Sebes-Körös
Sebes-Körös | |
A Sebes-Körös Nagyváradnál | |
Közigazgatás | |
Országok | Románia, Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 209 km |
Forrásszint | 710 m |
Vízhozam | 30 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 2973 km² |
Forrás | Erdélyi-középhegység, a Réz-hegység és a Király-erdő közötti völgyben Körösfőnél |
é. sz. 46° 49′ 44″, k. h. 23° 09′ 02″46.828800°N 23.150700°E | |
Torkolat | A Kettős-Körössel egyesül Hármas-Körössé (Gyomaendrőd és Körösladány között) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 20° 58′ 39″46.920300°N 20.977500°E | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebes-Körös témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Sebes-Körös (románul Crișul Repede, németül Schnelle Kreisch) folyó Romániában és Magyarországon, egyike a Körös három fő mellékfolyójának.
Futása
[szerkesztés]Erdélyben, a kalotaszegi dombvidéken, Körösfő falutól kb. 2 kilométerre keletre ered. Forrása szép gránit boltívvel van kiépítve. Sárvásár és Bánffyhunyad érintésével beérkezik a Király-erdő nevű hegységbe, Kissebesnél egyesül a Kis-Sebessel, amely a Vlegyásza-hegység alatt ered. Innen számít valódi folyónak, pláne a Nagy-Sebes (Dregán) felvétele után, így Csucsánál már valódi folyó. Vársonkolyos és Körösrév között sziklaszoroson tör át, ezután szélesedő völgyben siet nyugat felé. Érinti Élesdet és Mezőtelegdet, keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon keresztülfolyik a Kis-Sárréten, Körösladánytól délnyugatra fut össze a Kettős-Körössel és alkotja a Hármas-Köröst.
Vízjárása
[szerkesztés]Nyáron a felső szakaszon időnként egy gyermek is átgázolhat, a hirtelen hóolvadások, vagy a nagy esők azonban a Tiszához hasonlóan hirtelen felduzzasztják. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.
Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A Magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.
- A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
- A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
- A meder átlagos szélessége: 40 méter
- A víz átlagos mélysége: 1,5–3 méter; kisvíz időszakban: 0,5 m
Völgyének látványosságai
[szerkesztés]- A körösrévi Zichy-barlang, cseppkőbarlang [1]
- A nagyváradi vár [2]
- Vársonkolyos karsztforrása
- Mágor-puszta kunhalma
Sport
[szerkesztés]Kenu- és raftingtúrák útvonala, kedvelt horgászhely. Erdélyi szakaszát a domolykó uralja, a síkvízi szakaszok fő horgászhala a paduc.
Képek
[szerkesztés]-
A Sebes-Körös forrása
-
A Sebes-Körös kanyarja Vársonkolyosnál a Nagy Magyar-barlang bejáratával
-
A folyó szurdokvölgye Vársonkolyosnál
-
A Sebes-Körös völgye Királyhágó és Feketetó között, 1957
-
A Sebes-Körös felduzzasztásával létrehozott víztározó
-
A duzzasztógát a Sebes-Körösön
-
Strand a Sebes-Körös partján Nagyváradon
-
Strand a Sebes-Körös partján Nagyváradon
További információk
[szerkesztés]Az evezhető szakasz leírásai: