Kovácspataki-hegyek
| Kovácspataki-hegyek | |
 | |
| A Kovácspataki-hegyek panorámája a Duna túlsó partján. Elöl a Törpe-sziget, hátul a Helemba-sziget látható | |
| Magasság | 395 m |
| Hely |  Szlovákia |
| Legmagasabb pont | Keserős-hegy (Kopasz-hegy) |
| Típus | vulkanikus |
| Hosszúság | 7,5 km |
| Szélesség | 3,5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kovácspataki-hegyek
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 47° 49′ 59″, k. h. 18° 46′ 54″47.833056°N 18.781667°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 59″, k. h. 18° 46′ 54″47.833056°N 18.781667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácspataki-hegyek témájú médiaállományokat. | |
A Kovácspataki-hegyek (más néven Helembai-hegység,[1] szlovákul Burda, korábban Kováčovské kopce) a Börzsöny egy kis darabkája az Ipolyon túl, Szlovákia legdélibb fekvésű és legalacsonyabb hegysége, ami sajátos mikroklímával rendelkezik. Természetvédelmi terület.[2]
Fekvése
[szerkesztés]A Kovácspataki-hegyek a Visegrádi-hegységtől északra, a Duna bal partján emelkednek. Délről a Duna, keletről az Ipoly, északról Leléd és Bajta községek, nyugatról Garamkövesd, a Garam és a Bajtai-patak határolja. Nevét a Garamkövesd és Helemba közötti Kovácspatak üdülőtelepről kapta.
Hegy- és vízrajza, geomorfológiája
[szerkesztés]Legnagyobb szélessége 3,5 km, hosszúsága 7,5 km. Legmagasabb csúcsa a 395 m magas Keserős-hegy (Kopasz-hegy), mégis jellemző, domináns hegytetőként az ettől kb. 500 m-re északkeletre emelkedő 388 m magas Bordahegyet[3] adják meg a leírások.[4]
Garamkövesd fölött a 218 m-es Fekete-hegy magasodik. Keletebbre a Kovácspataki-sziklák láthatóak, ezektől északra emelkedik a Király-hegy (374 m). A Ballag-hegy (272 m) és a Nyerges között található a Nagy-völgy.[1]
Rövid vízfolyásai délen Kovácspatak, északon a Bajta környékén vannak. Leghosszabb a Nagy-völgyben eredő és Helemba nyugati szélén a Dunába torkolló Dóna-patak (kb. 3,5 km hosszú). Földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocén-kori vulkanikus eredetű andezitből épül fel, amelyet helyenként üledékes kőzetek, lösz borít.
Éghajlati jellemzők
[szerkesztés]Az éves csapadék mennyisége 550 – 600 mm. A januári középhőmérséklet -3°C, a júliusi +20°C, az éves 10,3°C. Ezzel Szlovákia legszárazabb és legmelegebb vidéke.
Növény- és állatvilága
[szerkesztés]Területén fellelhetőek a posztglaciális és xerotermofiláris (szárazságtűrő) sztyeppei növénytársulások. Különleges, jellemző növényi az érdeslevelű árvalányhaj, a magyar zergevirág, a dunai szegfű, a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin, a pusztai meténg és a törpemandula. Állatvilágából megemlítendő a vadmacska, a pannon gyík, a bajszos sármány, az uhu, a vándorsólyom, a darázsölyv, a holló és a télen rendszeresen megfigyelhető hajnalmadár.
Természetvédelmi területei, túraútvonalai
[szerkesztés]A Kovácspataki-hegyek területén két természetvédelmi területet is találunk. Mindkettőt 1966-ban hozták létre: az egyiket Kovácspataki-hegyek (dél) elnevezéssel 364 hektár területen, a másikat – a korábbi Lelédi-erdőt – Kovácspataki-hegyek (észak) elnevezéssel 199 hektár területen.
A térségben három jelezett turistaút halad. A piros jelzés Garamkövesdről keletre a Kovácspataki-sziklákon át Kovácspatak (volt) vasúti megállóhelyéig; a sárga jelzés Kovácspatak vasúti megállóhelytől keletre Kovácspatak üdülőterületre, a kék jelzés pedig – ez utóbbi folytatásaként – észak felé fordulva a Nagy-völgyön keresztül az Ipoly-menedékházig (Helembaipusztai vadászházig), innen nyugatra egy ideig a Bajtára vezető erdőgazdasági úton halad, majd tovább, a Király-hegy alatti Rakottyás-tó felől csatlakozik a piros jelzésű ösvénybe. A sziklákról páratlan a kilátás Esztergom és a Visegrádi-hegység felé.
A tájat és élővilágát Garamkövesd és Kovácspatak között – kb. 2 óra alatt bejárható, 6 állomást tartalmazó, 5 km hosszú és 220 m szintkülönbségű – természetvédelmi tanösvény mutatja be a piros turistajelzés mentén.[4]
Képek
[szerkesztés]-
A Kovácspataki-hegyek az Esztergom melletti Fogarasi-sziget felől -
A Kovácspataki-hegyek az esztergomi Kis-tói dűlő felől -
A Kovácspataki-hegyek az esztergomi Kis-tói dűlő felől -
A Kovácspataki-hegyek az esztergomi Kis-tói dűlő felől -
Természetvédelmi terület Garamkövesd mellett -
Inkább hegy, mint domb -
Kovácspataki-hegyek - Vidám galambröptető szoborcsoport a kovácspataki Panoráma Szálló előtt -
A Hotel Panoráma Kovácspatakon -
Felnőttek egész évben nyitva tartó szociális otthona Kovácspatakon - de messziről egy abbáziai nyaralót idéz -
A Kék Hal elnevezésű vendéglátóipari egység Kovácspatakon -
A vörös pótkocsi a Nagy-völgy bejáratánál -
Autóbusz Párkányból
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szarvas András - Faragó Imre: Börzsöny, Naszály, Helembai-hegység. Turista-, kerékpáros- és szabadidőtérkép.Budapest, 2008. ISBN 978-963-9549-02-9
- ↑ Pomichal Richárd: A Kovácspataki-hegység Tücsök, 16. évfolyam 8. szám (2006. április) Madách – Posonium Kft., Pozsony
- ↑ Európa a XIX. században | Mapire - Történelmi Térképek Online (magyar nyelven). mapire.eu. (Hozzáférés: 2019. március 29.)
- ↑ a b Burda - Ipeĺská pahorkatina (Turistatérkép és szöveges ismertető - 142) VKÚ Harmanec, Hermánd, 2001.
