Mezőszabolcs
| Mezőszabolcs (Săbolciu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Mezőszakadát |
| Rang | falu |
| Községközpont | Mezőszakadát |
| Irányítószám | 417432 |
| SIRUTA-kód | 30906 |
| Népesség | |
| Népesség | 717 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 13 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 04′ 28″, k. h. 22° 09′ 09″47.074417°N 22.152622°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 28″, k. h. 22° 09′ 09″47.074417°N 22.152622°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mezőszabolcs (Săbolciu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös jobb partján, Telegdtől nyugatra, Kabaláspataktól délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Mezőszabolcs (Szabolcs) Árpád-kori település. Neve már a tatárjárás előtt mint a Csanád nemzetségből származó Tamás comes birtoka szerepelt.
1256-ban Zobolch, Zabolch, 1518 után Zabolcz, 1913-ban Mezőszabolcs néven írták.
1308-ban p. Zabolch a Csanád nemzetségből származó Telegdiek birtoka és a telegdi uradalom része volt. 1256-ban Geregye nemzetségből való Pál ispán visszabocsátja a Csanád nemzetségbeli Pongrác fiainak, s ekkor Telegddel közös határát is megjárták.
1271-ben Geregye nemzetségbeli Miklós vajda átengedte Telegd és Szabolcs részeit T
1308-ban Tamás fiainak: Chyanadinus magister váradi olvasókanonok, Lőrinc, Miklós és Pongrác osztozásakor Csanád váradi olvasókanonok kapta.
1518 u. szerepelt egy oklevélben Zabolcz-i Havasi Lőrinc Szf-i Mikola László intézője egy alsófüldi (Kolozs vármegye) visszaiktatáson. (KmJkv 3699)
1561-ben Mezőszabolcson Tamás comes utódai, a Thelegdyek osztoztak meg.
Az 1800-as évek első felében a Sulyok, Szegezdy és a Kovács család birtoka volt. Ősi egyháza nem bent a faluban, hanem kint, a holt Körös partján állt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, 381 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Sárga agyagos földje jó mivelést kiván; erdeje derék. Birják: Bölönyi, Szegezdy, Sulyok, Várady, Bogdán, Miskolczy, Tardi, Lélek, Büge családok.
1910-ben 571 lakosából 43 magyar, 491 román, 37 cigány volt. Ebből 20 római katolikus, 527 görögkeleti ortodox, 13 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Mezőszabolcshoz tartozott Kis-Hodos puszta is, mely szintén Telegdy birtok volt és neve 1503-ban a család részére kiállított új adománylevélbe is belekerült.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma - 1803-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro