállalók és az érdekképviseletek egymás közti viszonyait, a munkaviszony általános szabályait rendezi. A munkaszerződés megkötése, módosítása, a munkaviszony megszüntetése a munkajog legfontosabb területe, emellett szól a pihenőidőről, munkaidőről, a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségéről. A kollektív munkajog szól az érdekegyeztetési folyamatokról, a szakszervezetekről, a sztrájkjogról, a munkavédelmi előírásokról.

• 1840. évi XVI. törvénycikk a kereskedőkről
• 1840. évi XVII. törvénycikk a gyárakról
• 1872.évi VIII. törvénycikk az első ipartörvény
• 1875. évi XXXVII. törvénycikk kereskedelmi törvény
• 1876. évi XIII. törvénycikk a gazda és a cseléd közötti viszony szabályozásáról
• 1854. évi bányatörvény
• 1907. évi XIX. törvénycikk az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és balesetbiztosításáról
• 1919. évi Tanácsköztársaság Alkotmánya
• 1932.évi XIX. törvény a legkisebb munkabérek megállapításáról
• 1937. évi XXI. törvénycikk A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról
• 1951. évi 7. tvr. az első Munka Törvénykönyve
• 1967. évi II. törvény a Munka Törvénykönyve
• 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve
• 1992.évi XXIII. évi törvény a köztisztviselők jogállásáról
• 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
• 2011 .évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselők jogállásáról

^[1]

Magyarországon a munkajog alapvető hatályos kódexe a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről.

A munkajogi szabályozás elsősorban a tagállamok kompetenciája. Mivel azonban az Európai Unió alapelve az áruk, szolgáltatások, személyek szabad mozgásának biztosítása, az Európai Unió a munkajog kérdését kivételes jelleggel szabályozza.^[2]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• liganet.hu

• A munka törvénykönyve
• Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
• Weltner Andor

• A munkajog forrásai
• Erkölcsi bizonyítvány