Ugrás a tartalomhoz

Morva (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Morva (egyértelműsítő lap).
Morva (Moravany)
Morva zászlaja
Morva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1252
PolgármesterJán Žofčák
Irányítószám072 03
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség1031 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület16,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 44′ 20″, k. h. 21° 46′ 60″48.738889°N 21.783333°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 20″, k. h. 21° 46′ 60″48.738889°N 21.783333°E
Morva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Morva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Morva (szlovákul: Moravany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 15 km-re nyugatra, az Ondava völgyében, 110 m magasságban fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i.e. 5700-5400-as években éltek emberek a falu területén.

Első írásos említése 1252-ből származik, amikor a Bogátradvány nemzetség birtoka. Templomát a 14. századtól említik, az 1332 és 1337 között készített pápai tizedjegyzék István nevű papját is megemlíti. A 15. század közepén a falu szakrális épülete a mai temető területén épített fakápolna volt, mely a 17. századig szolgált. A század elejétől tért hódított a reformáció. 1600-ban 14 adózó porta, két nemesi kúria, továbbá templom, plébánia és iskola állt a településen. A 17. századig a település általában „Morwa” alakban szerepel az oklevelekben, szlovák neve először a 18. században bukkan fel. 1715-ben már csak 8 adózó portája volt. A 18. század végére a falu újra fejlődésnek indult. 1761-ben a templomot visszakapták a katolikusok. 1787-ben 89 házában 676 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MORVA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Székelly Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Vasárhelyhez 1/2 órányira, Rakóczhoz pedig fél fertálynyira, határja három nyomásbéli, gabonát leg inkább terem, búzát, és egyebet középszerűen, tölgyes, és bikkes erdeje van, bővelkedik rétekkel, piatza Homonnán, és Nagy Mihályon.”[2]

A 19. században az Andrássy család birtoka. A templomot 1814-ben bővítették. 1830-ban már működött az evangélikus iskola is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Morva, tót falu, Zemplén vgyeben, az Ordava mellet, ut. p. N.-Mihályhoz 1/2 órányira: 366 romai, 214 görög kath., 107 evang., 112 reform., 100 zsidó lak., 903 hold termékeny szántóföldekkel, vizimalommal, erdővel. F. u. többen.”[3]

1856-ban az evangélikusok új templomot építettek.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Morva, az Ondava mentén fekvő kisközség. Házainak száma 155 s nagyobbára tótajkú, róm. kath. vallású lakosaié 885. Postája Rákócz, távírója és vasúti állomása Bánócz. Murva alakban már 1247-ben a Bogáth-Radvány nemzetség osztálylevelében, Lukács birtokaként van említve. A Rákóczyak ősi birtoka, a hol a XV. században a Gyapoly családnak is vannak részei, melyeket 1450-ben a Rákóczyak zálogba vesznek. Ezidőtájt merül fel a Morvai család is, mely itt bizonyos részekre nézve igényt támaszt. 1463-ban a Csapiak, 1464-ben a Buttkayak is szerepelnek s 1508-ban Morvay Ambrust, 1521-ben Zbugyai Bernátot némely részeibe, 1524-ben pedig Buttkay Pétert egy kúriába iktatják. Az 1598-iki összeíráskor Morvay Andráson, György��n és Jánoson kívül Rákóczy Zsigmond, György, Ferencz s Lajos és Rákóczy Mihály özvegye a földesurai; 1747-ben Dravetzky Lászlót, 1750-ben Péchy Évát s 1754-ben Okolicsányi Jánost iktatják részbirtokokba. 1774-ben gróf Szirmay László, Menyhért, József és Sándor, Székely Lajos, Budaházy László és Anna, Barkóczy Imre, Kéry Pál, Aiszdorfer Sámuel, Okolicsányi János, az Eszenyi, Sziráky és Szulyovszky családok a birtokosai. Most gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. A mult század huszas éveiben a község nagy részét tűz hamvasztotta el. 1663-ban a pestis s 1831-ben a kolera látogatta meg. Két temploma közül a római katholikus a mult század elején, a református pedig 1856-ban épült. Ide tartozik Radoczin-tanya és Lucskócz-puszta. Ez utóbbi hajdan község volt és a XV. században már Luskolcz és Luskolczfölde néven szerepelt. Lehet, hogy az 1247 körül élt Bogáth-Radvány-nembeli Lukácstól vette a nevét, melyet azután a tót lakosok elferdítettek. Egyébiránt Morva község sorsában osztozott. Ugyancsak Morva környékén szerepel egy 1390-iki oklevélben Oroszfalu község, mely 1464-ben már, mint praedium, a Buttkay családbeliek birtoka.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 906-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1011 lakosából 1006 szlovák volt.

2011-ben 1044 lakosából 1021 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma a 14. században épült, 1814-ben bővítették.
  • Evangélikus temploma 1856-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Samu, Borovszky; P�sztor: [http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html Magyarorsz�g v�rmegy�i �s v�rosai]. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. december 18.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Morva_(település)&oldid=26559811”